Ugrás a tartalomhoz

Gömörlipóc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gömörlipóc (Lipovec)
Gömörlipóc zászlaja
Gömörlipóc zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rangközség
Első írásos említés1413
PolgármesterMiloš Lesko
Irányítószám980 23
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRS
Népesség
Teljes népesség90 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság510 m
Terület4,09 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 33′ 00″, k. h. 20° 03′ 53″48.550000°N 20.064722°EKoordináták: é. sz. 48° 33′ 00″, k. h. 20° 03′ 53″48.550000°N 20.064722°E
Gömörlipóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gömörlipóc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gömörlipóc (szlovákul: Lipovec) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Rimaszombattól 35 km-re, északkeletre fekszik. Gömörlipóc zsákfalu, egyetlen úton közelíthető meg Szilistye (5 km) felől.

Délről Szeleste, nyugatról rövid szakaszon Balogrussó, északnyugatról Dobrapatak, északkeletről Ratkószabadi, keletről pedig Újvásár községekkel határos. Keleti határa járáshatár a Rimaszombati- és a Nagyrőcei járás között.

4,0946 km²-es területe nem változott a 20. század során.

Története

[szerkesztés]

1413-ban „Lypolch" alakban említik először. 1427-ben „Lypowch", 1450-ben „Lypoch" néven szerepel az összeírásokban. 1427-ben 7 portája volt. A Derencsényi, majd a 17. századtól több nemesi család birtokolta. 1773-ban 16 jobbágy és 32 zsellércsalád élt a településen.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LIPÓCZ. Tót falu Gömör várm. földes Urai G. Kohári, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Dobozhoz közel, és annak filiája, határja is hozzá hasonlító."[2]

1828-ban 40 házában 338 lakos élt, akik állattartással, kézművességgel, idénymunkákkal foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Lipocz, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyében, Ratkohoz délre 1/2 mfd., 11 kath., 327 evang. lak., kik bordákat csinálnak, s viasszal kereskednek. Erdeje bikk, nyár és mogyorófákból áll. F. u. többen. Ut. posta Rimaszombat."[3]

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Lipócz, tót kisközség, 69 házzal és 329 ág. ev. h. vallású lakossal. E község 1413-ban Lypolch néven a Derencsényiek birtoka. Az idők folyamán a Derencsényiek többi birtokainak a sorsában osztozott, míg végre a Coburg herczegi család tulajdonába került. Lakosainak nagy része sonkoly-szedéssel és viaszk-kereskedéssel foglalkozik. Ág. h. ev. temploma 1793-ban épült. Postája Ratkó, távírója és vasúti állomása Rimaszombat."[4]

A trianoni diktátumig területe Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 295, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

1921-ben 254 lakosa volt, ebből 237 szlovák nemzetiségű, 225 pedig evangélikus vallású.[5]

2001-ben 75 lakosából 57 szlovák és 13 magyar.

2011-ben 97-en lakták, ebből 51 szlovák és 26 magyar.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Evangélikus temploma 1793-ban épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. június 20.)
  5. Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai

Külső hivatkozások

[szerkesztés]