Málnapatak
| Málnapatak (Málinec) | |||
 | |||
| Málnapatak községháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Poltári | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1212 | ||
| Polgármester | Igor Čepko | ||
| Irányítószám | 985 26 | ||
| Körzethívószám | 047 | ||
| Forgalmi rendszám | PT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1396 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 30 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 527 m | ||
| Terület | 50,0 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 29′ 50″, k. h. 19° 40′ 50″48.497222°N 19.680556°EKoordináták: é. sz. 48° 29′ 50″, k. h. 19° 40′ 50″48.497222°N 19.680556°E | |||
| Málnapatak weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Málnapatak témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Málnapatak (szlovákul: Málinec) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Losonctól 24 km-re északra, nagyobb részt az Ipoly jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1212-ben említik először, első birtokosa ekkortájt Fülek és Hollókő ura, a Kacsics nemzetség. Később Ozdin várának tartozéka volt, amely abban az időben ellenőrzés alatt tartotta a Felső-Ipolymentét. A 15. században a vár uradalmával együtt a husziták kezére került. A harcok során Ozdin várát lerombolták és később a település Fülek, Salgó és Divény várához tartozott. 1551-ben a Bebek család birtoka, de 1552-ben az Ipolymente településeivel és váraival együtt török uralom alá került. A török közigazgatásban 1685-ig a divényi náhije része volt. A továbbiakban a Zichy és Szentiványi családok tulajdonában találjuk. Plébániáját 1801-ben alapították. Első üveggyárát Látky nevű településén a Zichy család alapította 1820-ban.
Vályi András szerint: "MÁLNAPATAKA. Malnicz. Népes tót falu Nógrád Vármegy. fekszik Berzenczének szomszédságában, mellynek filiája, határja középszerű, fája, legelője elég van, deszkákat, hordókat, és zsendelyeket is készítenek lakosai."[2]
Fényes Elek szerint: "Málnapataka (Malinecz), népes tót falu, Nógrád vmegyében, hegyek közt: 18 kath., 1609 evang. lak., kik fenyődeszkák, zsindelyek, léczek készitéséből élnek. Határa roppant, s két mfdnyire terjed; fenyves erdeje szép; földe csak zabot és főzelékeket terem; a hegy oldalokon és tetőkön lévő irtványokon kaszálnak; fürészmalom és savanyuvizök van. Evang. anyatemplom. F. u. többen. Ipoly vize ezen határban ered. Ut. p. Zelene."[3]
Nógrád vármegye monográfiája szerint: "Málnapatak. Az Ipolyvölgy felső részén fekvő nagyközség. Házainak száma 800. lakosaié 6329, a kik túlnyomóan tót ajkúak s nagyrészt evangélikus vallásúak. Postája helyben van, távirója és vasúti állomása Ipolyszele. Már a középkorban fennállott. Határában állott hajdan Hrad vára, mely a husziták idejében épült. 1548-ban Bebek Ferencz volt a helység földesura. A XVI. század közepén a hódoltsághoz tartozott, az 1562-63. évi török kincstári adólajstromok szerint, a szécsényi szandzsák községei közé, nyolcz adóköteles házzal. 1598-ban Balassa Zsigmond, 1660-ban Balassa Imre volt az ura. A Balassa család révén a gróf Koháryakra szállott és 1673-ban Koháry István, birtokában találjuk. 1715-ben 22 tót, 1720-ban egy magyar és 23 tót háztartást találtak itt. 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, Szent-Ivány János, Mihály és Farkas, Lessenyey Imre és gróf Zichy Ferencz voltak a földesurai, a XIX. század első felében pedig a Szent-Ivány, a gróf Zichy és a gróf Cebrián családok. Jelenleg a gróf Zichy családnak, Kuhinka I. K. örököseinek és a Kolener testvéreknek van itt nagyobb birtokuk. Az itteni evangélikus templom 1795-ben épült, de tornyát csak 1820-ban építették hozzá. A határban 4 üveggyár van. Az egyik Kuhinka I. K. örököseié, a második Kossuch Jánosé, de Pock Jenő bérli, a harmadik a Kolener testvéreké és a negyedik a Fehér Mór és Fia czégé. 1869-ben a helység harmadrésze leégett, 1873-ban pedig a kolera pusztította lakosait. A községhez tartoznak: Csehánka-, Ipoly-, Látka-, Ujvilág-, Szamotercs-, Alsópolyánka-, Hmelna-, Felsőpolyánka-, Hidegkút-, Linea-, Lubenka-, Mláka-, Paszeka-, Petrova-, Szlano-, Ujat-, Brlocsno-, Csevicze-, Csertyáz-, Grappa-, Hrozinovo-, Szlancsikova-, Podhrad-, Podtányovó-puszták és Farkasvölgy, Hámor, Jópatak és Málnapatak üveggyár-telepek."[4]
A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 6342-en lakták, ebből 6018 szlovák és 170 magyar anyanyelvű volt.
2001-ben 1461 lakosából 1406 szlovák volt.
2011-ben 1518 lakosából 1310 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. október 27.)
A Poltári járás települései | ||
|---|---|---|
Poltár (Poltár) | ||
|  | |
