Ugrás a tartalomhoz

Keszeg (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Keszeg (egyértelműsítő lap).
Keszeg
A Huszár–Purgly-kastély
A Huszár–Purgly-kastély
Keszeg címere
Keszeg címere		 Keszeg zászlaja
Keszeg zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásRétsági
Jogállásközség
PolgármesterCsiri Csaba (független)[1]
Irányítószám2616
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség722 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség67,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,95 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 50′ 09″, k. h. 19° 14′ 19″47.835950°N 19.238481°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 09″, k. h. 19° 14′ 19″47.835950°N 19.238481°E
Keszeg (Nógrád vármegye)
Keszeg
Keszeg
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Keszeg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Keszeg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Keszeg (szlovákul Keseg) község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Keszeg Nógrád vármegye délnyugati csücskében található, Pest vármegyével határos. Budapesttől kb. 45, Váctól 16 kilométerre fekszik.

Megközelítése

[szerkesztés]

Budapestről az M2-es autóút vagy a 2-es főút felől közelíthető meg, Rád felé letérve a 2106-os, arról pedig Pencen északnak fordulva, a 2107-es úton. A 2-es főút börzsönyi szakasza felől, Nőtincsen és Ősagárdon át a 2114-es úton is elérhető.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Keszeg nevének eredetéről biztosat nem tudunk. Egy elmélet szerint a feltételezett eredeti Kőszeg névalak a későbbiek folyamán, igazodás útján, Keszegre változott.

Története

[szerkesztés]

Keszeg és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt.

A honfoglalás korában lakott településként "hadrendi szálláshely" lehetett, tehát a név honfoglalás kori "hadrendi név".

Nevét 1412-ben, egy Zsigmond király idejéből származó oklevél említette először.

Az 1300-as évek közepén, Nagy Lajos király idejében Pyronthos Mihály birtoka volt, akitől Dénes bán fia Gwnywi Péter fia Tamás vásárolta meg. Tőle pedig a családdal rokon (csővári) Csői Nézsaiak szerezték meg.

1474-ben az örökös nélkül elhalt Nézsai János és László egykori birtokát Mátyás király Parlaghy Györgynek zálogosította el, kinek örökös nélküli halála után Corvin János, majd II. Ulászló birtoka lett.

A 16. században a Gutkeled nemzetségbeli Ráskai családé volt Nézsával és Csővárral és Legénddel együtt.

1579-ben a Ráskai örökösök osztozásakor Keszeg is Bosnyák Tamás füleki kapitány kezébe került.

A 16. század közepéig Bosnyák Judit férje után Balassa Imre birtoka volt.

A török időkben a falu elnéptelenedett, az 1590 évi összeíráskor mint lakatlan helyet írták össze, később pedig mint puszta szerepelt.

A 18. század elejétől Koháry István országbíró birtoka lett, és ekkor kezdődött el a török utáni újjáépítése is. 1720-ban már 3-4 magyar és 14 tót ajkú családot írtak össze.

Később a Huszár család birtokába került, majd tőlük 1926-ban vásárolta meg vitéz Purgly Emil nyugalmazott királyi földművelésügyi miniszter. A Purgly család folytatta a Huszár família által megkezdett mintagazdálkodást, egészen a második világháborúig. A Huszár és a Purgly család híres vendégei voltak: Madách Imre (Huszár József sógora), Deák Ferenc, gróf Apponyi Albert, Horthy Miklós.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Petrik Sándorné (független)[3]
  • 1994–1998: Petrik Sándorné (független)[4]
  • 1998–2002: Petrik Sándorné (független)[5]
  • 2002–2006: Petrik Sándorné (független)[6]
  • 2006–2010: Majoros László (független)[7]
  • 2010–2014: Majoros László (független)[8]
  • 2014–2019: Csíri Csaba (független)[9]
  • 2019–2024: Csíri Csaba (független)[10]
  • 2024– : Csiri Csaba (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
615
625
641
726
749
725
722
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,5%-a magyarnak, 0,2% örménynek, 0,2% szerbnek, 0,2% ukránnak mondta magát (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,3%, református 1,7%, evangélikus 2,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 5,4% (12,2% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% szlováknak, 0,4% cigánynak, 0,4% görögnek, 0,3% németnek, 0,1-0,1% ukránnak és szlovénnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,7% volt római katolikus, 3,2% református, 2,8% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,1% ortodox, 3,6% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 4,5% felekezeten kívüli (32,2% nem válaszolt).[13]

Itt születtek, itt éltek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Huszár–Purgly-kastély – Barokk (copf) stílusban épült 3 épületből álló kastély, melyhez közel 2 ha-os őspark tartozik. Nevét építtetőjéről a baráthi Huszár családról kapta. Műemlék.
  • Római katolikus templom, a kastély szomszédságában. Műemlék.
  • Szjúdi-birtok

Képek

[szerkesztés]
  • Huszár-Purgly kastély
    Huszár-Purgly kastély
  • Huszár-Purgly kastély
    Huszár-Purgly kastély
  • Huszár-Purgly kastély
    Huszár-Purgly kastély
  • Huszár-Purgly kastély
    Huszár-Purgly kastély
  • Huszár-Purgly kastély
    Huszár-Purgly kastély

Források

[szerkesztés]
  • Lehotka Gábor: Keszeg község története az újratelepítéstől a jobbágyfelszabadításig.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Keszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Keszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Keszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  5. ↑ Keszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  6. ↑ Keszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  7. ↑ Keszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  8. ↑ Keszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  9. ↑ Keszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. november 1.)
  10. ↑ Keszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Keszeg Helységnévtár
  13. ↑ Keszeg Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Keszeg_(település)&oldid=27476783”