Portál:Litvánia
Litvánia, hivatalosan Litván Köztársaság (litvánul Lietuvos Respublika, Lietuva) állam Északkelet-Európában, a Balti-tenger partján. Északról Lettország, délkeletről Fehéroroszország, délről Lengyelország és délnyugatról Oroszország Kalinyingrádi területe határolja. Egyike a három balti államnak.
Litvánia a legnagyobb és legnépesebb balti állam, a Balti-alföld déli részén terül el. Legnagyobb része hullámos alföld, 100 méternél alacsonyabban fekvő terület. Az ország legmagasabb pontja 292 méteres. A terület 30%-át tavak, mocsarak és erdőségek borítják.
Kb. 100 km hosszú a partvonala, amelyből csak 38 km-nek van közvetlen kijárata a Balti-tengerre. Az egyetlen nagy tengeri kikötő, Klaipėda a Kur-öböl (Kuršių marios) keskeny bejáratánál van. Ez egy sekély lagúna, amely délre egészen Königsbergig tart.
Van olyan számítási mód, amely szerint a litván főváros, Vilnius mindössze néhány kilométerre délre van Európa földrajzi középpontjától.
Kezdetektől a nagyhatalommá válásáig
[szerkesztés]A területre az i. e. 2. évezred első felében indogermán eredetű balti törzsek érkeztek. Az i. e. 5-6. században megindult a néppé válás folyamata. A 8. században a lettektől elkülönült litvánok kisebb fejedelemségeket hoztak létre. Litvánia neve az 1008-as Quedlinburgi évkönyvben szerepel először mint a Kijevi Nagyfejedelemség része. A 13. század közepén Mindaugas fejedelem a kis államalakulatokat egyesítve felvette a nagyfejedelem címet.
Lengyel–litván unió
[szerkesztés]A Litván Nagyfejedelemség Európa jelentékeny részére terjedt ki a Balti-tengertől a Fekete-tengerig. A litván nemesség, városlakók és parasztok 1386-ban tértek át a kereszténységre, azután, hogy Litvánia nagyfejedelmét, Jagellót (Jogaila) 1386. február 2-án lengyel királlyá koronázták. Litvánia és Lengyelország perszonálunióban egyesültek. A szoros együttműködésben harcoló lengyel és litván hadsereg legyőzte a Német Lovagrendet 1410-ben a grünwaldi csatában, a középkori Európa legnagyobb csatájában. A centralizált Moszkvai Nagyfejedelemség növekvő ereje miatt 1569-ben Litvánia és Lengyelország egyesült a Lengyel–Litván Államszövetségben. Az államszövetség tagjaként Litvánia megőrizte intézményeit, beleértve önálló hadseregét, pénzét és jogrendszerét. Ettől kezdve Litvániából sok zsidó menekült tengerentúlra az üldözések elől és tevékenységük korlátozása miatt.
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
- Labdarúgás: Litván labdarúgó-válogatott, Litván női labdarúgó-válogatott, Litván labdarúgó-szövetség, Litván labdarúgó-bajnokság (első osztály), Litván labdarúgó-bajnokság (másodosztály), Litván labdarúgókupa, Litván labdarúgó-szuperkupa
- Kosárlabda: Litván férfi kosárlabda-válogatott
- Kézilabda: Litván férfi kézilabda-válogatott, Litván férfi-kézilabdabajnokság (első osztály),, Litván női kézilabda-bajnokság (első osztály)
- Litvánia az olimpiai játékokon
Mikalojus Konstantinas Čiurlionis, Steponas Darius, Eidus Bentian, Stasys Girėnas, Jurgis Kairys, Drąsius Kedys, George Maciunas, Marius Stankevičius, Mindaugas Malinauskas, Linas Pilibaitis, Jurga Šeduikytė, Bluma Zeigarnik, Valdas Urbonas, Tomas Danilevičius
|
Wikinews Litván hírek angolul |
|
Wikidézetek Idézetek |
|
Commons Litván képek |
|
Wikiforrás Szabad forrásmunkák angolul |
- ↑ a b c d e f g h i Resident population by city / town at the beginning of the year. Statisztikai Hivatal, 2023. január 16. (Hozzáférés: 2023. február 12.)
- ↑ Resident population by administrative territory at the beginning of the year. Statisztikai Hivatal, 2023. január 16. (Hozzáférés: 2023. február 12.)