Ugrás a tartalomhoz

Šiauliai

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Šiauliai
Šiauliai címere
Šiauliai címere
Šiauliai zászlaja
Šiauliai zászlaja
Becenév: Saulės miestas
Közigazgatás
Ország Litvánia
MegyeŠiauliai
Alapítás éve1236
PolgármesterArtūras Visockas
Irányítószám76xxx
Körzethívószám(+370) 41
Népesség
Teljes népesség104 300 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség1300 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság151 m
Terület81,13 km²
IdőzónaUTC+2
Térkép
é. sz. 55° 55′ 41″, k. h. 23° 19′ 00″55.928056°N 23.316667°EKoordináták: é. sz. 55° 55′ 41″, k. h. 23° 19′ 00″55.928056°N 23.316667°E
Šiauliai weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Šiauliai témájú médiaállományokat.

Šiauliai (szamogit: Šiaulē; német: Schaulen) Litvánia negyedik legnagyobb és legnépesebb városa, 101 514 lakossal. 1994 és 2010 között Šiauliai megye központja volt.

A név eredete

[szerkesztés]

A várost különböző nyelveken különböző neveken emlegetik: szamogit Šiaulē, lett Saule (régi) és Šauļi (modern), német Schaulen, lengyel Szawle, orosz Шавли (Savli – régi) és Шяуля́й (Sjauljai – modern), jiddis שאַװל.

Története

[szerkesztés]
A Šiauliai templom a 19. században

A várost az írásos források először Soule néven említik a livóniai rendi krónikákban, amelyek a saulei csatát írják le. Így a város alapításának dátumát ma már 1236. szeptember 22-nek tekintik, amikor is a csata zajlott, nem messze a településtől. Eleinte a Német Lovagrend és a Livóniai Lovagrend portyái elleni védelmi állásként működött. Az 1410-es grünwaldi csata után a portyázások megszűntek, és Šiauliai egy mezőgazdasági településként kezdett fejlődni. 1445-ben építettek egy fatemplomot. Helyére 1625-ben épült fel az a téglatemplom, amely ma is látható a városközpontban.

Šiauliai a 16. században kapta meg a magdeburgi jogot, amikor is a terület közigazgatási központjává vált. A 16-18. században azonban a várost elpusztította a Deluge és a bubópestis járványok.

A város újjászületése Antoni Tyzenhaus érdeme, aki az észak-litvániai koronabirtokok parasztjainak erőszakos felkelése után radikális gazdasági és városi reformokat indított el. Úgy döntött, hogy a várost a klasszicizmus eszméi szerint építi újjá: a házak eleinte véletlenszerűen, sugárirányban épültek, de Tyzenhaus úgy döntött, hogy a várost rendezett, téglalap alakú rácsra építi. Šiauliai jól fejlett várossá nőtte ki magát, számos kiemelkedő téglaépülettel. 1791-ben II. Szaniszló Ágost, a Lengyel–Litván Unió királya ismét megerősítette Šiauliai városi jogait, és címerrel ruházta fel, amely egy medvét, a szamogiták jelképét, a mindent látó szemet és egy vörös bikát, a Poniatowski család jelképét ábrázolta. A modern címer ennek a változatnak a mintájára készült.

Lengyelország felosztása után a város új címert kapott. Šiauliai növekedett, és fontos oktatási és kulturális központtá vált. Az infrastruktúra is gyorsan fejlődött: 1836 és 1858 között megépült a Rigát és Tilsitet összekötő út, 1871-ben pedig a Liepāját Romnyival összekötő vasútvonal.[2] Šiauliai, amely fontos kereskedelmi útvonalak kereszteződésében feküdt, ipari városként kezdett fejlődni. Már 1897-ben Litvánia harmadik legnagyobb városa volt, mintegy 16 000 lakosával. A város demográfiája is megváltozott: 1909-ben a lakosok 56,4%-a zsidó volt. Šiauliai a bőriparáról volt ismert. Chaim Frenkel az Orosz Birodalom legnagyobb bőrgyárának tulajdonosa volt.

Az első világháború és a független Litvánia

[szerkesztés]
Šiauliai az első világháború után

Az első világháború alatt az épületek mintegy 85%-a leégett, és a városközpont elpusztult. A háború és Litvánia újjáalakulása után Šiauliai jelentősége megnőtt. Mielőtt Klaipėdát Litvániához csatolták volna, a város lakosságszámát tekintve Kaunas után a második helyen állt. 1929-re a városközpontot újjáépítették. Modern közművek is voltak: az utcákat kivilágították, volt tömegközlekedés, telefon- és távíróvonal, vízvezeték-hálózat és csatorna.

A függetlenség első évei nehezen teltek, mert az iparváros elvesztette oroszországi piacait. Új ügyfeleket kellett találnia Nyugat-Európában. 1932-ben vasútvonal épült Klaipėda felé, amely összekötötte a várost a nyugati piacokkal. 1938-ban a város állította elő a litván bőr 85%-át, a cipők 60%-át, a lenrost 75%-át és az édességek 35%-át. A kultúra is virágzott, mivel számos új folyóiratot nyomtattak, új iskolák és egyetemek nyíltak, könyvtárat, színházat, múzeumot és normáliskolát is nyitottak.

Második világháború

[szerkesztés]

1939-ben a város lakosságának egyötöde volt zsidó.[3] A német katonák 1941. június 26-án vonultak be Šiauliaiba. A Šiauliai zsidók első tömeggyilkosságát 1941. június 29-én követték el a Kužiai erdőben, mintegy 12 kilométerre a településtől. A város egyik zsidó túlélője, Nesse Godin szerint a megszállás első heteiben mintegy 700 embert lőttek le a közeli erdőkben, miután arra kényszerítették őket, hogy maguk ássák meg a sírjukat. 1941. július 29-én kezdődően és egész nyáron át a németek mintegy 8000 Šiauliai és a város környékén élő zsidót gyilkoltak meg a Kužiai erdőben. Százhuszonöt linkuvai zsidót is meggyilkoltak ott, valamint a kommunista párt és a kommunista ifjúság litván és orosz tagjait.[4]

A Šiauliai gettót 1941 júliusában hozták létre. A településen két zsidó gettó volt, az egyik a Kaukas nevű külvárosban, a másik pedig Trakųban. A második világháború alatt a zsidó lakosság száma 8000-ről 500-ra csökkent. Az épületek mintegy 80%-a megsemmisült.

Szovjet korszak

[szerkesztés]
Šiauliai 1991. január 13-án, miután a szovjet hadsereg megölt békés litván személyt, mivel Litvánia kikiáltotta a függetlenségét (1990. március 11.).

A várost a későbbi szovjet megszállás évei alatt a szovjetekre jellemző módon nagyrészt újjáépítették.

Polgármesterek

[szerkesztés]
  • 1990–1991: Kazimieras Šavinis
  • 1991–1995: Arvydas Salda
  • 1995–2000: Alfredas Lankauskas
  • 2000–2002: Vida Stasiūnaitė
  • 2002–2003: Vaclovas Volkovas
  • 2003–2007: Vytautas Juškus
  • 2007–2011: Genadijus Mikšys
  • 2011–2015: Justinas Sartauskas
  • 2015–jelen: Artūras Visockas

Földrajz

[szerkesztés]

Šiauliai a kelet-szamogitiai fennsík keleti részén található. Vilnius 210 km, Kaunas 142 km, Klaipėda 161 km, Riga 128 km és Kalinyingrád 250 kilométerre van a várostól. Šiauliai teljes területe 81,13 km², amelyből 18,87 km² zöldterület és 12,78 km² vízfelület.

A Rėkyva tó vízszintje 129,8 méterre, a Talkša tó vízszintje 103 méterre, a városközpont 128,4 méterre, míg a Salduvės hegy 149,7 méterre van a tengerszint felett.

Vízrajz

[szerkesztés]

A település teljes vízfelülete 1280 hektár, amelyből 15,7% lakott területen található.

  • Rėkyva tó, 1179 hektár
  • Talkša tó, 56,2 hektár
  • Ginkūnai tó, 16,16 hektár

Folyó

[szerkesztés]
  • Kulpė
  • Rūdė
  • Vijolė
  • Švedė
  • Šimša
  • Tilžė
  • Šventupis

Éghajlat

[szerkesztés]

Šiauliai a mérsékelt öv alatt helyezkedik el, nedves kontinentális éghajlatú város. A januári átlaghőmérséklet −3 °C, míg a júliusi átlaghőmérséklet 19 °C. A csapadékmennyiség éves átlaga 620 mm, a legcsapadékosabb hónapok május, június és október.

1942-ben mérték a városban a legalacsonyabb litvániai évi középhőmérsékletet (+3,6 °C).

Šiauliai éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)10,513,321,026,630,432,135,035,730,123,316,913,435,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−0,4−0,14,712,417,921,223,622,917,310,74,50,811,4
Átlaghőmérséklet (°C)−2,5−2,91,17,412,416,018,517,913,07,62,4−1,27,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−4,9−5,7−2,52,36,810,813,412,88,74,30,4−3,23,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)−36,0−36,4−27,0−13,2−3,50,15,22,1−5,7−8,5−19,3−31,1−36,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)443536335471786954725245644
Havi napsütéses órák száma376512517626327726124316610042291784
Forrás: Météo Climat[5]


Népesség

[szerkesztés]
Gyalogos sétálóutca éjszaka

1795-ben 3700 ember élt Šiauliaiban, ami 1897-re 16 128-ra emelkedett, amikor is Kaunas után a harmadik legnépesebb város volt Litvániában. Šiauliai zsidó lakossága a tizenkilencedik század második felében folyamatosan nőtt, míg 1847-ben 2565 zsidó élt a városban, a század végére mintegy 7000 fő élt már itt.[6] Az első világháború kitörésekor a város lakosai közül 12 000 zsidó volt, így Šiauliai többsége zsidó volt.[6] Az első világháború idején Šiauliai egy csatatér volt, és lakosainak ezrei menekültek el, akik soha többé nem tértek vissza.[6]

1923-ban Šiauliai a harmadik legnépesebb város volt Kaunas és Klaipėda után.

Gazdaság

[szerkesztés]

A 19. századtól kezdve a település egy ipari központtá fejlődött. Az Orosz Birodalom idején a városnak volt a legnagyobb bőrgyára az egész birodalomban, amely Chaim Frenkel tulajdonában volt. 1938-ban a város állította elő a litván bőr 85%-át, a cipők 60%-át, a lenrost 75%-át és az édességek 35%-át.

A szovjet évek alatt a városban az elektronika (Nuklonas), a gépgyártás, a fafeldolgozás és az építőipar jelentős volt.

A 2005-ös adatok szerint a városban:

  • 3195 db gyártó és szolgáltató vállalat
  • 781 db kereskedelmi vállalat
  • 30 db bevásárlóközpont van, köztük:
    • Akropolis, 2009 márciusában nyílt
    • Saulės Miestas, 2007 márciusában nyílt
    • Bruklinas, 2007 novemberében nyílt
    • Tilžė, 2008 februárjában nyílt
    • Arena, 2007 novemberében nyílt.

2020-ban megkezdődik Európa legnagyobb repülőgép-karbantartó és -javító központjának építése a Šiauliai nemzetközi repülőtér területén. A vállalat Airbus A320 és Boeing 737 típusú repülőgépeket fog javítani, valamint repülőgép-adminisztrációs és parkolási szolgáltatásokat is nyújt majd. A tervek szerint a létesítmény 1000 új munkahelyet hoz létre.[7]

Oktatás

[szerkesztés]
  • A Didždvaris Gimnázium
    A Fiúgimázium (napjainkban Julius Janonis Gimnázium) 1851-ben nyílt
  • A Leánygimnázium (napjainkban Didždvaris Gimnázium) 1898-ban nyílt
  • A Zsidó Gimnázium 1920-ban nyílt
  • A Šiauliai Tanárképző Szeminárium 1920-ban jött létre
  • 1928-ban lett az általános iskolai oktatás kötelező
  • A Vincas Kudirka általános iskola 1930-ban nyílt
  • 1939-ben a Kereskedelmi Intézet Klaipėdából átköltözött a városba, így ez lett az első felsőoktatási intézmény Šiauliaiban
  • 1948-ban alapították a Šiauliai Tanárképző Intézetet, amiből 1954-ben Pedagógiai Intézet lett, és 1996-ban, amikor a Kaunasi Politechnikai Intézet Šiauliai kara csatlakozott hozzá, létrejött a Šiauliai Egyetem.
Šiauliai Állami Főiskola

2006-ban a tanulók száma a következő intézményekben:

  • Šiauliai Egyetem - 10 440
  • Šiauliai Főiskola - 2770
  • Észak-Litvániai Főiskola - 700
  • Menedzsment és Nyelvi Főiskola - 517
  • Šiauliai Zeneiskola - 149
  • Šiauliai Szakképzési Központ - 2663

A városban 8 gimnázium, 23 középiskola, 7 általános iskola, 9 nem formális gyermekoktatási intézmény és 29 óvoda működik. 2006-ban 21 000 diák tanult az iskolákban.

Parkok

[szerkesztés]
A városi önkormányzat épülete

A városi park létrehozását Anton Tyzenhausnak tulajdonítják, de lényegében Vladimir Zubov hozta létre. A 19. századi park téglalap alakú volt, és az angol stílusú, szabadon tervezett parkokhoz hasonlított. A polgárok egy csekély díj ellenében sétálhattak a parkban. 1931-ben a parkot hivatalosan Šiauliai város önkormányzatának adományozták.

Šiauliai látképe

Šiauliai 16 parkkal rendelkezik, amelyek területe 1177 hektár.

Siauliai főtere

Közlekedés

[szerkesztés]
Vonatok a Šiauliai vasútállomáson

Šiauliai mindig is egy fontos közlekedési csomópont volt. A híres Saulei csata a Rigából Bubiai és Tauragė felé vezető kereskedelmi útvonal közelében zajlott. 1836-tól 1858-ig Riga és Tilsit között egy országút épült a város közelében. 1912 körül jelentek meg az első autók a város utcáin.

A településen áthaladó autópályák:

  • A9 / E272 Šiauliai – Panevėžys
  • A11 / E272 Šiauliai – Palanga
  • A12 / E77 Riga – Šiauliai – Szovjetszk
  • A város nyugati elkerülő útja az A18
Šiauliaiban használt autóbuszok

2006-ban Šiauliai 297 kilométernyi úttal rendelkezett, amelyek 32%-a volt kavicsos felületű. A leghosszabb utcák a Tilžės utca 9,72 kilométerrel és a Vilnius utca 5,67 kilométerrel, amelyből 1,28 km sétálóutca.

1871-ben megépült a Liepāja-Romny vasútvonal. A Tilžė-Riga és a Šiauliai-Klaipėda vasútvonalak 1916-ban, illetve 1931-ben épültek. A városnak van egy vasútállomása.

Az amerikai légierő F-15C repülőgépe Šiauliaiban

1930-ban egy repülőteret építettek. A szovjet időszakban, 1961-ben kibővítették, és egy nagy, a szovjet légierő által használt bázissá fejlesztették. Ma a NATO katonai bázisa, és itt található a Šiauliai nemzetközi repülőtér.

Az első személyszállító vállalatot 1940-ben alapították Šiauliaiban. Az Autotrestas volt az, amely 29 busszal. 1944-ben az Autotrestas helyébe egy autóipari cég lépett. 1947-ben megjelent az első taxitársaság. Ezt követően, a növekvő népesség igényeinek kielégítése érdekében 1955-ben további autóbuszokkal és Taksomotorų Autoūkival bővült a kínálat. 2006-ban egy modern buszpályaudvar épült egy kereskedelmi központtal. A városban 27 városi járat közlekedik, a maximális számuk 29 lehetne.

Média

[szerkesztés]

1923-ban 170 telefon előfizető volt, míg 1937-ben már 700. 1936-ban a város egy telefonfülkét telepített.

1957-ben építettek egy tévétornyot. 1995-ben indult meg a kábeltévé kiépítése, 1998-tól pedig elkezdték telepíteni a kábeles internetet, 2003-tól optikai internetet. 2008-ban a városban 14 postahivatal működött.

A Šiauliai Aréna

1924-ben jelent meg a labdarúgás Šiauliaiban. 1936-ban már 14 futballcsapat volt. Később más sportágakat is elkezdtek hivatásszerűen űzni a városban, egyebek között kosárlabdát, kézilabdát, rögbit, jégkorongot, atlétikát, kerékpározást, ökölvívást és más sportágakat. 2007. július 25-én, a 2011-es férfi kosárlabda-Európa-bajnokságra való felkészülés jegyében megnyitották a modern Šiauliai Arénát.

Csapatok

[szerkesztés]
Šiauliai csapatai
Csapat Sportág Bajnokság Stadion
BC Šiauliai Kosárlabda LKL, Baltic Basketball League (BBL), Eurocup Šiauliai Aréna
FK Šiauliai Labdarugás A litván labdarúgó-bajnokság (első osztály), az A lyga Šiaulių stadionas
FA Šiauliai Labdarugás A litván labdarúgó-bajnokság (első osztály), az A lyga Šiaulių stadionas
ABRO- Saulė Kosárlabda Šiaulių sporto rūmai
RK Šiauliai Kézilabda Lietuvos rankinio lyga (LRL) Šiaulių sporto rūmai
RK Vairas Rögbi Lithuanian Rugby Championship Zoknių stadionas
RK Baltrex Rögbi Talšos stadionas

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Šiauliai testvérvárosai a következők:

Jelentősége a popkultúrában

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Resident population by city / town at the beginning of the year. Statisztikai Hivatal, 2023. január 16. (Hozzáférés: 2023. február 12.)
  2. Aliza Cohen-Mushlin – Sergey Kravtsov – Vladimir Levin: Synagogues in Lithuania N-Ž: A Catalogue. 2010. ISBN 978-609-447-004-2 Hozzáférés: 2022. március 26.  
  3. ShtetLinks: Siauliai Home Page. kehilalinks.jewishgen.org. (Hozzáférés: 2022. március 26.)
  4. Holocaust Atlas of Lithuania. www.holocaustatlas.lt. (Hozzáférés: 2022. március 26.)
  5. Météo Climat stats for Siauliai. Météo Climat. (Hozzáférés: 2017. október 17.)
  6. a b c YIVO | Šiauliai. yivoencyclopedia.org. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  7. Šiauliuose iškils didžiausias Europoje orlaivių techninės priežiūros ir remonto centras (litván nyelven). DELFI. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  8. "Lithuania (M2TW-K-TC faction)". wiki.totalwar.com. (Hozzáférés: 2022. április 2.)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Commons:Category:Šiauliai
A Wikimédia Commons tartalmaz Šiauliai témájú médiaállományokat.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Šiauliai című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.