Zobor (Szlovákia)

Zobor (Zombor)
A zobori evangélikus templom
Zobor zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Nagykürtösi
Első írásos említés	1449
Polgármester	Marián Galo
Irányítószám	991 22 (posta Bussán)
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	VK
Népesség
Teljes népesség	148 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	43,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	181 m
Terület	3,29 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 08′ 08″, k. h. 19° 26′ 53″48.135555555556, 19.448055555556
Zobor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zobor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zobor (szlovákul: Zombor) település Szlovákiában, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése

Ludányhalászitól nyugatra, Galábocs és Szécsénykovácsi közt fekvő település.

Története

A Szécsénytől északnyugatra eső Zobor helyén már a középkorban fennállt egy hasonló nevű helység, mely 1449-ben, Mátyás király idején a Serkei Lorántffyak birtoka volt, akiknek e település még 1498-ban is tulajdonukban volt.

Az 1548. évi adóösszeírásban az elpusztult helységek között sorolták fel. 1587-ben Ali bin Bajezid hűbérbirtoka volt. A későbbi összeírásokból azonban hiányzott, még az 1715-1720. évi összeírásokban sem fordult elő.

1718-ban Prónay Antal pusztája volt. Ő telepítette be újból a morvaországi Malie Hrozienka nevű helység protestáns lakosaival, akik 1734-ben községet és egyházat alapítottak az egykori Zobor helység környékén, melyet Zbor-nak (Gyülekezet) neveztek el. Idővel az újonnan alakult község felvette a régi község nevét is.

Zobor földesurai mindvégig a Prónayak voltak.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Zombor vagy Zobor, Nógrád megye mély völgyben fekvő tót falu, 8 katholikus, 340 evangélikus lakossal. Földesura Prónay Ferencz. Utolsó posta Balassa Gyarmat.

1861. augusztus 17-én a falu fele része – a pajtákkal és bennük az egész terméssel – leégett.

A trianoni békeszerződés előtt Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 275 lakosából 118 magyar és 157 szlovák anyanyelvű, ebből 7 római katolikus, 268 evangélikus volt.

2011-ben 144 lakosából 120 szlovák és 6 magyar volt.

Nevezetességek

• Evangélikus temploma 1845-ben épült.

Források

• Borovszky Samu: Nógrád vármegye községei