Ugrás a tartalomhoz

Bér (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bér
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállásközség
PolgármesterKmety Pál (független)[1]
Irányítószám3045
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség369 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség13,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,49 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 51′ 51″, k. h. 19° 30′ 18″47.864040°N 19.504920°EKoordináták: é. sz. 47° 51′ 51″, k. h. 19° 30′ 18″47.864040°N 19.504920°E
Bér (Nógrád vármegye)
Bér
Bér
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Bér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bér (szlovákul: Bír) község Nógrád vármegye déli részén, a Pásztói járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Fekvése, megközelíthetősége

[szerkesztés]
A Cserhát térképe

Bér Nógrád vármegye déli részén, Sziráktól északra, a Bér-patak völgyében fekvő zsáktelepülés, Budapesttől közúton 60 kilométerre. A főváros felől többféle útvonalon is megközelíthető, de a legegyszerűbb Hatvanig az M3-as autópályát, majd tovább Jobbágyiig a 21-es főutat választani, onnan a 2129-es út vezet Szirákig, ahonnan pedig az észak felé kiágazó 21 149-es út húzódik Bér központjáig. Szilárd burkolatú közúton csak Szirák felől érhető el a település, a szomszédos Bercelre és Bujákra csak földutak vezetnek.

Budapestről közvetlen autóbuszjárat is jár a településre. A legközelebbi vasútállomások Apcon (18 kilométerre), illetve Galgagután (23 kilométerre) találhatók.

A környező települések: Bercel, Buják, Ordaspuszta, Szirák és Vanyarc

Története

[szerkesztés]

A település a Kökényes-Radnót nemzetség ősi birtoka volt, és Radnót halála (1322) után is a nemzetség tulajdona maradt. 1439-ben a bujáki várbirtokhoz tartozott. A török háborúk idején, 1552 nyarán, Buják várának bevételének eredményeként török terület lett. A török kiűzése után szlovákok települtek le. 1770-től 1848-ig az Esterházy család birtokolta.

Az alapvetően mezőgazdasági jellegű falu határában korábban kőbánya is működött. A Cserhát legjelentősebb élettelen természeti értékének tekintett andezit oszlopokat a bányászat tárta fel.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Maczó László (SZDSZ)[3]
  • 1994–1998: Maczó László (SZDSZ)[4]
  • 1998–2002: Maczó László (független)[5]
  • 2002–2006: Maczó László (SZDSZ)[6]
  • 2006–2010: Matics János József (független)[7]
  • 2010–2014: Matics János József (független)[8]
  • 2014–2019: Maczó László (független)[9]
  • 2019–2024: Maczó László (Fidesz)[10]
  • 2024–: Kmety Pál (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1980 és 2024 között
Lakosok száma
601
515
436
369
360
323
375
370
376
369
1980199020012011201320152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 68%-a magyar, 17%-a szlovák, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,6%-a magyarnak, 20,1% cigánynak, 0,5% németnek, 24,1% szlováknak mondta magát (1,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,3%, református 2,2%, evangélikus 50,9%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 8,9% (7,3% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 23,5% cigánynak, 17,3% szlováknak, 0,3-0,3% ukránnak, örménynek, németnek és románnak, 4,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,4% volt evangélikus, 25,1% római katolikus, 2,2% református, 0,5% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 3,8% egyéb keresztény, 4,9% felekezeten kívüli (24,6% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Környékén vadregényes kirándulóhelyek várják a kíváncsi turistákat. A falutól 3 km-re a Nagy-hegy (402 m) a Cserhát egyik legmagasabb pontja. 200 fokos panorámája jó időben az egész környéket beláthatóvá teszi. Természetvédelmi területe körülveszi a Nagy-hegy andezitsapkáját.

Nagy-hegy

[szerkesztés]

Nógrád vármegye egyik legértékesebb geológiai értéke a hegy andezitsapkája, világritkaságnak számító, ívelt elválású oszlopokkal.

