Portál:Balassagyarmat
|
Portál | 
|
|
Vitalap |
|
|
Műhely |
|
Ma Tamás ünnepli névnapját.
Balassagyarmat (szlovákul Balážske Ďarmoty, németül Jahrmarkt) Nógrád vármegye második legnagyobb városa, határátkelő Szlovákia felé és a Balassagyarmati járás központja.
A városról 1244-ből származik az első írásos emlék. 1437-ben mezővárosi rangot kapott. A török először 1552-ben foglalta el Gyarmat várát, majd 1593-ban a megszökött őrség felgyújtotta a várat. Másodgyára 1664-ben elfoglalták és felrobbantották a várost. Az újjáépítés csak 1690-ben került sor.
A dualizmuskori Balassagyarmat előrehaladt a városiasodásban, de mivel a mezővárosi rangot az 1871. évi községi törvény megszüntette (1886-tól címként is megszűnt), a rendezett tanácsú városi ranghoz szükséges feltételek biztosítását és a többletadót pedig nem vállalta a település, ezért nagyközséggé alakult és 1923-ig így működött.
A település az első világháborúban és az azt követő forradalmak idején fontos szerepet játszott: a vesztes háború után a balassagyarmati polgárok, vasutasok és katonák kiűzték és visszaszorították az Ipoly túlpartjára a várost megszálló csehszlovák csapatokat, ezt nevezi a helyi köznyelv csehkiverésnek, és e hősies tettért kapta meg a Civitas Fortissima címet.
A település rangja 1923-ig nagyközség, 1923–1929 között rendezett tanácsú város, majd 1929–1950 között megyei város volt. Az 1950-es megyerendezés során Salgótarján vette át a megyeszékhely szerepét, bár a megyei tanács Balassagyarmaton alakult meg és átmenetileg itt is működött 1952-ig, amíg az új székhelyen megteremtették a működési feltételeket. Egyes megyei szervek később is a régi helyükön maradtak, a vármegyei bíróság és ügyészség ma is itt működik.
|
Tudtad-e, hogy…szerkesztés
|
Képajánlószerkesztés
|
_t%C3%A9r,_jobbra_a_Bajcsy-Zsilinszky_utca_%C3%A9s_a_Balassagyarmati_Rend%C5%91rkapit%C3%A1nys%C3%A1g_(eredetileg_P%C3%A9nz%C3%BCgyi_palota)._A_felv%C3%A9tel_az_egykori_V%C3%A1rmegyh%C3%A1zb%C3%B3l_k%C3%A9sz%C3%BClt._Fortepan_98693.jpg)