Šiauliai
Šiauliai | |||
| |||
Becenév: Saulės miestas | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Litvánia | ||
Megye | Šiauliai | ||
Alapítás éve | 1236 | ||
Polgármester | Artūras Visockas | ||
Irányítószám | 76xxx | ||
Körzethívószám | (+370) 41 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 104 300 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 1300 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 151 m | ||
Terület | 81,13 km² | ||
Időzóna | UTC+2 | ||
é. sz. 55° 55′ 41″, k. h. 23° 19′ 00″55.928056°N 23.316667°EKoordináták: é. sz. 55° 55′ 41″, k. h. 23° 19′ 00″55.928056°N 23.316667°E | |||
Šiauliai weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Šiauliai témájú médiaállományokat. |
Šiauliai (szamogit: Šiaulē; német: Schaulen) Litvánia negyedik legnagyobb és legnépesebb városa, 101 514 lakossal. 1994 és 2010 között Šiauliai megye központja volt.
A név eredete
[szerkesztés]A várost különböző nyelveken különböző neveken emlegetik: szamogit Šiaulē, lett Saule (régi) és Šauļi (modern), német Schaulen, lengyel Szawle, orosz Шавли (Savli – régi) és Шяуля́й (Sjauljai – modern), jiddis שאַװל.
Története
[szerkesztés]A várost az írásos források először Soule néven említik a livóniai rendi krónikákban, amelyek a saulei csatát írják le. Így a város alapításának dátumát ma már 1236. szeptember 22-nek tekintik, amikor is a csata zajlott, nem messze a településtől. Eleinte a Német Lovagrend és a Livóniai Lovagrend portyái elleni védelmi állásként működött. Az 1410-es grünwaldi csata után a portyázások megszűntek, és Šiauliai egy mezőgazdasági településként kezdett fejlődni. 1445-ben építettek egy fatemplomot. Helyére 1625-ben épült fel az a téglatemplom, amely ma is látható a városközpontban.
Šiauliai a 16. században kapta meg a magdeburgi jogot, amikor is a terület közigazgatási központjává vált. A 16-18. században azonban a várost elpusztította a Deluge és a bubópestis járványok.
A város újjászületése Antoni Tyzenhaus érdeme, aki az észak-litvániai koronabirtokok parasztjainak erőszakos felkelése után radikális gazdasági és városi reformokat indított el. Úgy döntött, hogy a várost a klasszicizmus eszméi szerint építi újjá: a házak eleinte véletlenszerűen, sugárirányban épültek, de Tyzenhaus úgy döntött, hogy a várost rendezett, téglalap alakú rácsra építi. Šiauliai jól fejlett várossá nőtte ki magát, számos kiemelkedő téglaépülettel. 1791-ben II. Szaniszló Ágost, a Lengyel–Litván Unió királya ismét megerősítette Šiauliai városi jogait, és címerrel ruházta fel, amely egy medvét, a szamogiták jelképét, a mindent látó szemet és egy vörös bikát, a Poniatowski család jelképét ábrázolta. A modern címer ennek a változatnak a mintájára készült.
Lengyelország felosztása után a város új címert kapott. Šiauliai növekedett, és fontos oktatási és kulturális központtá vált. Az infrastruktúra is gyorsan fejlődött: 1836 és 1858 között megépült a Rigát és Tilsitet összekötő út, 1871-ben pedig a Liepāját Romnyival összekötő vasútvonal.[2] Šiauliai, amely fontos kereskedelmi útvonalak kereszteződésében feküdt, ipari városként kezdett fejlődni. Már 1897-ben Litvánia harmadik legnagyobb városa volt, mintegy 16 000 lakosával. A város demográfiája is megváltozott: 1909-ben a lakosok 56,4%-a zsidó volt. Šiauliai a bőriparáról volt ismert. Chaim Frenkel az Orosz Birodalom legnagyobb bőrgyárának tulajdonosa volt.
Az első világháború és a független Litvánia
[szerkesztés]Az első világháború alatt az épületek mintegy 85%-a leégett, és a városközpont elpusztult. A háború és Litvánia újjáalakulása után Šiauliai jelentősége megnőtt. Mielőtt Klaipėdát Litvániához csatolták volna, a város lakosságszámát tekintve Kaunas után a második helyen állt. 1929-re a városközpontot újjáépítették. Modern közművek is voltak: az utcákat kivilágították, volt tömegközlekedés, telefon- és távíróvonal, vízvezeték-hálózat és csatorna.
