Catherine-Dominique de Pérignon
Catherine-Dominique de Pérignon | |
![]() | |
Született | 1754 Grenade |
Meghalt | 1818 Párizs |
Sírhely | Père-Lachaise temető |
Állampolgársága | francia |
Nemzetisége | ![]() |
Rendfokozata | ![]() a francia császárság marsallja |
Csatái | első koalíciós háború napóleoni háborúk |
Kitüntetései | Grenade márkija, francia Becsületrend, Szent Lajos rend |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Catherine-Dominique de Pérignon témájú médiaállományokat. |
Catherine-Dominique de Pérignon (Grenade, 1754. május 31. – Párizs, 1818. december 25.) francia marsall a forradalmi és a napóleoni háborúk idején.
Élete és pályafutása
[szerkesztés]Grenade-sur-Garonne-ban született kisnemesi családban, Haute-Garonne megyében. Miután kinevezték az aquitaniai gránátos ezredbe, nyugalomba vonult a saját birtokára. Perignon üdvözölte a francia forradalmat, és bekerült a törvényhozásba (1791), ahol ott ült a jobb oldalon, de hamarosan lemondott és katonai pályára lépett francia forradalmi háborúkban.
A forradalmi háborúk idején
[szerkesztés]A Keleti-Pireneusokban harcolt 1793-1795 között, vereséget mértek a spanyol csapatokra az Escola-i csatában Dugommier hadosztálytábornok parancsnoksága alatt (ő később meghalt a Fekete-hegyi harcokban). Nehéz ostrom után sikerült elfoglalni Rosest. 1796-ban választották Haute-Garonne képviselőjeként az Ötszázak Tanácsába, és a Direktórium nagykövete lett Spanyolországban, megkötötte a San Ildefonso-i szerződést Nagy-Britannia ellen.
Részt vett egy kétes csempészakcióban és veszélybe keverte egy fiatal royalista kémnő. 1798-ban visszahívták a Liguriai hadseregbe. Megsebesült, és fogságba esett a második koalíciós háborúkban a novi csatában, 1800-ban tért vissza Franciaországba.
A napóleoni háborúk idején
[szerkesztés]Napóleon támogatta előmenetelét, először szenátor (1801), majd marsall (1804), majd a Francia Birodalom grófja lett, 1805-ben megkapta a Becsületrendet. 1806. szeptember 18. – 1808. július 23. között a Pármai Hercegség kormányzó tábornoka.
Később átkerült a Nápolyi Királyságba, frissen kinevezett nemes lett egy közeli ismerős királyi párnál (Joachim Murat királynál és Caroline Bonaparténél).
1814-ben tért vissza Franciaországba és csatlakozott a Bourbonokhoz, XVIII. Lajos francia királyhoz, ő is Michel Ney halálbüntetésére szavazott. Ő emelte Grenade-sur-Garonne márkija címre, Franciaország pairje lett és elnyerte a Szent Lajos rendet.
Családja
[szerkesztés]1786-ban kötött házasságot Helene de Grenier-rel (1764 – 1816)
Gyermekei:
- Germaine-Agnes (1787 – 1844)
- Melanie (1788 – 1858)
- Jean-Baptiste (1789 – 1807)
- Justine (születése után rövid idő után meghalt)
- Elisabeth (születése után rövid idő után meghalt)
- Henri (1793 – 1841)
- Adele (születése után rövid idő után meghalt)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Catherine-Dominique de Pérignon című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Életrajza (franciául)
- LIGNY – QUATRE BRAS – WATERLOO (1815. június 16-18.) Archiválva 2009. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
- napoleon.lap.hu
- Napóleon marsalljai (franciául)