Jean Mathieu Philibert Sérurier
Jean Mathieu Philibert Sérurier | |
Született | 1742. december 8. Laon |
Meghalt | 1819. december 21. (77 évesen) Párizs |
Sírhely | Invalidusok háza |
Állampolgársága | francia |
Nemzetisége | francia |
Fegyvernem | gyalogság |
Szolgálati ideje | 1755 - 1815 |
Rendfokozata | tábornok a francia császárság marsallja |
Egysége | Grande Armée |
Csatái | hétéves háború napóleoni háborúk |
Kitüntetései | Sérurier grófja, francia Becsületrend, Szent Lajos nagykereszt [1] |
Civilben | Velence kormányzója, szenátor, az Invaldusok kormányzója |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean Mathieu Philibert Sérurier témájú médiaállományokat. |
Jean Mathieu Philibert Sérurier (Laon, 1742. december 8. – Párizs, 1819. december 21.) francia marsall a napóleoni háborúk idején, a hatodik koalíciós háború keretében.
Élete és pályafutása
[szerkesztés]Középosztálybeli családban született, hadnagy lett a helyi milíciában tizenhárom évesen. 1759-ben belépett a francia királyi hadseregbe az Aumont gyalogezredbe és a hétéves háború hadjárataiban harcolt Hannovernél, Warburgnál meg is sebesült (1760). Később Portugáliában (1762), majd Pascal Paoli tábornok ellen Korzika szigetén (1771) vett részt a harcokban.
A forradalmi háborúk idején
[szerkesztés]A francia forradalom kezdetekor gyorsan emelkedett csillaga a ranglétrán először őrnagy aztán ezredes, dandártábornok végül hadtestparancsnok lett.
Az első koalíciós háborúban François Christophe Kellermann és Barthélemy Louis Joseph Schérer hadseregében az Alpokban harcolt 1795-ben (többek között a Loano körüli harcokban), és a Bonaparte Napóleon seregében az olasz félszigeten a vicoi-, mondovì-, castiglionei csatában és részt vett Mantova ostromában is.
Azt is kimutatta, nagy közigazgatási tehetség Velence (1801) és Lucca (1798) kormányzójaként.
A napóleoni háborúk idején
[szerkesztés]Mivel ő segített Bonaparte Napóleonnak a brumaire 18-i államcsínyben (1799. november), ezért karrierje látványosan ívelt felfelé az Első Francia Császárság idején: szenátor, gróf, tábornagy, és a Les Invalides kormányzója is lett Párizsban. Amikor 1814 márciusában a hatodik koalíció seregei indítottak támadást, akkor megsemmisítette az 1417 zsákmányolt ellenséges zászlót, és személyesen égette el Nagy Frigyes kardját és vállszalagját, hogy ne kerüljön a szövetségesek kezére.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Jean-Mathieu-Philibert Sérurier című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Életrajz franciául [2]
- LIGNY – QUATRE BRAS – WATERLOO (1815. június 16-18.) Archiválva 2009. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
- napoleon.lap.hu
- Napóleon marsalljai (francia nyelven)