Ugrás a tartalomhoz

Fazekaszsaluzsány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fazekaszsaluzsány (Hrnčiarske Zalužany)
Fazekaszsaluzsány zászlaja
Fazekaszsaluzsány zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásPoltári
Rangközség
Első írásos említés1362
PolgármesterBranislav Nociar
Irányítószám980 12
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámPT
Népesség
Teljes népesség832 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség143 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság223 m
Terület6,10 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 24′ 20″, k. h. 19° 52′ 13″48.405556°N 19.870278°EKoordináták: é. sz. 48° 24′ 20″, k. h. 19° 52′ 13″48.405556°N 19.870278°E
Fazekaszsaluzsány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fazekaszsaluzsány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fazekaszsaluzsány (szlovákul Hrnčiarske Zalužany) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Poltári járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Rimaszombattól 11 km-re nyugat-északnyugatra, Poltártól 9 km-re délkeletre fekszik, a Szuha-patak (Suchá) völgyében, a Poltár-Rimaszombat vasútvonal mentén.

Északról (és külterülete nyugatról) Cserepes, keletről Susány, délről Osgyán községekkel határos.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a szláv zalužane (= erdő mögött) kifejezésből származik.

Története

[szerkesztés]

1362-ben "Zalusan" néven említik először, de valószínűleg már a 12. században keletkezett. Régen Kishont vármegyéhez tartozott. Földesurai a Jánoky és Jákffy családok voltak. Mint magyar neve is utal rá, nevezetes fazekasfalu volt, lakói hajdan főleg tűzálló tégla és cserép készítésével foglalkoztak. A 18. században zsindelygyártó üzem is működött a községben. 1828-ban 80 házában 605 lakos élt. Lakosai – a szlovák többség ellenére – 1848-ban önként a magyar szabadságharc mellé álltak.

Vályi András szerint: "Fazekas Zalusány. Tót falu Kis Hont Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Szuha patakja mellett, Nagy Szuhajnak filiája; határos Pongyelokkal, és Osgyánnal is; földgye 3 nyomásbéli, mindenféle gabonát megterem, réttye jó, erdeje nints, lakosai jó fazekasok, és téglavetők."[2]

Fényes Elek szerint: "Zaluzsány (Fazekas-), Gömör-Kis-Honth vm. magyar falu, Nógrád vmegye szélén: 590 kath., 73 evang. lak., kik tótul is egyformán beszélnek. Sok fazekas. A rahói urak birják. Ut. p. Rimaszombat."[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Fazekaszsaluzsány, Nógrád vármegye határához közel fekvő tót kisközség, 149 házzal és 960 róm. kath. vallású lakossal. Földesurai a Fejes, Szerdahelyi, Tihanyi, Jakab, Putnoky Prónay és Nyáry családok voltak. A község lakosai a tűzálló tégla- és cserépgyártást űzik. A legnagyobb ily cserépgyár a Süttő Istváné, a kinek itt gőzmalma is van. A faluban savanyúvízforrás van, melyet azonban csak a falubeliek használnak. A kath. templom, a réginek a helyén, 1882-ben épült. Ezenkívül kápolna is van a községben, melyet 1825-ben építettek. A község postája Osgyán, távírója és vasúti állomása Rimaszombat. Ide tartoznak Babarik, Alsó- és Felsőbaksa puszták is."[4]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.

A háború után mezőgazdasági jellegű település maradt jelentős fazekasiparral.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 864-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

1921-ben 825 lakosa volt, ebből 808 szlovák nemzetiségű, illetve 804 római katolikus vallású.[5]

2011-ben 874 lakosából 810 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A falu gazdag népi kultúrájáról és hagyományairól nevezetes.
  • Római katolikus temploma 1882-ben épült.
  • Római katolikus kápolnája 1825-ben készült klasszicista stílusban.
  • A falunak kellemes vízű termálfürdője van.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. február 6.)
  5. Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai

További információk

[szerkesztés]