Az andezitet egy késő miocén korú vulkáni kitörés hozta felszínre mintegy 18-19 millió éve. Először riolittufa rakódott le, majd erre andezitláva, illetve lávaagglomerátum ömlött. A vulkáni tevékenység utolsó szakaszában kialakult rétegvulkáni kúpok mára lepusztultak.

A mai Nagy-hegy és a Szanda-hegy alatt a láva megrekedt a mélyben. A több kilométer hosszúra nyúló hasadékkitöltések (kőzettelérek) fölül az üledékes kőzeteket az erózió elhordta, és így a felszínre került a jóval tömörebb és ellenállóbb, sötétszürke hiperszténandezit.

Az andezit oszlopos elválása önmagában is ritkaság: az oszlopos elválású vulkanikus kőzetek 90%-a bazalt, 8%-a riolit. Oszlopos elválású andezitet Európában máshol nem ismerünk. Az ívelt elválású andezit különösen ritka: ilyesmit a világon mindössze 5-6 helyen találtak. A béri, 5-6 szögű oszlopok átmérője 30–40 cm; hosszuk 8–10 m, alsó részük 70 fokos szögben elhajlik.

Az andezitoszlopok mellett érdekes látványt nyújt a leomlott anyagukból kialakult kőtenger is.

Lázár-kúria

[szerkesztés]

A településközponttól két kilométerre, Virágospusztán, a 19. század első felében épült, klasszicista stílusban.

Főhomlokzatán a négy oszloppal tagolt, timpanonnal lezárt középrizalitot körbefutó lépcsők emelik ki. Keleti homlokzatán oszlopos, körbefutó tornác áll, a szárny nyugati végén egyemeletes, kő falazatú torony. Ehhez csatlakozik az 1969-70-ben emelt, modern épületrész. A tornácon találjuk az utolsó tulajdonos, Lázár Andor emléktábláját.

A kúriát vendégfogadóként üzemeltető örökösök az épületet archaizáló, egyúttal markánsan irredenta stílusban rendezték be.

Evangélikus paplak

[szerkesztés]

A klasszicista stílusú paplakot feltehetően egy régebbi építmény felhasználásával 1820 táján emelték. Udvarán 18. századi melléképület áll. Udvari homlokzata tornácos.

Evangélikus templom

[szerkesztés]

A barokk templomot 1721-ben középkori alapokra építették; a 14. század gótikus részletei a többszöri átalakítás ellenére is felfedezhetők. A szentélyt és a torony legfelső emeletét 1896-ban építették hozzá.

Népi pincék

[szerkesztés]

A falu északkeleti szélén csaknem hetven pince emlékeztet a szőlőművelés hagyományaira. A pincesor nagy része a 19. század közepén épült, 1663-ból csak két borospince maradt meg.

Szanda vára

[szerkesztés]

A falutól hat kilométerre magasodik Szanda vára.

Sasbérc

[szerkesztés]

A falutól négy kilométerre emelkedő, 560 méter magaslat, tetején jól kiépített kilátóval.

Híres emberek

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]
  • Ívelt elválású andezit oszlopok
    Ívelt elválású andezit oszlopok
  • Ívelt elválású andezit oszlopok
    Ívelt elválású andezit oszlopok
  • Andezit képződmény légi fotón
    Andezit képződmény légi fotón
  • Lázár Andor emléktáblája
    Lázár Andor emléktáblája
  • A kúria tornáca
    A kúria tornáca
  • A kúria tornya
    A kúria tornya
  • A kúria nagyterme
    A kúria nagyterme

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Bér települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Bér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. ↑ Bér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  6. ↑ Bér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  7. ↑ Bér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  8. ↑ Bér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  9. ↑ Bér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. április 25.)
  10. ↑ Bér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Bér Helységnévtár
  13. ↑ Bér Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Bér
A Wikimédia Commons tartalmaz Bér (település) témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bér_(település)&oldid=27570670”