Portál:Nógrád megye
Portál | Vitalap | Műhely |
Sok szeretettel köszöntöm Jolán nevű látogatóinkat.
Nógrád vármegye Magyarország északi részén fekszik, területe 2544 km² (ezzel a második legkisebb megye), népessége mintegy 200 ezer fő (a legkisebb), népsűrűsége pedig a megyék átlagánál valamivel alacsonyabb.
Területének nagy része dombos és középhegységi jellegű vidék, a hegyek általában nem magasabbak 400-600 méternél. Négy hegység adja a domborzat vázát: a peremeken a magasabb Mátra, Börzsöny és Karancs-Medves hegyvidék, a belső területeken pedig az alacsonyabb, sokfelé inkább dombság jellegű Cserhát. A megye kistájai az Ipoly-völgy, a Nógrádi-medence, a Zagyva-völgy és a Medves-vidék. A megye legmagasabb pontjai a Mátrában található 946 méter magas Piszkés-tető, valamint a Börzsönyben, Pest vármegye határán fekvő Csóványos (938 m). A legalacsonyabb pont az Ipoly mentén található, ahol a folyó elhagyja a vármegye területét Parassapuszta környékén.
A vármegye természetes vizekben szegény. Említésre méltó folyók a Szlovákiából érkező, majd hosszan az országhatárt követő Ipoly, mely a Dunába folyik, valamint az itt eredő Zagyva és Galga, melyek dél felé távoznak a megyéből, majd egyesülve a Tiszát táplálják.
A megye legnagyobb települése Salgótarján megyei jogú város, a 19. század végétől felemelkedő iparváros, mely jogilag 1950, ténylegesen 1952 óta a megye székhelye is. Rajta kívül még öt város található a megyében: Balassagyarmat, Bátonyterenye, Pásztó, Rétság és Szécsény. A községek száma 125, többségük kis- és aprófalu.
Elődjére, Nógrád vármegyére vonatkozóan 1303-ból származik a legrégibb ismert forrás, és vélhetően Szent István hozta létre az első vármegyék között. Nevét egykori központjáról, Nógrád váráról kapta. A történelmi Nógrádot a trianoni békeszerződés ketté osztotta, északi része Csehszlovákiához került, ma pedig Szlovákiához tartozik. Nógrád megye mai határait az 1950-es megyerendezés során alakították ki, amikor az egykor Hont megyéhez tartozott települések döntő többségét Pest megyéhez csatolták, és több községet csatoltak át innen Heves megyébe és viszont.
Ajánlott cikk
Zagyvaróna Salgótarján városrésze, korábban önálló község volt. Közelében van a Zagyva forrása. A középkorban Rónya néven említik az oklevelek. A település északi végében lévő 423 méter magas Várhegyen állt egykor Zagyvafő vára. A várat valószínűleg a 13. század végén építhette a Kacsics nemzetségből származó Zagyvafői család. A Zagyvafői családnak a 15. század húszas éveiben magva szakadt, így birtokaik Luxemburgi Zsigmond királyra szálltak, a vár ekkorra már romokban hevert. Az 1440-es években cseh huszita zsoldosok kerítették hatalmukba a környéket, akik újjáépítették a várat. Egészen 1460-ig volt birtokukban, amikor a királyi had visszafoglalta, Mátyás király személyesen is részt vett az ostromban és meg is sebesült. Az ostromban a vár nagyrészt leégett, a régészeti leletek tanúsága szerint megpróbálták valamennyire helyreállítani, de 1478-ban már teljesen romokban hevert és nem is épült fel többé. A helyi római katolikus templom hajója és szentélye 14. századi, tornya 1896-ban épült. A 19. század első felében báró Prónay Lajos volt a község földesura. A 20. század elején 2244 lakosa volt a falunak. 1973-ban csatolták a települést Salgótarjánhoz. Korábbi cikkek: Cered, Pásztó, Rétsági kistérség, Salgótarján, Cered |
Ajánlott kép
|
Tudtad-e?
... megye legészakibb települése Ipolytarnóc (Salgótarjáni kistérség), a megye legdélibb települése Kálló (Pásztói kistérség), a megye legkeletibb települése Zabar (Salgótarjáni kistérség), a megye legnyugatibb települése Hont (Balassagyarmati kistérség). ...a távolsági közúti autóbusz közlekedést és a salgótarjáni, balassagyarmati, bátonyterenyei helyijáratokat a Nógrád Volán üzemelteti. ...Nógrád az egyetlen olyan megye, melynek vasútvonalain kizárólag dízelüzemű vontatás van, villamosított szakasz nincs. ...Nemzeközileg is egyedülálló kiállítóhelyek a Salgótarjáni Földalatti Bányamúzeum és az ipolytarnóci Őslénytani kiállítás. | |
Tennivalók
Egyelőre nincsen tennivaló |
Társportálok
|
Új üzenet hagyásához kattints ide! |