Portál:Napóleon

Napóleon-portál

00Üdvözlünk a Napóleon-portálon!

„A nagy emberek meteorok: felemésztik önmagukat, hogy fénnyel árasszák el a világot.”

Bonaparte Napóleon, teljes francia nevén Napoléon Bonaparte, eredeti olasz nevén Napoleone di Buonaparte, ragadványnevein a korzikai vagy a kis káplár (Ajaccio, Korzika, 1769. augusztus 15. – Szent Ilona szigete, 1821. május 5.), francia tábornok, hadvezér, politikus. 1799–1804-ig Első Konzul, 1804–1814/15-ig I. Napóleon (franciául: Napoléon I^er) néven a franciák császára (Empereur des Français), az európai történelem egyik legkiemelkedőbb alakja.

A pápával kötött konkordátuma, valamint közigazgatási, katonai, oktatási és jogi reformjai döntő hatást gyakoroltak a francia társadalom fejlődésére. Seregei alig több, mint egy évtized alatt majdnem minden európai ország ellen harcoltak gyakran egyidejűleg, és Franciaország uralma alá vonták a kontinentális Európa nagy részét, hódítás vagy szövetség által. Sikereinek sorát a katasztrofális oroszországi invázió törte meg. Az ezt követő lipcsei vereség után 1814-ben a szövetséges hadseregek betörtek Franciaország területére, lemondásra kényszerítve Napóleont. Elba szigetére száműzték, de a következő évben visszatért, és száz napra újra magához ragadta a hatalmat. 1815. június 18-án a waterlooi csatában végső vereséget szenvedett. A nagyhatalmak azért, hogy soha ne térhessen vissza, az Atlanti-óceán déli részén fekvő Szent Ilona szigetére száműzték, ahol 1821-ben bekövetkezett haláláig brit felügyelet alatt élt.

A teljes szócikk >>>00

Fiatalkor 1769. augusztus 15-én született: a korzikai Ajaccióban 1779: Brienne-le-Château-i királyi katonai nevelőintézetbe íratják be 1784: École Royale Militaire katonai akadémia 1785 szeptemberében Laplace előtt tette le a tiszti vizsgát. 1786 januárjában lépett szolgálatba. A valence-i és az auxonne-i helyőrségekben szolgált a forradalom kitöréséig. A forradalom időszaka 1792: századossá léptették elő 1793: megbízták a Toulont ostromló francia hadsereg tüzérségi osztagának vezetésével. A siker után dandártábornokká léptették elő. 1794: Az Itáliai hadsereg tüzérparancsnoka 1795: eljegyezte, Désirée Clary-t. 1795. október 5.: Nemzeti Konvent védelmére gyorsan összetoborzott seregek parancsnoka. A Direktórium kinevezi a honi hadsereg parancsnokává. 1796. március 9.: feleségül vette Josephine de Beauharnais-t. Az itáliai és egyiptomi hadjáratok 1796. március 27.: sikeres inváziót indított Itália ellen. Katonái Lodi csatában a „Kis káplár” becenevet adták neki. 1797 Ausztriára támad, aminek eredmények a Campo Formió-i béke. Észak-Olaszország területének nagy részét Franciaország uralma alá rendelte, Németalfölddel és a Rajna melletti területekkel együtt. Elfoglalja Velencét is. Az olaszországi francia területek nagy részét Ciszalpin Köztársaság néven egyesítette 1798 Egyiptomi hadjárat június 10.: elfoglalja Máltát július 21.: legyőzte a mamelukokat a „piramisok csatájában” bevonul Szíriába, de Akkónál vereséget szenved. 1799. november 9.: (VIII. évi brumaire 18-án) államcsínyt hajt végre Első Konzul Háború a 2. koalíció ellen (1799-1802): Stockach (1799) – Cassano – Montebello – Trebbia – Novi – Bergen – Castricum – Genova – Stockach (1800) – Marengo – Höchstädt – Hohenlinden – Koppenhága – Algeciras – lunéville-i béke – amiens-i béke Becsületrend megalapítása, Code Napoléon bevezetése Egyéb: Narancsok háborúja

