Ugrás a tartalomhoz

Vecseklő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vecseklő (Večelkov)
Vecseklői Önkormányzati hivatal
Vecseklői Önkormányzati hivatal
Vecseklő zászlaja
Vecseklő zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rangközség
Első írásos említés1548
PolgármesterKovács Tibor
Irányítószám980 34
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRS
Népesség
Teljes népesség231 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság290 m
Terület5,34 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 09′ 44″, k. h. 19° 56′ 05″48.162300°N 19.934600°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 44″, k. h. 19° 56′ 05″48.162300°N 19.934600°E
Vecseklő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vecseklő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vecseklő (szlovákul Večelkov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Rimaszombattól 40 km-re délre, Fülektől 21 km-re délkeletre található.

Története

[szerkesztés]

A falu valószínűleg a 13. században keletkezett, de csak a 16. században bukkant fel először az írott forrásokban. Első írásos említése 1548-ban "Weczeklew" alakban történt. Története során több nemesi család birtokolta. 1715-ben 9, 1720-ban 15 adózó háztartása volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. 1828-ban 25 házában 270 lakos élt. A 19. századtól határában kőszénbánya működött, lakói közül sokan itt és a környező ipari üzemekben dolgoztak.

Vályi András szerint "VECSEGLŐ. Elegyes falu Nógrád Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Egyházas Básthoz nem meszsze, mellynek filiája; határja közép termékenységű, réttye, legelője meglehetős."[2]

Fényes Elek szerint "Vecselkő, Nógrád m. magyar falu, 299 kath. lak. Határa a Medves hegyekre kiterjed. F. u. Boldogházy, Kiss és Csoma örökösök. Ut. p. Rimaszombat."[3]

Nógrád vármegye monográfiája szerint "Vecseklő. A vármegye gömöri határszélén fekvő magyar kisközség. Van 66 háza és 426 róm. kath. lakosa. Postája Czered, távírója és vasúti állomása Ajnácskő. E községről a 16. század elejétől kezdve vannak adataink. 1548-ban Bebek Ferenez, 1598-ban Bassó Péter volt a földesura. 1715-ben kilenez és 1720-ban 15 magyar háztartását írták össze. 1770-ben Kiss József, Csoma Zsigmond és Gelényi István voltak az urai, 1826-ban a Csoma család örökösei és Boldogházi Kiss József, később, 1905-ig a báró Jósika család volt itt birtokos, jelenleg pedig a Salgótarjáni Vasgyár Részvénytársaság, Kobelrauch Gyula és a zagyvarónai úrbéresek. 1891-ben az egész község leégett. A határban kőszénbánya van. A községhez tartozik Erdészlak-telep és Nyirjes-puszta."[4]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Füleki járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 324 lakosából 297 magyar és 8 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 331 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 426 lakosából 422 magyar és 3 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 478 lakosából 477 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 504 lakosából 488 magyar, 15 csehszlovák és 1 német volt. Ebből 491 római katolikus, 8 izraelita, 2 evangélikus és 3 egyéb vallású volt.

1930-ban 506 lakosából 402 magyar, 5 zsidó, 3 csehszlovák, 45 egyéb nemzetiségű és 51 állampolgárság nélküli volt. Ebből 496 római katolikus, 5 izraelita és 5 egyéb vallású volt.

1941-ben 562 lakosából 501 magyar volt, minden lakosa magyar anyanyelvű volt.

1991-ben 361 lakosából 353 magyar és 8 szlovák volt.

2001-ben 298 lakosából 285 magyar és 11 szlovák volt.

2011-ben 256 lakosából 228 magyar, 20 szlovák, 2 cseh és 6 ismeretlen nemzetiségű.

2021-ben 231 lakosából 189 magyar (81,8%), 33 szlovák, 3 cigány, 2 cseh, 22 ismeretlen nemzetiségű.[5]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Juhász család házában szállt meg Petőfi 1845-ben itteni utazása során. A kertben állt sokáig (2006 őszén vágták ki) az a vén körtefa, ahova a hagyomány szerint barátaival lepihent. 1990-ben márvány emléktáblát helyeztek el a kultúrház falán, 2006. november 25-én pedig felavatták a költő vörösmárvány alapzaton elhelyezett mellszobrát, Mag Gyula szobrászművész alkotását.[6]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Nógrád vármegye.
  5. SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. január 27.)
  6. medvesalja.eu Archiválva 2021. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben; ma7.sk

Külső hivatkozások

[szerkesztés]