Ugrás a tartalomhoz

Lombardia

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lombardia
A Comói-tó
A Comói-tó
Lombardia címere
Lombardia címere		 Lombardia zászlaja
Lombardia zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RangRégió
SzékhelyMilánó
MegyéiBergamo (BG)
Brescia (BS)
Como (CO)
Cremona (CR)
Lecco (LC)
Lodi (LO)
Mantova (MN)
Milánó (MI)
Monza e Brianza (MZ)
Pavia (PV)
Sondrio (SO)
Varese (VA)
KormányzóAttilio Fontana (2018. március 26. – , 2018 Lombard regional election)
Népesség
Teljes népesség10 067 494 fő (2019)[1]
Népsűrűség406,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23 861 km²
IdőzónaUTC+1
Lombardia régió elhelyezkedése
Lombardia régió elhelyezkedése
Lombardia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lombardia témájú médiaállományokat.


Lombardia (IPA: [lombar'di:a], lombardul Lombardìa, Lumbardìa vagy Lumbardéa) Észak-Olaszország egyik közigazgatási egysége, régiója. Székhelye Milánó.

Neve

[szerkesztés]

Nevét a germán longobárdokról kapta, akik a 6. században foglalták el.

Földrajz

[szerkesztés]
Lombardia domborzati térképe

Fekvése

[szerkesztés]

Szomszédai északon Ticino és Graubünden kantonok (Svájc), keleten Trentino-Alto Adige és Veneto, délen Emilia-Romagna, nyugaton pedig Piemont régió.

Természetes határa igen hosszú: északon az Alpok, keleten a Garda-tó (melynek partjai Trentino-Alto Adige és Veneto régióhoz is tartoznak) és a Mincio folyó, délen a Pó folyó, nyugaton a Lago Maggiore (melyen Piemont régióval és Svájccal osztozik) és a Ticino folyó.

Tájegységei

[szerkesztés]

Lombardia területe területe 23 861 km², nagyságát tekintve a 4. helyet foglalja el Olaszország 20 régiója között, Szicília, Piemont és Szardínia után. Morfológiailag meglehetősen egyszerű a táj. Területének több mint 40%-a hegyvidék. Északi része az alpesi zónához tartozik (Alpi Lepontine e Retiche). Legmagasabb pontja a Bernina masszívuma (4049 m), de több impozáns hegycsúcs magasodik 3000 m fölé, köztük a Disgrazia (3678 m) Svájc határán, az Adamello (3554 m) és az Ortles-Cevedale (3899 m) Trentino-Alto Adige határán. Az Alpok déli irányban az Előalpok központi zónájában folytatódik, míg még délebbre a dombok veszik át helyét, mint a Brianza, a Varesotto stb. A déli területek fennmaradó része (Lombardia több mint 47%-a) síkság, és a Pó-síkságnak (Pianura Padana) a központi részét képezi. Az Oltrepo Pavese nevű területen már az Emiliai-Appenninek húzódnak, a hegység legmagasabb pontja a régióban a Lesima hegye (1724 m).

Alpok

A lombardiai Alpokat völgyek rendszere tagolja, Valtellina völgyétől kezdődően (ez a leghosszabb és legfontosabb az olasz Alpok rendszerében) egészen a Camonica-völgyig, amelyeket majdnem mindenütt a Pó folyó bal oldali mellékfolyói törik át. A legfontosabb nemzetközi átkelőhely a Splügen-hágó (passo dello Spluga) 2118 m magasságban Svájc határán. Az ország területén belül érdemes megemlíteni a Stelvio (2759 m) és a Tonale (1883 m) völgyeit, melyek elválasztják Lombardia földjét Trentino-Alto Adigétől. E területek mindig igen fontosak voltak a régió gazdasága, illetve közlekedése tekintetében.

Előalpok

A Comói-tó

A lombardiai Előalpok (Prealpi) megszakítás nélkül tartanak a Lago Maggiorétól a Garda-tóig (lago di Garda). Csúcsai alacsonyabbak, mint az Alpokéi, általában több a növényzet, de nem hiányoznak a mészkőmasszívumok sem, mint a Grigne (2410 m), a Resegone (1875 m) és legkeletebbre a Pizzo della Presolana (2521 m). Az Előalpok déli irányban a Pó-síkság felé egyre alacsonyabbá válik.

