Ugrás a tartalomhoz

Józef Antoni Poniatowski

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Józef Antoni Poniatowski
Josef Grassi festménye
Josef Grassi festménye
Született1762. május 7.
Bécs Habsburg Birodalom
Meghalt1813. október 19. (51 évesen)
Lipcse
SírhelySt. Leonard's Crypt
Állampolgársága
  • francia
  • Két Nemzet Köztársasága
Nemzetisége lengyel
Rendfokozatabirodalmi marsall
CsatáiNapóleoni háborúk
Kitüntetései
Halál okafulladás
ÉlettársHenriette de Puget de Barbentane
GyermekeiJózef Poniatowski
SzüleiMaria Teresa Kinsky von Weichnitz und Tettau
Andrzej Poniatowski

Józef Antoni Poniatowski aláírása
Józef Antoni Poniatowski aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Józef Antoni Poniatowski témájú médiaállományokat.

Józef Antoni Poniatowski (Bécs. 1762. május 7.1813. október 19.) lengyel herceg, francia marsall, a Poniatowski-házbeli Andrzej Poniatowski lengyel herceg fia, II. Szaniszló Ágost lengyel király unokaöccse.

Élete és pályafutása

[szerkesztés]
Poniatowski címere
Poniatowski címere
Poniatowski herceg marsalli címere
Poniatowski herceg marsalli címere

Poniatowski Bécsben született a Kinsky palotában, a Schottenkirché-ben keresztelték meg. Édesapja az utolsó lengyel király testvére, Andrzej Poniatowski volt, édesanyja Theresia von Kinsky, Mária Terézia császárné udvarhölgye, cseh-osztrák arisztokrata családból származott. 10 éves korában édesapja meghalt, ettől kezdve Stanisław August Poniatowski, a nagybátyja nevelte, aki az osztrák haderőben tábornagyként (Feldmarschall) szolgált. Gyermekkorában Pepi hercegként becézték, megtanult franciául, németül is.

Osztrák katonai szolgálatba lépve először hadnagyi rangot szerzett 1780-ban, majd 1787-ben II. József császár szárnysegéde lett. Részt vett a török elleni háborúban, Szabács várának ostrománál súlyosan megsebesült, egy fiatal tiszttársa, Karl Philipp zu Schwarzenberg mentette meg életét. Ekkor még nem sejthették, hogy a sors fintoraként ők ketten később számos csatában ellenfélként találkoznak majd...

1789-ben a nemzetgyűlés felszólítására visszatért Lengyelországba. 1792-ben a lengyel hadsereg főparancsnoka volt. 1794-ben Tadeusz Kościuszko fővezérlete alatt harcolt, és Varsót védte a poroszok ellen. Lengyelország bukása és felosztása után Bécsbe ment.

Juliusz Kossak festménye (1897)
Juliusz Kossak festménye (1897)

1807-ben a Napóleon által létrehozott Varsói Hercegség hadügyminisztere lett. 1809-ben mint a lengyel hadak fővezére harcolt az osztrákok ellen. 1812-ben a lengyel hadtest fővezére volt Napóleon oroszországi hadjáratában.

A lipcsei csatában 1813 október 16-án a francia jobbszárny élén olyan vitézül küzdött az osztrákok ellen, hogy Napóleon őt a csatatéren marsallá nevezte ki. A francia hadsereg veresége után október 19-én menekülés közben az Weiße Elster folyóba fulladt. Holttestét 1816-ban Krakkóban a királyi sírboltban temették el.

Emlékezete

[szerkesztés]
  • Varsóban 1914-ben épült egy acélhíd, amely 1917-től, az ország függetlenné válása óta a Poniatowski híd nevet viseli.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikk

[szerkesztés]