Pisa (település)

	Pisa
; Pisa címere	; Pisa zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Olaszország
Régió	Toszkána
Megye	Pisa (PI)
Polgármester	Paolo Fontanelli
Védőszent	Rainerius (június 17.); Bona of Pisa (május 29.);
Irányítószám	56100
Körzethívószám	050
Forgalmi rendszám	PI
Testvérvárosok	Lista Iglesias; Angers; Akko; Kolding (2007–); Jerikó (2000. szeptember 28. – ); Niles; Coral Gables; Unna; Cagliari; Ocala; Hangcsou; Santiago de Compostela; Rodosz; Kolding község (2007–);
	Népesség
Teljes népesség	88 737 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	462 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	4 m
Terület	185 km²
Időzóna	CET (UTC+01:00)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 43° 43′, k. h. 10° 24′43.716667°N 10.400000°EKoordináták: é. sz. 43° 43′, k. h. 10° 24′43.716667°N 10.400000°E
	Elhelyezkedése Pisa térképén
	Pisa weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pisa témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Pisa (egyértelműsítő lap)

Pisa (IPA: [' pi:za]; hallgasd) olasz város Toszkánában; Pisa megye és az érsekség székhelye. A Tirrén-tengertől 7,5 kilométerre fekszik az Arno folyó két partján, amelyen több hídja is van. Világszerte ismert a ferde tornyáról. A Pisai Egyetem története a középkorig nyúlik vissza.

Éghajlata

Pisa mediterrán éghajlatú. Hűvös-enyhe tél és forró nyár jellemzi. A csapadékmennyiség ősszel tetőzik.

Pisa éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	17,6	21,0	24,0	27,9	30,9	35,0	37,8	38,8	36,2	30,2	24,0	20,4	38,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	11,4	12,6	15,2	17,8	22,2	26,0	29,4	29,5	25,7	20,9	15,3	11,8	19,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	2,2	2,5	4,4	7,2	10,7	14,1	16,7	17,2	14,3	10,7	6,1	3,4	9,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−13,8	−8,4	−8,2	−3,2	2,8	5,8	8,8	8,2	3,8	0,3	−7,2	−7,2	−13,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)	63	58	60	89	62	48	25	49	102	140	124	74	894
Havi napsütéses órák száma	105	122	152	192	242	267	316	279	219	177	111	93	2275
Forrás: Servizio Meteorologico (temperature and precipitation data 1971–2000)^[1] , Servizio Meteorologico (relative humidity and sun data 1961–1990)^[2]

Története

Pisa Kr. e. 179-ben lett római gyarmat, kikötője ekkor csak 2 kilométernyire volt a várostól. Miként a többi észak-olaszországi városok, fölváltva a gótok, longobardok, frankok birtokában volt. Önállóságát megszerezvén, gyorsan fölvirágzott, különösen amikor versenytársát, Amalfit a normannok segítségével 1137-ben földúlta. A guelf és ghibellin háborúkban mindig a császár pártján állott. A Hohenstaufok bukása maga után vonta a ghibellin város bukását is, amikor a genovaiak Oberto Doria vezetése alatt 1284. augusztus 6-án Meloriánál hajóhadát megsemmisítették. Ehhez járultak belső súrlódások és viszályok is. Hosszas küzdelem után végül 1399-ben a Viscontiak birtokába jutott, akik 1405-ben eladták Firenzének. Még egyszer megkísértette Pisa Firenze ellenében függetlenségét kivívni; ebben őt VIII. Károly francia király is támogatta, de elkeseredett küzdelem után 1509-ben kénytelen volt magát újra megadni. Ekkor azután gyorsan hanyatlásnak indult.

Az újkorban az oktatási intézményei mellett könnyűipari központ és vasúti csomópont lett. A második világháború alatt súlyosan sérült.

Népesség

1881-ben 53 957, 1893-ban a becslések szerint 62 400, 2005-ben már 90 482 lakosa volt.

Közigazgatás

Kerületek:

Marina di Pisa
Tirrenia
Calambrone
Barbaricina
Riglione
Oratoio
Putignano
San Piero a Grado
Coltano
Sant’Ermete

Látnivalók

Fő szócikk: Dóm tér (Pisa)

A város központja a Piazza dei Miracoli vagy Piazza del Duomo (Dóm-tér).