Pó-síkság

A Pó-síkság a pleisztocén korban keletkezett. Lombardia területén, akárcsak Venetóban és Piemontban, két részre osztható, egy északi vidékre (l'alta pianura) és egy délire (bassa pianura), amely vizekben gazdag.

Vízrajz

[szerkesztés]

Folyói és csatornái

[szerkesztés]

Lombardia valószínűleg Itália folyókban leggazdagabb régiója. Az Alpok és Előalpok számtalan, a Pó folyóhoz tartozó kisebb víz, folyó és patak forrásvidéke. A legfőbbek a Ticino (a 7. leghosszabb olasz folyó, 248 km hosszú, 7228 km² vízgyűjtő területtel) és a Mincio (196 km), az Adda (a 4. leghosszabb Olaszországban, 313 km), a Brembo és a Serio, az Oglio (az 5. leghosszabb az országban, 280 km), a Mella és a Chiese.

A régió legnagyobb csatornái: a Naviglio Grande és a Naviglio della Martesana, melyek a Ticino folyót és az Addát Milánóval kötik össze, illetve a Canale Villoresi, amely a két folyó közt létesít összeköttetést.

Lombardia folyói
Folyó Hosszúság (km) Közepes vízhozam (m³/s) Vízgyűjtő terület (km²)
Pó 652 (csak Lombardia) 1540 71 000
Adda 313 187 7979
Oglio 280 137 6649
Ticino 248 (Lombardia: 110 km) 350 7228
Chiese 160 (részben Trentino-Alto Adige) 36 960
Agogna 140 (részben Piemont) 6 995
Olona 131 14 1038
Lambro 130 12 1350
Serio 124 23 1256
Mella 96 11 1036
Terdoppio 86 (részben Piemont) 3,7 515
Mincio 75 ( részben Veneto) 60 2859 (a Sacrával együtt)
Brembo 74 30 935
Staffora 58 4,5 337,5
Seveso 55 1,8 930
Cherio 32 1,5 161

Tavai

[szerkesztés]

Lombardia vízrajzának jellegzetessége az előalpesi tóvidék, amely észak–déli irányban terül el. Legfontosabb tava nyugatról kelet felé a következők:

  • A Lago Maggiore vagy Verbano (a második legnagyobb az országban, területe 212,5 km²), 80,1%-a Olaszországban, 19,9%-a Svájcban található. Az Alpok déli részétől egészen a Pó-síkság széléig terjed. Más felső-olaszországi tavakhoz hasonlóan a jégkorszaki gleccserek olvadása során alakult ki. Különösen az északi oldalról magas sziklafalak veszik körül.
  • A Luganói-tó (lago di Lugano vagy Ceresio, területe 48,7 km² (18 km² Olaszországhoz, 30,7 km² Svájchoz tartozik), Nevét Lugano város nevéről kapta. Tengerszint feletti magassága 271 m, területe 48,7 km² (18 km² Olaszországhoz, 30,7 km² Svájchoz tartozik). Legmélyebb pontja 288 méter. A tó a [[Wörm-glaciális|jégkorszakhh után két gleccser összetalálkozásánál keletkezett, ezzel magyarázható több nyúlványos formája.
  • A Comói-tó (lago di Como vagy Lario, Itália harmadik legnagyobb tava, területe 146 km², több mint 400 méteres mélységével Európa egyik legmélyebb tava, a tófenék több mint 200 méterrel a tengerszint alatt található. Y alakú. Északi ága Colicónál kezdődik, míg délnyugati és délkeleti ágai Comónál, illetve Leccónál végződnek.
  • Az Iseói-tó (lago d'Iseo vagy Sebino, területe: 62 km²),
  • A Garda-tó (lago di Garda vagy Benaco, az ország legnagyobb tava, területe 370 km²) Olaszország legnagyobb tava, az utolsó jégkorszakban képződött. Elhelyezkedésének, a mediterrán flórának és a kellemes klímának köszönhetően a Garda-tó az egyik legnépszerűbb úticél Észak-Olaszországban.