A függetlenség első évei nehezen teltek, mert az iparváros elvesztette oroszországi piacait. Új ügyfeleket kellett találnia Nyugat-Európában. 1932-ben vasútvonal épült Klaipėda felé, amely összekötötte a várost a nyugati piacokkal. 1938-ban a város állította elő a litván bőr 85%-át, a cipők 60%-át, a lenrost 75%-át és az édességek 35%-át. A kultúra is virágzott, mivel számos új folyóiratot nyomtattak, új iskolák és egyetemek nyíltak, könyvtárat, színházat, múzeumot és normáliskolát is nyitottak.
Második világháború
[szerkesztés]1939-ben a város lakosságának egyötöde volt zsidó.[3] A német katonák 1941. június 26-án vonultak be Šiauliaiba. A Šiauliai zsidók első tömeggyilkosságát 1941. június 29-én követték el a Kužiai erdőben, mintegy 12 kilométerre a településtől. A város egyik zsidó túlélője, Nesse Godin szerint a megszállás első heteiben mintegy 700 embert lőttek le a közeli erdőkben, miután arra kényszerítették őket, hogy maguk ássák meg a sírjukat. 1941. július 29-én kezdődően és egész nyáron át a németek mintegy 8000 Šiauliai és a város környékén élő zsidót gyilkoltak meg a Kužiai erdőben. Százhuszonöt linkuvai zsidót is meggyilkoltak ott, valamint a kommunista párt és a kommunista ifjúság litván és orosz tagjait.[4]
A Šiauliai gettót 1941 júliusában hozták létre. A településen két zsidó gettó volt, az egyik a Kaukas nevű külvárosban, a másik pedig Trakųban. A második világháború alatt a zsidó lakosság száma 8000-ről 500-ra csökkent. Az épületek mintegy 80%-a megsemmisült.
Szovjet korszak
[szerkesztés]A várost a későbbi szovjet megszállás évei alatt a szovjetekre jellemző módon nagyrészt újjáépítették.
Polgármesterek
[szerkesztés]
|
|
Földrajz
[szerkesztés]Šiauliai a kelet-szamogitiai fennsík keleti részén található. Vilnius 210 km, Kaunas 142 km, Klaipėda 161 km, Riga 128 km és Kalinyingrád 250 kilométerre van a várostól. Šiauliai teljes területe 81,13 km², amelyből 18,87 km² zöldterület és 12,78 km² vízfelület.
A Rėkyva tó vízszintje 129,8 méterre, a Talkša tó vízszintje 103 méterre, a városközpont 128,4 méterre, míg a Salduvės hegy 149,7 méterre van a tengerszint felett.
Vízrajz
[szerkesztés]A település teljes vízfelülete 1280 hektár, amelyből 15,7% lakott területen található.
Tavak
[szerkesztés]- Rėkyva tó, 1179 hektár
- Talkša tó, 56,2 hektár
- Ginkūnai tó, 16,16 hektár
Folyó
[szerkesztés]- Kulpė
- Rūdė
- Vijolė
- Švedė
- Šimša
- Tilžė
- Šventupis
Éghajlat
[szerkesztés]Šiauliai a mérsékelt öv alatt helyezkedik el, nedves kontinentális éghajlatú város. A januári átlaghőmérséklet −3 °C, míg a júliusi átlaghőmérséklet 19 °C. A csapadékmennyiség éves átlaga 620 mm, a legcsapadékosabb hónapok május, június és október.
1942-ben mérték a városban a legalacsonyabb litvániai évi középhőmérsékletet (+3,6 °C).
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 10,5 | 13,3 | 21,0 | 26,6 | 30,4 | 32,1 | 35,0 | 35,7 | 30,1 | 23,3 | 16,9 | 13,4 | 35,7 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −0,4 | −0,1 | 4,7 | 12,4 | 17,9 | 21,2 | 23,6 | 22,9 | 17,3 | 10,7 | 4,5 | 0,8 | 11,4 |
Átlaghőmérséklet (°C) | −2,5 | −2,9 | 1,1 | 7,4 | 12,4 | 16,0 | 18,5 | 17,9 | 13,0 | 7,6 | 2,4 | −1,2 | 7,5 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −4,9 | −5,7 | −2,5 | 2,3 | 6,8 | 10,8 | 13,4 | 12,8 | 8,7 | 4,3 | 0,4 | −3,2 | 3,7 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −36,0 | −36,4 | −27,0 | −13,2 | −3,5 | 0,1 | 5,2 | 2,1 | −5,7 | −8,5 | −19,3 | −31,1 | −36,4 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 44 | 35 | 36 | 33 | 54 | 71 | 78 | 69 | 54 | 72 | 52 | 45 | 644 |
Havi napsütéses órák száma | 37 | 65 | 125 | 176 | 263 | 277 | 261 | 243 | 166 | 100 | 42 | 29 | 1784 |
Forrás: Météo Climat[5] |
Népesség
[szerkesztés]1795-ben 3700 ember élt Šiauliaiban, ami 1897-re 16 128-ra emelkedett, amikor is Kaunas után a harmadik legnépesebb város volt Litvániában. Šiauliai zsidó lakossága a tizenkilencedik század második felében folyamatosan nőtt, míg 1847-ben 2565 zsidó élt a városban, a század végére mintegy 7000 fő élt már itt.[6] Az első világháború kitörésekor a város lakosai közül 12 000 zsidó volt, így Šiauliai többsége zsidó volt.[6] Az első világháború idején Šiauliai egy csatatér volt, és lakosainak ezrei menekültek el, akik soha többé nem tértek vissza.[6]
1923-ban Šiauliai a harmadik legnépesebb város volt Kaunas és Klaipėda után.
Gazdaság
[szerkesztés]A 19. századtól kezdve a település egy ipari központtá fejlődött. Az Orosz Birodalom idején a városnak volt a legnagyobb bőrgyára az egész birodalomban, amely Chaim Frenkel tulajdonában volt. 1938-ban a város állította elő a litván bőr 85%-át, a cipők 60%-át, a lenrost 75%-át és az édességek 35%-át.
A szovjet évek alatt a városban az elektronika (Nuklonas), a gépgyártás, a fafeldolgozás és az építőipar jelentős volt.
A 2005-ös adatok szerint a városban:
- 3195 db gyártó és szolgáltató vállalat
- 781 db kereskedelmi vállalat
- 30 db bevásárlóközpont van, köztük:
- Akropolis, 2009 márciusában nyílt
- Saulės Miestas, 2007 márciusában nyílt
- Bruklinas, 2007 novemberében nyílt
- Tilžė, 2008 februárjában nyílt
- Arena, 2007 novemberében nyílt.
2020-ban megkezdődik Európa legnagyobb repülőgép-karbantartó és -javító központjának építése a Šiauliai nemzetközi repülőtér területén. A vállalat Airbus A320 és Boeing 737 típusú repülőgépeket fog javítani, valamint repülőgép-adminisztrációs és parkolási szolgáltatásokat is nyújt majd. A tervek szerint a létesítmény 1000 új munkahelyet hoz létre.[7]
Oktatás
[szerkesztés]- A Fiúgimázium (napjainkban Julius Janonis Gimnázium) 1851-ben nyílt
- A Leánygimnázium (napjainkban Didždvaris Gimnázium) 1898-ban nyílt
- A Zsidó Gimnázium 1920-ban nyílt
- A Šiauliai Tanárképző Szeminárium 1920-ban jött létre
- 1928-ban lett az általános iskolai oktatás kötelező
- A Vincas Kudirka általános iskola 1930-ban nyílt
- 1939-ben a Kereskedelmi Intézet Klaipėdából átköltözött a városba, így ez lett az első felsőoktatási intézmény Šiauliaiban
- 1948-ban alapították a Šiauliai Tanárképző Intézetet, amiből 1954-ben Pedagógiai Intézet lett, és 1996-ban, amikor a Kaunasi Politechnikai Intézet Šiauliai kara csatlakozott hozzá, létrejött a Šiauliai Egyetem.
2006-ban a tanulók száma a következő intézményekben:
- Šiauliai Egyetem - 10 440
- Šiauliai Főiskola - 2770
- Észak-Litvániai Főiskola - 700
- Menedzsment és Nyelvi Főiskola - 517
- Šiauliai Zeneiskola - 149
- Šiauliai Szakképzési Központ - 2663
A városban 8 gimnázium, 23 középiskola, 7 általános iskola, 9 nem formális gyermekoktatási intézmény és 29 óvoda működik. 2006-ban 21 000 diák tanult az iskolákban.
Parkok
[szerkesztés]A városi park létrehozását Anton Tyzenhausnak tulajdonítják, de lényegében Vladimir Zubov hozta létre. A 19. századi park téglalap alakú volt, és az angol stílusú, szabadon tervezett parkokhoz hasonlított. A polgárok egy csekély díj ellenében sétálhattak a parkban. 1931-ben a parkot hivatalosan Šiauliai város önkormányzatának adományozták.
Šiauliai 16 parkkal rendelkezik, amelyek területe 1177 hektár.
Közlekedés
[szerkesztés]Šiauliai mindig is egy fontos közlekedési csomópont volt. A híres Saulei csata a Rigából Bubiai és Tauragė felé vezető kereskedelmi útvonal közelében zajlott. 1836-tól 1858-ig Riga és Tilsit között egy országút épült a város közelében. 1912 körül jelentek meg az első autók a város utcáin.
A településen áthaladó autópályák:
- A9 / E272 Šiauliai – Panevėžys
- A11 / E272 Šiauliai – Palanga
- A12 / E77 Riga – Šiauliai – Szovjetszk
- A város nyugati elkerülő útja az A18
2006-ban Šiauliai 297 kilométernyi úttal rendelkezett, amelyek 32%-a volt kavicsos felületű. A leghosszabb utcák a Tilžės utca 9,72 kilométerrel és a Vilnius utca 5,67 kilométerrel, amelyből 1,28 km sétálóutca.
1871-ben megépült a Liepāja-Romny vasútvonal. A Tilžė-Riga és a Šiauliai-Klaipėda vasútvonalak 1916-ban, illetve 1931-ben épültek. A városnak van egy vasútállomása.
1930-ban egy repülőteret építettek. A szovjet időszakban, 1961-ben kibővítették, és egy nagy, a szovjet légierő által használt bázissá fejlesztették. Ma a NATO katonai bázisa, és itt található a Šiauliai nemzetközi repülőtér.
Az első személyszállító vállalatot 1940-ben alapították Šiauliaiban. Az Autotrestas volt az, amely 29 busszal. 1944-ben az Autotrestas helyébe egy autóipari cég lépett. 1947-ben megjelent az első taxitársaság. Ezt követően, a növekvő népesség igényeinek kielégítése érdekében 1955-ben további autóbuszokkal és Taksomotorų Autoūkival bővült a kínálat. 2006-ban egy modern buszpályaudvar épült egy kereskedelmi központtal. A városban 27 városi járat közlekedik, a maximális számuk 29 lehetne.
Média
[szerkesztés]1923-ban 170 telefon előfizető volt, míg 1937-ben már 700. 1936-ban a város egy telefonfülkét telepített.
1957-ben építettek egy tévétornyot. 1995-ben indult meg a kábeltévé kiépítése, 1998-tól pedig elkezdték telepíteni a kábeles internetet, 2003-tól optikai internetet. 2008-ban a városban 14 postahivatal működött.
Sport
[szerkesztés]1924-ben jelent meg a labdarúgás Šiauliaiban. 1936-ban már 14 futballcsapat volt. Később más sportágakat is elkezdtek hivatásszerűen űzni a városban, egyebek között kosárlabdát, kézilabdát, rögbit, jégkorongot, atlétikát, kerékpározást, ökölvívást és más sportágakat. 2007. július 25-én, a 2011-es férfi kosárlabda-Európa-bajnokságra való felkészülés jegyében megnyitották a modern Šiauliai Arénát.
Csapatok
[szerkesztés]Csapat | Sportág | Bajnokság | Stadion |
---|---|---|---|
BC Šiauliai | Kosárlabda | LKL, Baltic Basketball League (BBL), Eurocup | Šiauliai Aréna |
FK Šiauliai | Labdarugás | A litván labdarúgó-bajnokság (első osztály), az A lyga | Šiaulių stadionas |
FA Šiauliai | Labdarugás | A litván labdarúgó-bajnokság (első osztály), az A lyga | Šiaulių stadionas |
ABRO- Saulė | Kosárlabda | Šiaulių sporto rūmai | |
RK Šiauliai | Kézilabda | Lietuvos rankinio lyga (LRL) | Šiaulių sporto rūmai |
RK Vairas | Rögbi | Lithuanian Rugby Championship | Zoknių stadionas |
RK Baltrex | Rögbi | Talšos stadionas |
Testvérvárosok
[szerkesztés]Šiauliai testvérvárosai a következők:
|
|
Jelentősége a popkultúrában
[szerkesztés]- Šiauliai Litvánia egyik kiinduló városa a Medieval II: Total War: Kingdoms című stratégiai játékban.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Resident population by city / town at the beginning of the year. Statisztikai Hivatal, 2023. január 16. (Hozzáférés: 2023. február 12.)
- ↑ Aliza Cohen-Mushlin – Sergey Kravtsov – Vladimir Levin: Synagogues in Lithuania N-Ž: A Catalogue. 2010. ISBN 978-609-447-004-2 Hozzáférés: 2022. március 26.
- ↑ ShtetLinks: Siauliai Home Page. kehilalinks.jewishgen.org. (Hozzáférés: 2022. március 26.)
- ↑ Holocaust Atlas of Lithuania. www.holocaustatlas.lt. (Hozzáférés: 2022. március 26.)
- ↑ Météo Climat stats for Siauliai. Météo Climat. (Hozzáférés: 2017. október 17.)
- ↑ a b c YIVO | Šiauliai. yivoencyclopedia.org. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
- ↑ Šiauliuose iškils didžiausias Europoje orlaivių techninės priežiūros ir remonto centras (litván nyelven). DELFI. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
- ↑ "Lithuania (M2TW-K-TC faction)". wiki.totalwar.com. (Hozzáférés: 2022. április 2.)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Šiauliai című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.