Pisai ferde torony (Torre pendente): A torony építése 200 évig tartott és három szakaszban történt. A fehér márványból készült harangtorony első szintjének építése 1173. augusztus 9-én kezdődött. A szintet klasszikus oszlopfőkkel díszített oszlopok szegélyezik. Az építész személyazonossága mindmáig vitatott. Sok éven át a tervezést Guglielmónak és Pisanónak tulajdonították.

Dóm (Dom Santa Maria Assunta): A Szűz Máriának szentelt dóm építése 1064-ben kezdődött. Az építész Buscheto volt; őt tekintik a pisai román stílus megteremtőjének. A belső mozaikok erős bizánci hatást tükröznek, míg a boltívek az iszlám művészet hatására utalnak. A homlokzat szürke márványból, illetve színes márvánnyal díszített fehér kőből készült. A mester a középső ajtón levő felirat szerint egy bizonyos Rainaldo volt.
Baptisterium: Ez Olaszországban a legnagyobb keresztelőkápolna: a kerülete 107,25 méter. Ha beszámítjuk a tetején levő Keresztelő Szent János szobrot, akkor néhány centiméterrel meghaladja a ferde torony magasságát. A román stílusú kerek építmény alapkövét 1153 augusztusában tették le. Az építész neve Diotosalvi magister. A befejezés a 14. századig váratott magára. A kápolna kupoláján 13. századi aranymozaik található.
A temető márványfala (Camposanto Monumentale): Azt mondják, hogy a fallal körülvett temető egy hajórakomány szentelt föld köré épült, amelyet a negyedik keresztes hadjárat során Ubaldo de’ Lanfranchi püspök hozott a Golgotáról. Maga az épület egy évszázaddal később épült: 1278-ban kezdte el Giovanni di Simone építész. Csak 1464-ben fejezték be.

További látnivalók:

Gazdaság

Oktatás

Pisai Szent Anna Egyetem

Sport

Híres emberek

Tudósok

Ulisse Dini – matematikus
Leonardo Fibonacci – matematikus
Giovanni Battista Donati – matematikus és asztronómus
Galileo Galilei – fizikus, asztronómus és matematikus
Antonio Pacinotti – fizikus
Luigi Puccianti – fizikus
Bruno Pontecorvo – fizikus
Guido Pontecorvo – genetikus
Gaetano Savi – botanikus
Paolo Savi – zoológus és geológus
Antonio D’Achiardi – mineralógus
Pietro Pierini – fizikus

Szépirodalom

Silvano Arieti – író és orvos
Beatrice Bargagna – könyvtáros
Domenico Luigi Batacchi – író
Maria Selvaggia Borghini – költőnő
Filippo Buonarroti – író
Enzo Carli – művészettörténész
Burgundio Pisano – műfordító
Giovanni Chiocca – enigmista
Alessandro D’Ancona – író
Fazio degli Uberti – költő
Marino Dinucci – enigmista
Ippolito Rosellini – egyiptológus
Rustichello da Pisa – középkori románcok szerzője
Antonio Tabucchi – író
Marco Tangheroni – történész
Girolamo Terramagnino da Pisa – középkori író
Pannuccio dal Bagno Pisano – középkori költő
Lotto di Ser Dato – középkori költő
Natuccio Anquino – középkori költő
Betto Mettefuoco da Pisa – középkori költő
Pucciandone Martelli – középkori költő
Galletto Pisano – középkori költő
Uguccione da Pisa – középkori író
Paolo Tronci – történész

Vallás képviselői

Történelmi hősök

Politikusok

Művészek

Frà Gugliemo Agnelli – építész és szobrász
Buscheto – építész
Diotisalvi – építész
Massimo Carmassi – építész
Niccolò di Bartolomeo dell’Abrugia – festőművész
Orazio Gentileschi – Pittore
Alessandro della Gherardesca – építész
Odoardo Borrani – festőművész
Isaia da Pisa – szobrászművész
Leo Ortolani
Bonanno Pisano – építész
Giovanni Pisano – szobrászművész
Nino Pisano – szobrászművész
Giunta Pisano – festőművész
Nicola Pisano – szobrászművész
Ranieri Grassi – író
Alessandro da Morrona – festőművész és történész
Rainaldo – építész
Aurelio Lomi – festőművész
Orazio Riminaldi – festőművész
Ascanio Tealdi – festőművész
Giovanni Battista Tempesti – festőművész
Turino Vanni – festőművész
Giuseppe Viviani – festőművész
Viviano Viviani – festőművész

Zene

Andrea Bocelli – tenor operaénekes
Vera Amerighi Rutili – szoprán operaénekes
Alfredo Bandelli – dalszerző
Amleto Barbieri – bariton operaénekes
Emilio Barbieri – bariton operaénekes
Angelo Bendinelli – tenor operaénekes
Oreste Benedetti – bariton operaénekes
Lamberto Bergamini – tenor operaénekes
Umberto Borsò – tenor operaénekes
Cesy Broggini – szoprán operaénekes
Vasco Carmignani – bariton operaénekes
Lelio Casini – bariton operaénekes
Angelo Cavallaro – zenekar igazgató
Giancarlo Ceccarini – bariton operaénekes
Francesco Ciampi – zeneszerző
Miryam Ferretti – énekes
Mario Filippeschi – tenor operaénekes
Ugo Franceschi – bariton operaénekes, zenekar igazgató
Clara Frediani – szoprán operaénekes
Amerigo Gentilini – tenor operaénekes
Fabio Lione – metal énekes
Carlo Lupetti – zenész
Gemma Luziani – zenész
Giovanni Carlo Maria Clari – zenész
Petra Magoni – énekes
Spartaco Marchi – bariton operaénekes
Dario Marianelli – zeneszerző
Gino Neri – tenor
Maria Leopoldina Paolicchi – mezzoszoprán
Mario Pierotti – bariton operaénekes
Bruno Pizzi – kórus igazgató
Afro Poli – bariton
Liliana Poli Bardelli – szoprán operaénekes
Luigi Quercioli – zenekar igazgató
Marcello Rossi – bariton operaénekes
Titta Ruffo – bariton operaénekes
Vicleffo Scamuzzi – bariton operaénekes

Filmművészek

Paolo Benvenuti – rendező
Andrea Balestri – színész
Andrea Buscemi – színész és színházi rendező
Paolo Conticini – színész
Valentine Demy – színész
Roberto Farnesi – színész
Cristiano Militello – színész
Gillo Pontecorvo – rendező
Aldo Reggiani – színész

Sportolók

Christian Amoroso – labdarúgó
Iacopo Balestri – labdarúgó
Michele Bartoli – kerékpározó
Piero Del Papa – birkózó
Alessio Galletti – kerékpározó
Alessandro Birindelli – labdarúgó
Giorgio Chiellini – labdarúgó
Giovanni Galli – labdarúgó
Tommaso Maestrelli – labdarúgó
Francesco Marianini – labdarúgó
Daniele Meucci – atléta
Andrea Parola – labdarúgó
Alessandro Puccini – vívó
Salvatore Sanzo – vívó
Gianluca Signorini – labdarúgó
Gionatha Spinesi – labdarúgó
Marco Storari – labdarúgó
Simone Vanni – vívó

Testvértelepülések

Panoráma

Nagyítás

Pisa egy képe

Jegyzetek

↑ PISA/S.GIUSTO. Servizio Meteorologico. (Hozzáférés: 2012. október 13.)
↑ S. Giusto Tabella CLINO 1961–1990 Pisa. Servizio Meteorologico. (Hozzáférés: 2012. október 13.)

Források

Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
Olasz Wikipédia (Közigazgatás, Népesség, Híres emberek)
Bokor József (szerk.). Pisa, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X

További információk

Multimédia

Panoráma a Ferde toronyból

Olaszország-portál
Földrajzportál

[Servizio-1] PISA/S.GIUSTO. Servizio Meteorologico. (Hozzáférés: 2012. október 13.)

[SM-2] S. Giusto Tabella CLINO 1961–1990 Pisa. Servizio Meteorologico. (Hozzáférés: 2012. október 13.)

[1]

[2]