Csak a Comói-tó és az Iseói-tó helyezkedik el teljes mértékben a lombardiai régióban. A legnagyobb tavakat a Pó folyó alpesi mellékfolyói táplálják: a Ticino a Lago Maggiorét, az Adda a Comói-tavat, a Sarca a Garda-tavat. A többi előalpesi tavacska Lombardia keleti részén kis méretű és glaciális eredetű, a fontosabbak köztük a Varesei-tó (lago di Varese), a Varesotto dombjai között.

Történelem

[szerkesztés]

Az i. e. 3. században a mai régió a Római Birodalomhoz tartozott. A birodalom hanyatlása utáni időszakban a germán népek törtek be, a területet 568-ban északról, a Kárpát-medencéből az avarok elől menekülő, új hazát kereső longobárd törzsek foglalták el. Ők 774-ig uralkodtak e területek felett, amikor a Frank Birodalom megsemmisítette a longobárdok birodalmát. A Német-római Birodalom idején néhány város jelentős szerephez jutott, részben saját hercegségeket alakítottak ki, mint például a régió mai területét szinte teljesen lefedő Milánói Hercegség. Ezek aztán a 15-18. században Velence, Spanyolország, a Habsburg Birodalom és Franciaország uralma alá kerültek. 1815-ben a bécsi kongresszus döntése alapján Lombardia és Veneto közös királyság lett, az Osztrák Császárság részeként. 1859-ben az szárd–francia–osztrák háborúban elszenvedett osztrák vereség következtében a lombard régió előbb Franciaország, aztán a Szárd–Piemonti Királyság birtokává vált.

Lombardiában már a Risorgimento megvalósítása óta jelen vannak törekvések az Olaszországtól való elszakadásra.[2] Jóllehet a helyi nemzeti mozgalmak főleg a Habsburgok elleni harcokban együttműködtek az olasz mozgalmakkal, de a lombardok többsége nem értett egyet azzal, hogy teljesen betagolódjon Olaszországba, s inkább autonómiát szerettek volna maguknak az Olasz Királyságon belül is.[3] A 19. század végén a lombard szeparatizmus rengeteg sztrájk és több kisebb felkelés formájában nyilvánult meg. A Mussolini-rezsim igyekezett elnyomni a mozgalmakat, de felszámolni nem tudta őket. A második világháború után számos autonomista és elszakadási szervezet alakult Lombardiában, maga Matteo Salvini is egy időben a lombard függetlenség támogatói közé tartozott.[4] A 21. században a Pro Lombardia Indipendenza párt tett szert stabil szervezettségre. Egy 2017-es népszavazás eredményét követően a tartományt vezető politikusok tárgyalásokba kezdtek az olasz kormánnyal egy Lombardiának nyújtandó széleskörű autonómia lehetőségeiről.[5]

Népesség

[szerkesztés]
Lombardia népsűrűségi térképe

Lakossága 9 749 593 fő (2012), s ezzel Olaszország legnépesebb régiója.

Legnagyobb városok

[szerkesztés]
Milánó
# Város Népesség
(fő, 2024) 		Terület
(km²) 		Népsűrűség
(fő/km²) 		Megye
1. Milánó 1 373 583 181,76 7496,43 Milánó metropolisz
2. Brescia 199 004 90,34 2176,58 Brescia
3. Monza 123 247 33,09 3686,46 Monza-Brianza
4. Bergamo 120 530 40,16 2983,14 Bergamo
5. Como 83 750 37,12 2235,24 Como
6. Busto Arsizio 83 556 30,66 2711,84 Varese
7. Varese 78 950 54,84 1427,81 Varese
8. Sesto San Giovanni 78 414 11,70 6718,29 Milánó metropolisz
9. Cinisello Balsamo 74 972 12,72 5876,30 Milánó metropolisz
10. Pavia 71 371 63,24 1120,81 Pavia
11. Cremona 71 246 70,49 995,67 Cremona
12. Vigevano 62 669 81,37 761,45 Pavia

Vallás

[szerkesztés]

Lombardia a világ legnagyobb eklézsiáját alkotja, a 20. században két lombardiai pápa is állt a katolikus egyház élén: XXIII. János és VI. Pál.

