Trapani
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Trapani | |||
A város látképe Ericéből | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Olaszország | ||
Régió | Szicília | ||
Megye | Trapani (TP) | ||
Frazionék | Borgo Fazio, Fontanasalsa, Fulgatore, Guarrato, Locogrande, Marausa, Milo, Palma, Pietretagliate, Rilievo, Salinagrande, Ummari, Xitta | ||
Polgármester | Vito Damiano | ||
Védőszent | Albert of Trapani | ||
Irányítószám | 91100 | ||
Körzethívószám | 0923 | ||
Forgalmi rendszám | TP | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 55 559 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 204,47 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 3 m | ||
Terület | 271,72 km² | ||
Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 38° 01′ 03″, k. h. 12° 30′ 54″38.017500°N 12.515000°EKoordináták: é. sz. 38° 01′ 03″, k. h. 12° 30′ 54″38.017500°N 12.515000°E | |||
Elhelyezkedése Trapani térképén | |||
Trapani weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Trapani témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Trapani (latinul Drepanum, görög nyelven Drèpanon, Δρέπανον, azaz sarló) város Szicília régióban, Trapani megye székhelye.
Fekvése
[szerkesztés]Trapani Szicília nyugati partján fekszik, ugyanazon a félszigeten, ahol az ókori Drepanon helyezkedett el. A „Két tenger városának” is nevezik. Áthalad rajta a Chinisia folyó. Területéhez tartozik a Colombaia-sziget, a Palumbo-szikla, az Asinelli-sziget és a Porcelli-sziklák.
A vele szomszédos községek: Buseto Palizzolo, Calatafimi-Segesta, Erice, Marsala, Paceco, Salemi és Valderice.
Története
[szerkesztés]A Kr. e. IX. és VIII. sz. között karthágói fennhatóság alatt állt. A görögök és a siracusaiak elleni háborúkban a punok kitartó szövetségese maradt. Drepano (Trapani) az egyik utolsó karthágói védőbástya maradt, míg a másikat, Lilybaeumot, a mai Marsalát bevették a rómaiak.
Római fennhatóság
[szerkesztés]Az első pun háború idején Kr. e. 249-ben a karthágóiak a Trapani csatában vereséget mértek a rómaiakra, majd Kr. e. 241-ben a rómaiak győzedelmeskedtek a karthágóiak felett az Egadi-szigeteki csatában , ezzel megszilárdult a Római Birodalom fennhatósága a városban. A neve innentől Drepanum. A rómaiak után a vandálok, a bizánciak. Majd a IX. században (Kr. u. 827-ben)[2] az arabok kezére került, akik az Itràbinis, Taràbanis, Tràpanesch nevet adták neki. 1077-ben II Roger normannjai foglalták el, ekkor indult el virágzása.
Egy rövid Anjou-uralom után Trapani aktívan részt vett a szicíliai vecsernye lázadásaiban, majd 1282-ben az Aragóniai-ház királyai léptek az élére.
A XVII. században hanyatlásnak indult, egyrészt a lázadások, másrészt a pestis következtében.
Egy rövid Savoyai, majd osztrák uralom után a 18. század második felében a Boubonok kezére került a Két Szicília Királyságaként, amely 1860-ig fennmaradt. 1861-től az egységes Olaszország része.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Jezsuita templom és kolostor: a szicíliai barokk példája. A székesegyház egykor muzulmán mecset volt, 1135-ben alakították át keresztény templommá.
- A Sant'Agostino templom, épült az 1300-as években
- A Santa Maria del Gesù templom
- Maria Santissima Annunziata Bazilika
- San Lorenzo katedrális: belsejében Van Dyck egy festménye
- Torre di Ligny: A Ligny-torony, ma múzeum
- Castello della Colombaia, a Colombaia kastélya
- Piazza Martiri D’Ungheria : a magyar mártíroknak szentelt tér
Kultúra
[szerkesztés]A város ismert a húsvéti ünnepségekről és hagyományokról. A nagypénteken és nagyszombaton megrendezésre kerülő trapani misztériumjáték. Legalább 16, de volt már példa 24 órás körmenetre. Olaszország és Szicília legrégebb óta létező vallási ünnepe. Emellett a Trapani Madonna kultusza is jelentős.
Helyi konyha
[szerkesztés]Trapani tengerparti fekvéséből adódóan fontos szerepet játszanak a tengeri ételek. Emellett Szicília ezen részén volt nagyobb befolyásuk az araboknak, ami a gasztronómiában is látszik. Általános a kuszkuszt tartalmazó ételek fogyasztása.
A helyben készített pesztó mandulát tartalmaz, és nem raknak bele fenyőmagot, mint a ligúriai változatban.
Közlekedés
[szerkesztés]Közút
[szerkesztés]Trapaniból az A29-es autópályán érhető el Palermo.
Vasút
[szerkesztés]Trapanit és Palermót két vasútvonal köti össze: a rövidebb Alcamo felé halad, a hosszabb Trapani és Alcamo előtt a megye déli részén halad.
Kikötők
[szerkesztés]Trapani kikötőjéből a Siremar és az Ustica Lines kompjaival elérhetőek az Egadi-szigetek és Pantelleria, valamint Cagliari, Tunisz és Livorno is. A Földközi-tenger közepén helyezkedik el, ezért ideális megállóhely a Szicíliai-csatorna utazóinak.
Repülőtér
[szerkesztés]A Trapani-Birgi reptér 13 km-re fekszik a városközponttól. Járatok indulnak innen Pantelleria, Róma, Bergamo, Pisa, Treviso, Bari, Verona, Parma, Bologna, Torino, Dublin, Frankfurt am Main, Brüsszel, Düsseldorf, Girona, Stockholm, London, Párizs, Oslo, Málta és Madrid reptereire.
Mozi
[szerkesztés]Trapaniban forgatott filmek:
- Polip tévésorozat, (1984) rendezte Damiano Damiani
- Il commissario Lo Gatto (1986) rendezte Dino Risi
- Mindenki jól van (Stanno tutti bene) (1990) rendezte Giuseppe Tornatore
- La scorta (1993) rendezte Ricky Tognazzi
- Un viaggio chiamato amore (2002) rendezte Michele Placido
- L'isola dei segreti - Korè (2009) rendezte Ricky Tognazzi
- Viola di mare (2009) rendezte Donatella Maiorca
Galéria
[szerkesztés]-
Az óváros a magasból
-
Trapani a Monte Erice hegyről
-
Az éjszakai Trapani
-
A „Colombaia” erődje
-
Via Garibaldi
-
Palazzo della Giudecca
-
A Santuario dell'Annunziata harangtornya
-
Nubia tornya
-
Piazza Lucatelli
-
Piazza Garibaldi
-
Garibaldi szobra
-
Piazza Vittorio Veneto
-
Halpiac 1960-ban
-
Tengerpart
-
Ligny-torony
-
A napnyugta fala
-
II. Viktor Emánuel szobra
-
Sólepárlók
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://demo.istat.it/?l=it
- ↑ History of Trapani. www.comune.trapani.it. [2017. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 14.)