Fűrész (település)
| Fűrész (Píla) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Losonci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1456 | ||
| Polgármester | Milan Dobrocký | ||
| Irányítószám | 985 53 (pošta Mýtna) | ||
| Körzethívószám | 047 | ||
| Forgalmi rendszám | LC | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 248 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 330 m | ||
| Terület | 7,55 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 29′ 00″, k. h. 19° 30′ 26″48.483333°N 19.507222°EKoordináták: é. sz. 48° 29′ 00″, k. h. 19° 30′ 26″48.483333°N 19.507222°E | |||
| Fűrész weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fűrész témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fűrész (szlovákul: Píla) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Losonctól 20 km-re, északnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A település a 14. században keletkezett, 1456-ban említik "Fyryz"alakban először. 1502-ben "Fyreez" néven szerepel az írott forrásokban. A divényi uradalom része volt. A 18. század első felében egy árvíz elpusztította. 1828-ban 24 házában 142 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Vályi András szerint: "FŰRÉSZ. Magyar falu Nógrád Vármegyében, földes Urai Gróf Balassa, és Gróf Zichy Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Divinynek szomszédságában, mellynek filiája, határja soványas, tulajdonságai hasonlítanak Bolgaromhoz, harmadik Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint: "Fürész, tótul Pila, tót falu, Nógrád vmegyében, Vámos falutól 1/2 a bányavárosi országuthoz pedig félnegyed órányira, egy szük és mély völgyben. E helyen hajdan fürészmalmok voltak, s innen vette nevét. Határa 1700 hold, u. m. 10 h. belsőség, 1057 h. szántó, 244 h. rét, 380 h. erdő, 9 h. árkos tér. Urbéri szántó van 46, rét 20 hold; lakosok kezén levő irtási szántó 1007 h., rét 206 hold; majorsági belsőség 2, föld 2, rét 18, erdő 380 hold. Földje agyagos, a hegyeken könnyü de köves. Népessége 66 r. kath., és 330 ágostai. A helységen keresztül folyik a Fürész patak, s a falu alatt egyesül a Kriványi patakkal. Malma van a Fürész völgyében. Birtokosa id. gr. Zichy Ferencz mint senior, és gr. Kálnoky Gusztáv."[3]
Nógrád vármegye monográfiája szerint: "Fürész. (Azelőtt Pila.) A Krivány-patak mentén fekvő kisközség. Házainak száma 103, lakosaié 673, a kik tótajkúak és nagyobbára róm. kath. vallásuak. Postája, távírója és vasúti állomása Vámosfalva. 1502-ben Divény várának a tartozékai között szerepel. 1548-tól Balassa Zsigmond volt a földesura. 1660-ban pedig Balassa Imre. Lakosai a XVIII. század elején a vízáradások következtében szenvedett károk miatt a szomszéd falukba költöztek és 1715-ben csak négy tót háztartással szerepel. 1720-ban nem is szerepel. Az úrbéri rendezés alkalmával, 1770-ben gróf Zichy Ferencz és gróf Balassa Pál voltak a földesurai 1848-ig. Most is a gróf Zichy-féle senioratus uradalmaihoz tartozik."[4]
A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 758-an, túlnyomórészt szlovák anyanyelvűek lakták.
2001-ben 264 lakosából 262 szlovák volt.
2011-ben 272 lakosából 263 szlovák volt.
2021-ben 248 lakosából 243 szlovák, 1 (+1) magyar (0,4%), (+1) cigány, 1 cseh, 2 (+2) egyéb és 1 ismeretlen nemzetiségű volt.[5][6].
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. november 1.)
- ↑ ma7.sk
- ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. július 16.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Losonci járás települései | ||
|---|---|---|
Losonc (Lučenec) | ||
Ábelfalva (Ábelová) · Béna (Belina) · Bolgárom (Bulhary) · Bolyk (Boľkovce) · Bozita (Buzitka) · Budaszállás (Budiná) · Csákányháza (Čakanovce) · Csomatelke (Čamovce) · Dabar (Dobroč) · Divény (Divín) · Fülek (Fiľakovo) · Fülekkovácsi (Fiľakovské Kováče) · Fülekpilis (Pleš) · Fülekpüspöki (Biskupice) · Füleksávoly (Šávoľ) · Fűrész (Píla) · Gács (Halič) · Gácsfalu (Stará Halič) · Gácslápos (Lupoč) · Gácsliget (Lehôtka) · Gácsprága (Praha) · Gergelyfalva (Gregorova Vieska) · Gömörsíd (Šíd) · Ipolygalsa (Holiša) · Ipolynyitra (Nitra nad Ipľom) · Jelsőc (Jelšovec) · Kalonda (Kalonda) · Kétkeresztúr (Nové Hony) · Kotmány (Kotmanová) · Lentő (Lentvora) · Lónyabánya (Lovinobaňa) · Losonctamási (Tomášovce) · Maskófalva (Mašková) · Miksi (Mikušovce) · Mucsény (Mučín) · Nagydaróc (Veľké Dravce) · Nagylibercse (Ľuboreč) · Panyidaróc (Panické Dravce) · Parlagos (Polichno) · Patakalja (Podrečany) · Perse (Prša) · Pinc (Pinciná) · Ragyolc (Radzovce) · Rapp (Rapovce) · Rátkapuszta (Ratka) · Romhánypuszta (Lipovany) · Rózsaszállás (Ružiná) · Sátorosbánya (Šiatorská Bukovinka) · Sőreg (Šurice) · Terbeléd (Trebeľovce)
· Tósár (Točnica) · Tőrincs (Trenč) · Tugár (Tuhár) · Vámosfalva (Mýtna) · Videfalva (Vidiná) · Vilke (Veľká nad Ipľom) |  | |
