Sósliget
| Sósliget | |
| Közigazgatás | |
| Település | Poltár |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Sósliget
Pozíció Szlovákia térképén
| |
 é. sz. 48° 27′ 25″, k. h. 19° 47′ 02″48.456929°N 19.783997°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 25″, k. h. 19° 47′ 02″48.456929°N 19.783997°E | |
Sósliget (1899-ig Sós-Lehota, szlovákul: Slaná Lehota) Poltár városrésze, 1964-ig önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Losonctól 22 km-re, északkeletre található. Sósliget területe 3,7049 km²,[1] egyike Poltár három kataszteri területének. A városközponttól 3 kilométerre északra fekszik, a Poltarica-patak völgyében.
Története
[szerkesztés]A település a 14. század második felében keletkezett. 1573-ban "Soos Lehota" néven említik először. A füleki váruradalom része volt. 1554 és 1593 között a török hódoltsághoz tartozott. 1598-ban a Soós család birtoka, majd 1742 és 1848 között a Géczí családé tulajdonában találjuk. 1828-ban 23 házában 130 lakos élt. Lakói főként fazekassággal foglalkoztak, az 1870-es évektől sokan a poltári kerámiagyárban dolgoztak.
Vályi András szerint "Sós Lehota. Magyar falu Nógrád Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Losonczhoz két mértföldnyire, határja meg lehetős, vagyonnyai középszerűek."[2]
Fényes Elek szerint "Sós-Lehota, tót falu, Nográd vgyében, 6 kath., 224 evang. lak. Ut. p. Losoncz."[3]
Nógrád vármegye monográfiája szerint "Sósliget. (Azelőtt Sós-Lehota.) Gömör vármegye határán fekvő kisközség. Házainak száma 40, lakosaié 244, a kik tótajkúak és evangélikus vallásúak. Postája Poltár, távírója és vasúti állomása azonban helyben van. A középkorban Lehota néven említik az oklevelek. 1435-ben Fülek várának tartozékai között szerepel. 1548-ban Soós Tamás volt a földesura. A füleki szandzsák 1575. évi fejadószámadáskönyveiben a divényi nahije községei között találjuk, 4 adóköteles házzal. 1598-ban Soós Gábor volt a földesura. 1715-ben egy magyar és öt tót, 1720-ban egy magyar és négy tót háztartását írták össze. A XVIII. század első felében a Poltári Soós család leányági leszármazói, a Garamszeghi Géczyek, 1770-ben pedig a Moszticzky család és Géczy Gábor voltak az urai. Az itteni evangélikus templom a XIX. század első éveiben épült."[4]
A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 256, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
1921-ben a 3,72 km²-es területű, a Rimaszombati járáshoz tartozó községet 235-en lakták; valamennyien szlovák nemzetiségűek, túlnyomó többségük (228-an) evangélikus vallású.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Evangélikus temploma 1891-ben épült neoklasszicista stílusban.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Szlovák Köztársaság kataszteri jegyzéke, 2007
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nógrád vármegye.
- ↑ 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai
