Liguria

	Liguria;
	Imperia kikötője
; Liguria címere	; Liguria zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Olaszország
Rang	Régió
Székhely	Genova
Megyéi	Genova (GE); Imperia (IM); La Spezia (SP); Savona (SV)
Kormányzó	Marco Bucci (2024. november 6. – , független politikus)
	Népesség
Teljes népesség	1 550 640 fő (2019)
Népsűrűség	297,5 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	5410 km²
Időzóna	UTC+1
	Liguria régió elhelyezkedése
	Liguria weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Liguria témájú médiaállományokat.

Liguria (IPA: [liˈɡuːrja]) Észak-Olaszország közigazgatási egysége, régiója (regione). olaszul: Regione di Liguria. Határai délről a Ligur-tenger, nyugatról Franciaország, északnyugaton Piemont, északkeleten Emilia-Romagna, keleten Toszkána. Négy megyéje van, közigazgatási székhelye: Genova. A régió neve egy antik népcsoportnak, a liguroknak köszönhető, akik az i. e. I. évezredben éltek itt. Liguria területe 5421 km², ezzel Olaszország legkisebb kiterjedésű régiói közé tartozik, csupán Valle d’Aosta és Molise kisebbek nála. Népsűrűsége: 294 fő/km², ami másfélszerese az országos átlagnak (198 fő/km²).

Földrajz

Fekvése

Természetes határai meglehetősen zárttá teszik, délről a Ligur-tenger, északról a Tengeri-Alpok és az Appenninek hegyei magsodnak felette.

Tájegységei

A terület a Ligur-tenger partjának irányába tekint, hosszan elnyúló vidéket képez a Genovai-öböl (Golfo di Genova) felé. Közigazgatási–politikai határait nyugatról Franciaország, míg keletről Toszkána képezi. Síkságai szinte nincsenek: csupán két kisebb folyó menti sík vidéke létezik, a Centa és Entella mellett. Genovától nyugatra a Riviera di Ponente vagy ismertebb nevén a Riviera dei Fiori partja nyúlik el szűk, homokos strandokkal, míg tőle keletre a Riviera di Levante nevű partszakasz. A kettő együtt alkotja az ún. Liguri Riviérát (Riviera ligure), ahol kis öblök és sziklák sora váltja egymást.

Liguria területének kétharmad része hegyvidék, míg egyharmada dombos táj. Az Alpok hegyvonulatai a régió északi tájain magasodnak, az olasz–francia határon belső kristályos övezetei haladnak végig. A Tengeri-Alpok (Alpi Marittime) vonulatai 2200 m magasságig nyúlnak a Saccarello hegyével (monte Saccarello). Savona felett a Cadibona-hágó (Colle di Cadibona) 435 m-es legmagasabb pontjával választóvonalat jelent az Alpok és a Liguri-Appenninek (Appennino ligure) között. Az 1799 m–es Maggiorasca hegye (monte Maggiorasca) az Appenninekben Emilia-Romagna határa. Számos magasan fekvő völgyét a téli hónapokban hó takarja. A Giovi-hágó különös fontosságú hely, mivel természetes átjárót biztosít a Genova és Milánó között húzódó útvonal számára, illetve összeköti Genovát a Pó-alföld jelentősebb településeivel.

Liguria legmagasabb csúcsai:

Monte Saccarello (2201 m)
Monte Pietravecchia (2038 m)
Monte Grai (2014 m)
Monte Toraggio (1973 m)
Monte Maggiorasca (1804 m)
Monte Aiona (1692 m)
Monte Nero (1671 m)
Monte Ceppo (1627 m)

Vízrajza

Folyói:

A terület észak–déli szűkös kiterjedése miatt (mivel egyetlen pontja sincs 30 km-nél távolabb a tengertől), saját folyókat nem tud felmutatni. Liguria esetében csupán kisebb patakokról lehet beszélni, amelyek csak a tavaszi és őszi időszakban szállítanak vizet, nyáron pedig kiszáradt medreket láthatunk helyükön. Ilyenek például a Polcevera patak és az Entella patak. Liguriában a Pó folyó több fontos mellékfolyójának és azok mellékfolyóinak forrása található, ilyenek a Bormida, a Trebbia (115 km) és a Scrivia (90 km). A Roia (59 km) folyó szintén itt ered, majd Franciaország felé indul útjára.

Tavai:

Brunetói-tó (Lago del Brugneto), a legnagyobb tó – Torriglia
Giacopianei-tó (Lago di Giacopiane) – Borzonasca
Agoraie tavai (Laghi delle Agoraie) – Val d'Aveto
Val Noci-i tó (Lago di Val Noci) – Genova megye
Gorzentei-tó (Lago del Gorzente) – Genova megye
Badana-tó (Lago Badana) – Piemont határán
Tenardai-tó (Lago di Tenarda) – Imperia megye, Pigna
Osigliai-tó (Lago di Osiglia)

Tájegységeinek rendszere (Összefoglaló táblázat)

Genova megye		Imperia megye	Spezia megye	Savona megye
Golfo Paradiso Tigullio Val Bisagno Val d’Aveto Valle dell’Orba Val Fontanabuona Val Graveglia Val Lerone	Val Petronio Val Polcevera Val Trebbia Valle Argentea Valle Scrivia Valle Stura Valle Sturla	Valle Argentina Valle Armea Valle Intemelia	Cinque Terre Costa apuana Golfo dei Poeti Val di Magra Val di Vara	Altopiano delle Mànie Val Bormida Val Lerrone Val Merula Val Neva Valle Arroscia Valle Pennavaira Alta Valle dell’Orba

Környezetvédelem

Nemzeti parkok és természeti parkok

Park neve	Közigazgatási terület	Települések	Területe (ha)	Fotó
Antolai Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale dell’Antola) [1]	Genova megye	Busalla, Crocefieschi, Fascia, Gorreto, Montebruno, Propata, Ronco Scrivia, Rondanina, Savignone, Torriglia, Valbrevenna, Vobbia	4837	Antolai Regionális Természeti Park
Avetói Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale dell’Aveto) [2]	Genova megye	Borzonasca, Mezzanego, Ne, Rezzoaglio, Santo Stefano d’Aveto	3018
Beiguai Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale del Beigua) [3]	Genova megye/Savona megye	Arenzano, Campo Ligure, Cogoleto, Genova, Masone, Rossiglione, Sassello, Stella, Tiglieto, Varazze	8715
Bric Tana-i Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale di Bric Tana) [4]	Savona megye	Millesimo	170	Cinque Terre Nemzeti Park
Cinque Terre Nemzeti Park (Parco nazionale delle Cinque Terre) [5]	Spezia megye	La Spezia, Levanto, Monterosso al Mare, Riomaggiore, Vernazza	3859
Montemarcello-Magra Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale di Montemarcello-Magra) [6]	Spezia megye		2726
Piana Crixia Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale di Piana Crixia) [7]	Savona megye	Piana Crixia	794	Bergeggi szigete
Portofinói Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale di Portofino) [8]	Genova megye	Camogli, Portofino, Santa Margherita Ligure	1056
Porto Venere-i Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale di Porto Venere) [9]	Spezia megye	Porto Venere	279

Történelem

A régiót az i. e. 6. században a ligurok népesítették be, akiket később északabbra űztek a föníciaiak, a görögök illetve a karthágóiak. Az i. e. 2. században Róma leigázta Liguriát. A középkorban Piemont és Lombardia területéhez tartozott, partvidéke területei pedig a Genovai Köztársaság része volt. 1797-ben Napóleon létrehozta a Ligur Köztársaságot, amelyet 1805-ben az Itáliai Királysághoz csatolt. 1815-ben, mint a Genovai Hercegség, a Szárd Királyság részévé vált, majd 1861-ben az Olasz Királyságba olvasztották. Mai határait a második világháború után jelölték ki.

Közigazgatás

Liguriát közigazgatásilag négy megye (provincia) alkotja:

Savona megye (Provincia di Savona), közigazgatási székhelye Savona
Imperia megye (Provincia di Imperia), közigazgatási székhelye Imperia
Genova megye (Provincia di Genova), közigazgatási székhelye Genova
La Spezia megye (Provincia di La Spezia), közigazgatási székhelye La Spezia

Gazdaság

Kereskedelem

Idegenforgalom

Üdülőturizmus

Miután a franciák a 19. század második felében ismertté tették a Francia Riviérát, az olaszok pár évtizedet késlekedve ennek folytatásaként próbálkoztak meg a Genovától nyugatra eső partszakasz megismertetésével. A Genovától keletre elhelyezkedő festői partvidék azonban még sokáig ismeretlen szűzföldet jelentett a turisták számára, hiszen ezt a környéket az Appenninek meredeken a tengerbe zuhanó nyúlványai tették szinte megközelíthetetlenné.

Liguria tengerparti üdülőhelyei homokos partokkal és impozáns természeti illetve kulturális látnivalók sorával vonzzák ma már a vendégek sokaságát. Nyugatról keleti irányba haladva a parton a következő népszerű települések húzódnak:

Sanremo: az olasz Riviéra eleganciájáról és fesztiváljairól nevezetessé vált, legfelkapottabb és egyik legdrágább üdülőhelye.
Albenga: a nyugati part ősi kisvárosa kempingjeivel vívta ki a népszerűséget a látogatók között.
Finale Ligure: ugyancsak kempingek sorával várja a vendégeket, különösen a kisgyermekes családok kedvelt üdülőhelye.
Camogli: egykori halászfalucskából vált szállodákkal és villákkal teli nyaralóhellyé, ám kis öblével megőrizte jellegzetes halászkarakterét.
Portofino: a keleti Riviéra legszebbnek tartott települése dús növényzettel, macchiabozótossal, színpompás halászházikókkal, régi várakkal.
Santa Margherita Ligure: jellegzetes nemzetközi üdülőváros a Tigullio-öbölben sziklás parttal és dús vegetációval, előkelő vendéglők sokaságával, nyüzsgő turistaforgataggal.
Rapallo: szintén a Tigullio-öböl nyüzsgő turistaparadicsoma, de érdemes felkeresni ősi várkastélyát és a környéken fekvő zarándokhelyet is.
Chiavari: gyönyörű stranddal és régi palotákkal kedveskedik az itt pihenő vendégseregnek.
Sestri Levante: meredek hegyfalú település vadregényes parttal, kempingekkel.
La Spezia: csodálatos virágdíszes pálmasétánnyal és kertes villák övezetével a dombok irányába kapaszkodva hívogatja a pihenni vágyó utast.
Porto Venere: sokszínű település hagyományos halászkikötővel. Érdemes felkeresni a közelben fekvő La Palmaria-sziget (Isola di Palmaria) híres Kék barlangját (Grotta Azzurra).
Lerici: pálmasétányos tengerpart, eldugott öböl, festői kis sziklaszirtek fogadják a vendégeket a Riviéra legdélebbi pontján.

A partvidék településeinek felosztása :

A keleti part, vagy Riviera di Levante, települései: Genova, Bogliasco, Sori, Recco, Camogli, Portofino, Santa Margherita Ligure, Rapallo, Zoagli, Chiavari, Lavagna, Sestri Levante, Moneglia, Deiva Marina, Bonassola, Levanto, Monterosso, Vernazza, Riomaggiore, Porto Venere, La Spezia, Lerici, Sarzana.
- Külön kiemelt vidékei, figyelemreméltó tájegységei:
  - a Golfo di Paradiso: Nervi, Bogliasco, Sori, Recco, Camogli.
  - a Cinque Terre (La Spezia megye): Riomaggiore, Corniglia, Vernazza, Monterosso, Manarola.
  - a Golfo di Tigullio: Cavi di Lavagna, Chiavari, Lavagna, Moneglia, Portofino, Rapallo, Riva Trigoso, Santa Margherita Ligure, San Stefano D‘Aveto, Sestri Levante, Zoagli.
A nyugati part, vagy Riviera di Ponente, illetve Virágok riviérája (Riviera dei Fiori) települései: Dolceacqua, Apricale, Triora, Cervo, Finale Ligure, Alassio, Andora, Sanremo.

Kulturális turizmus

Népszerű turistaútvonalak:

Sanremo – Taggia – Triora – Colle di Langan – Pigna – Ventimiglia – Sanremo
Imperia – Colle di Nava – Garessio – Erli – Toriano – Albenga – Imperia
Finale Ligure – Colle del Melongo – Altare – Pontinvrea – Albisola – Savona – Noli – Finale Ligure
Genova – Voltri – Campo Ligure – Rossiglione – Urbe – Sassello – Varazze – Genova
Genova Nervi – Camogli – Monte di Portofino – Portofino – Santa Margherita Ligure – Rapallo – Zoagli
Monegli – Sestri Levante – Lavagna – Chiavari – Cogorno – Borzonasca – Rezzoaglio – Santo Stefano d’Aveto
Lévanto – Cinque Terre – Porto Venere
Lerici – Bocca di Magra – Ameglia – Luni – Sarzana – Lerici

Gasztronómia

Genovai eredetű, közkedvelt mártás a pesztó (pesto alla genovese)

Galéria

Camogli
Chiavari
Chiavari
Genova
Genova
Sanremo
Sanremo
Sestri Levante
Panorama Genova da galiera

Jegyzetek

↑ Italian National Institute of Statistics

Források

Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest, 1980) ISBN 963-243-235-5 (Idegenforgalom)
Olasz Wikipédia (Környezetvédelem, Tájak táblázata, Közigazgatás, Települések)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Liguria témájú médiaállományokat.

[facabf82137664e7aec33bc52ebe4a0a0efb4df2-1] Italian National Institute of Statistics

[1]