Császárság 1804. május 28.: Császárrá koronázzák Háború a 3. koalíció ellen (1805): Finisterre-fok – Ulm – Trafalgar – Caldiero – Amstetten – Ortegal-fok – Dürenstein – Schöngrabern – Austerlitz – Gaeta – Campo Tenese – Maida – Pozsonyi béke Egyéb A Félszigeti háború (1808-1814), Kontinentális zárlat , Horatio Nelson, Mihail Illarionovics Kutuzov Háború a 4. koalíció ellen (1806-1807): Schleiz-Saalbourg – Saalfeld – Jéna – Auerstadt – Lübeck – Golymin – Pułtusk – Eylau – Kolberg – Danzig – Heilsberg – Friedland – Tilsiti béke Háború az 5. koalíció ellen (1809): Sacile – Teugen-Hausen – Raszyn – Abensberg – Landshut – Piave folyó – Eckmühl – Regensburg – Ebersberg – Aspern-Essling – Bergisel – Győr – Wagram – Gefrees – Znaim – Walcheren – Schönbrunni béke Oroszországi hadjárat (1812): Szaltanovka – Osztrovno – Kobrin – Gorogyecsno – Kljasztici – Szmolenszk – Polock (1) – Valutyino – Borogyinó – Tarutyino – Malojaroszlavec – Polock (2) – Csasniki – Vjazma – Szmoljani – Krasznij – Berezina Háború a 6. koalíció ellen (1812-1814): Lützen – Bautzen – Großbeeren – Katzbach – Drezda – Kulm – Dennewitz – Lipcse – Hanau – Sehested – Brienne – La Rothière – Mincio – Hatnapos hadjárat (Champaubert – Montmirail – Château-Thierry – Vauchamps) – Mormant – Montereau – Bar-sur-Aube – Craonne – Laon – Reims – Arcis-sur-Aube – Fère-Champenoise – Montmartre – Párizs – Párizsi béke (1814) Elba és a száz nap Háború a 7. koalíció ellen (1815): Napóleon és a vezetése alatt álló 1500 ember március 1-jén szállt partra Cannes-ban, és azonnal elindultak Párizs irányába. Ligny – Quatre Bras – Waterloo – Wavre – Párizsi béke (1815) 1815. június 22.: a törvényhozás lemondatja Szent Ilona szigete és halála 1815. október 15.: megérkezik Szent Ilona szigetére, Longwood-ba 1821. május 5.: Napóleon halála. 1840: Joinville hercege, Lajos Fülöp király fia hazaszállította Napóleon hamvait, és Párizsban az Invalidusok templomában helyezték örök nyugalomra.

Hadvezérei Grande Armée Az Első Francia Császárság marsalljai: 1804: Augereau - Bernadotte - Berthier - Bessières - Brune - Davout - Jourdan - Kellermann - Lannes - Lefebvre - Masséna - de Moncey - Mortier - Murat - Ney - Perignon - Sérurier - Soult 1807: Perrin 1809: Macdonald - de Marmont - Oudinot 1811: Suchet 1812: de Gouvion-Saint-Cyr 1813: Poniatowski 1815: de Grouchy Katonák: Eugène de Beauharnais tábornok. A Császár fogadott fia Ellenségei poroszok: Károly Vilmos Ferdinánd braunschweigi herceg III. Frigyes Vilmos porosz király Gebhard Leberecht von Blücher Wahlstatt hercege Anton Wilhelm von L’Estocq lovassági tábornok Friedrich Wilhelm von Bülow Dennewitz grófja oroszok: I. Sándor orosz cár Leontyij Leontyjevics Bennigsen Mihail Illarionovics Kutuzov Peter Johann von der Pahlen Alekszej Grigorjevics Scserbatov Zahar Dmitrijevics Olszufjev osztrákok: Karl Philipp zu Schwarzenberg herceg svédek: Bernadotte (1812-től) Kultúra Arc de Triomphe Arc de Triomphe du Carrousel Családja Bonaparte-ház Feleségei Jozefina francia császárné Mária Lujza francia császárné Fia II. Napóleon Szülei Carlo Buonaparte Letizia Ramolino Testvérei Joseph Bonaparte Lucien Bonaparte Élisa Bonaparte Louis Bonaparte Felesége: Hortense de Beauharnais Fia: III. Napóleon és Napoléon-Louis Bonaparte Caroline Bonaparte Pauline Bonaparte Jérôme Bonaparte

Érdekességek

Napóleon Szent Ilonán, 1816. április 27-én:

A wagrami csata után óriási hibát követtem el, hogy még jobban nem csökkentettem Ausztria erejét. Biztonságunkra nézve túl erős maradt, s végül is neki tulajdoníthatjuk bukásunkat. A csatát követő napon nyilatkozatban kellett volna közzétennem, hogy csakis azon feltétellel tárgyalok Ausztriával, ha előbb különválasztják Ausztria, Magyarország és Bohémia trónját. ... A Habsburg-ház egyik hercege több alkalommal is célzott rá, hogy a két utóbbi ország koronáját fejére tegyem, sőt még arra is, hogy családja trónjára ültessem, azon ürüggyel, hogy Ausztria csak így lenne rábírható, hogy velem szemben őszintén viselkedjen.

Társoldalak

Itt hagyhatsz üzenetet.

Wikimedia

Wikidézet Idézetek

Commons Képek

Wikiforrás Szövegek

Wikiforrás (angol)

Társportálok

Francia forradalom	Francia Napóleon Portál	Történelem	Napoleon Kiemelt cikk (fr)

További portálok