Bolgárom
Bolgárom (Bulhary) | |||
Mindenszenteknek ajánlott római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Besztercebányai | ||
Járás | Losonci | ||
Rang | község | ||
Polgármester | Szakó Dezső | ||
Irányítószám | 986 01 (pošta Fiľakovo) | ||
Körzethívószám | 047 | ||
Forgalmi rendszám | LC | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 320 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 32 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 215 m | ||
Terület | 9,54 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 17′ 36″, k. h. 19° 50′ 53″48.293333°N 19.848056°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 36″, k. h. 19° 50′ 53″48.293333°N 19.848056°E | |||
Bolgárom weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bolgárom témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Bolgárom (szlovákul: Bulhary) magyar község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Fülektől 4 km-re északkeletre található zsákfalu.
Története
[szerkesztés]1435-ben Bolgarom néven említik először, de valószínűleg már előbb keletkezett. Neve egykori bolgár népesség betelepülésével van kapcsolatban. 1461-ben Bolgarfalwa néven tűnik fel a forrásokban. A 16. század első felében a füleki váruradalom része, majd 1554 és 1594 között török uralom alatt állt. A 17. században több nemesi család birtoka volt. 1828-ban 27 házában 263 lakos élt. A 19. századtól a Coburg és Alitisz családoknak voltak itt nagybirtokaik. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak, majd a 20. század elejétől a közeli Fülek üzemeiben dolgoztak.
Vályi András szerint "BOLGAROM helyesebben Bolgárhony. Magyar falu Nógrad Vármegyében, földes Ura Báró Vétsei Uraság, Butsony hegyének tövében fekszik, Sávolynak szomszédságában, mellynek filiája, Gömör Vármegyének szélénél; határja meglehetös termékenységű, erdője, legelője alkalmas, de mivel szőlö hegye nintsen, harmadik Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Bolgarom, magyar falu, 274 kath. lak. Nógrád vgyében. Határja hegyekkel és térséggel változik. F. u. b. Vécsey. Ut. p. Rimaszombat."[3]
A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Füleki járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között ismét Magyarország tulajdona.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 327, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
2001-ben 287 lakosából 242 (84.3%) magyar.
2011-ben 305 lakosából 279 magyar és 17 szlovák.
2021-ben 320 lakosából 279 (+5) magyar, 33 (+1) szlovák, 2 (+5) cigány, 2 egyéb és 4 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1849-ben épült klasszicista stílusban, belseje 18. századi barokk.
- Határában bazaltbánya működik, az itteni bazalt közkedvelt burkolóanyag volt a Monarchia több nagyvárosában.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk