Portál:Salgótarján
2024. november 21. csütörtök. 10:52. GMT+1.
|
Portál | 
|
|
Műhely |
|
|
|
|
|
Sok szeretettel köszöntöm Olivér nevű látogatóinkat.
Salgótarján (szlovákul Šalgov-Tarjany, németül Schalgotarjan) megyei jogú város Észak-Magyarországon. Nógrád vármegye székhelye, Népességét tekintve Szekszárd után a második legkisebb megyeszékhely Magyarországon. Történetét a honfoglalás idejéig vezethetjük vissza. A 10. század első évtizedében a Tarján nevű törzs birtokolta, melyet a belső gyepűvonal védelmére telepítettek ide. A tarján név török eredetű, mely a tarkan méltóságnévből származik. A salgó fénylőt, napsütötte helyet jelöl. A város neve ilyenformán egyszerű összetétellel keletkezett a közeli Salgó-vár és a Tarján törzs nevéből. A 13. században földesurak birtokába került a vidék, majd a tatárok dúlták fel a települést. A török időben elnéptelenedett, ezért semmilyen török emlék nem maradt fent. 1782-ben népesült be újra a környék főleg szlovákokkal és németekkel valamint visszamenekülő magyarokkal.
Salgótarján 1950 óta a megye székhelye. Ugyanebben az évben hozzácsatolták Baglyasalját. Ezt követően egyre több környékbeli település is a város részévé vált. A belváros mai képét a szocializmus időszakában kapta, ekkor jelentős iparváros volt a település. A 19. század második felében a város fontos bányavidék volt, amíg a széntartalékok ki nem merültek. Jelenleg ipara is hanyatlóban van és egy eléggé lepusztult fejletlen kisvárosi képet mutat. A lakosság számára az ipari park biztosít megélhetést. A 2008-as adatok alapján 38 683 lakója van a városnak. A rendszerváltás óta arra törekszik, hogy ipara újra a régi legyen, illetve turisták is megforduljanak a vidéken.
2009-ben új városfejlesztő projekt indult, amellyel újból az 1980-as évek hangulatát szeretnék visszavarázsolni, illetve szebb, jobb, élhetőbb várossá tenni Salgótarjánt.
|
A hónap cikkke
A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt. és az Észak-Magyarországi Kőszénbánya Rt. vezetői 1923-ban kezdeményezték egy helyi középiskola létrehozását. Ennek eredményeként május 23-án az akkori Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium engedélyt adott az intézmény megszervezésére Főgimnáziumi Előkészítő Tanfolyam néven, mely szeptember 11.-én kezdte meg a tanítást. 1925-ben Móricz Zsigmond leánya, Lívia is az intézmény tanulója volt. 1926-ban iskolai önképzőkör alakult, ennek tiszteletére Juhász Gyula köszöntő verset írt. 1927-ben az intézmény nyilvánossági jogot szerzett. 1929. november 5-én gróf Klebensberg Kunó, az akkori vallás- és közoktatási miniszter látogatást tett az iskolában. 1939. áprilisában a gimnáziumot államosították, algimnáziummá minősítették, és ehhez kereskedelmi középiskola kapcsolódott. 1946-ban a gimnázium a volt csendőriskola épületébe költözött. 1950-ben megindult a gépipari technikumi képzés is. 1952-re az iskola követelményrendszerével és eredményeivel túlnőtt a megye határain. 1962-ben a gimnáziumi mellett szakközépiskolai osztályok is indultak. A zsúfoltság csökkentése érdekében új gimnáziumot indítottak a városban. A Madách Imre Gimnázium arculata elsősorban szakközépiskolai jellegűvé vált. Közben bővült a szakközépiskolai profil, 1967-ben beindult az első egészségügyi osztály, majd 1970-ben az építőipari szakközépiskolai képzés is kezdetét vette. 1973-ban gazdag rendezvénysorozattal fennállásának 50. évfordulóját ünnepelte az intézmény. Eddigi munkája elismeréseként az intézményt Madách emlékéremmel tüntette ki a megye vezetése. |
Ajánlott kép
 |
 A hónap sportcsapata A Salgótarjáni KSE egy magyar kosárlabda klub amely 2009 őszétől az MKOSZ jelenlegi határozata alapján az NB I/A csoportban indul. Az egyesületet a Beszterce KK üzemelteti amely 1999-ben alapította meg a csapatot. Korábban a megyei osztályban az NB2-ben az NB1/B-ben, jelenleg az NB1/A csoportjában jeleskedik. Az 1940-es évek elején is volt kosárlabdacsapat Salgótarjánban. Ők már az 1948/49-es idényben is szerepelt az élvonalban salgótarjáni kosárlabdacsapat. Ám később ez az egyesület is megszűnt. A későbbi években alakult meg a Salgótarjáni Fekete Sasok BC amely 2003-ig működött a városban, és egészen az NB1/B-ig jutott amíg Egerbe nem költöztették a csapatot. |
Szócikkek
Földrajz
Sablonok |
|
Tudtad-e ?
 Salgótarján a Karancs, a Medves és a Cserhát hegységek találkozásánál, a Tarján-patak és a Zagyva vízgyűjtőjének két szűk völgyében fekszik, melyek „Y” alakot formáznak. A völgy kisebb völgykatlanokra tagolódik, ahol elhelyezkednek a városrészek (például: Baglyasalja, Zagyvapálfalva). A város közlekedési gerince a Tarján-patak völgyében délről északra haladó, a területre 2×2 sávosan beérő 21-es főút (amely csak a városig 2×2 sávos), és a Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal. A városközpont völgyfenéki részei a 230–240 méteres, egyéb lakott területei pedig a 220–500 méteres szinteken helyezkednek el. A város legmagasabban fekvő lakott területe az 500 méter magasan fekvő Salgóbánya. A település közelében található legmagasabb hegység a Karancs, amely 729 méter magasra emelkedik. |
Társportálok
 Miskolc •  Mátra •  Magyarország •  Balkány •  Békéscsaba •  Nógrád megye •  Balaton •  Győr •  Zala megye |
- Megírandó: Salgótarján történelme, Beszterce-lakótelep, Gorkij-lakótelep, Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt., Salgóbánya, Kálvária, Nógrádi Történeti Múzeum, Karancshegyi Szent Margit-kápolna, József Attila Művelődési és Konferencia Központ, Naftali Herstik, Snétberger Ferenc, Pénzügyi és Számviteli Főiskola, Karancs, Medves, Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet, Dolinka, Balassi Bálint Megyei Könyvtár , Városi Televízió, Salgótarján
- Bővítendő: Tarján-patak, Salgótarján, Kemerovó-lakótelep, Somoskő, Salgó vára, Somoskő vára, Salgótarjáni Bányászati Vasutak, Salgótarjáni fogaskerekű vasút
| Új üzenet hagyásához kattints ide! |