A parókiák száma 3067. Ezek 10 püspökséghez tartoznak:

  • Milánói érsekség (Arcidiocesi di Milano) (területe 4234 km², 1100 parókia)
  • Vigevanói püspökség (Diocesi di Vigevano) (területe 1509 km², 87 parókia)
  • Cremai püspökség (Diocesi di Crema) (területe 276 km², 62 parókia)
  • Paviai püspökség (Diocesi di Pavia) (területe 782 km², 99 parókia)
  • Cremonai püspökség (Diocesi di Cremona) (területe 1917 ², 223 parókia)
  • Cómói püspökség (Diocesi di Como) (területe 4235 km², 341 parókia)
  • Lódi püspökség (Diocesi di Lodi) (területe 890 km², 126 parókia)
  • Bergamo püspökség (Diocesi di Bergamo) (területe 2442 km², 389 parókia)
  • Bresciai püspökség (Diocesi di Brescia) (területe 4538 km², 473 parókia)
  • Mantovai püspökség (Diocesi di Mantova) (területe 2080 km², 168 parókia)

Voghera környéke a Tortonai püspökség (Diocesi di Tortona) területéhez tartozik, amely azonban Liguria régióban helyezkedik el.

Közigazgatás

[szerkesztés]
Lombardia megyéi és metropolisza

Lombardia 2015 óta 11 megyéből (provincia) és egy metropoliszból (città metropolitana) áll.

Név Olasz név Autó-
jelzés 		Székhely Népesség
(fő, 2007.08.31.) 		Terület
(km²) 		Községek
száma
Bergamo megye Provincia di Bergamo BG Bergamo 1 053 694 2723 243
Brescia megye Provincia di Brescia BS Brescia 1 205 495 4783 205
Como megye Provincia di Como CO Como 576 153 1288 147
Cremona megye Provincia di Cremona CR Cremona 354 062 1772 113
Lecco megye Provincia di Lecco LC Lecco 329 880 816 84
Lodi megye Provincia di Lodi LO Lodi 220 530 782 60
Mantova megye Provincia di Mantova MN Mantova 400 916 2339 64
Milánó metropolisz Città metropolitana di Milano MI Milánó 3 045 822 1578 133
Monza e Brianza megye Provincia di Monza e della Brianza MB Monza 834 577 405,82 55
Pavia megye Provincia di Pavia PV Pavia 526 633 2965 185
Sondrio megye Provincia di Sondrio SO Sondrio 180 949 3212 77
Varese megye Provincia di Varese VA Varese 860 080 1199 136


Gazdaság

[szerkesztés]

Mezőgazdaság

[szerkesztés]

Lombardia Olaszország egyik legfontosabb és legsűrűbben lakott gazdasági körzete. Mezőgazdasága jelentékeny, a Pó-síkságon intenzív gabonatermesztés, gyümölcstermesztés és tejtermelés folyik.

Ipar

[szerkesztés]

Iparában vezető szerepet játszik a textil, különösen a selyem gyártása. Emellett fontos ágazatok még a vas- és acélgyártás, a gépgyártás, a vegyipar, és a ruhaipar. Jelentősek vízerőművei. Ipari és kereskedelmi központja Milánó.

Kereskedelem

[szerkesztés]

Milánó egyike a világ legfontosabb pénzügyi és kereskedelmi központjainak: 2004-ben 241,2 milliárd euró volt a bruttó össztermelése ezzel a negyedik helyet foglalta el az európai nagyvárosok közötti rangsorolásban. A városban székel az Olasz Tőzsde (Borsa Italiana: S&P/MIB) valamint számos nagyvállalat: Alfa Romeo, Pirelli, Banca Popolare di Milano, Fastweb, Impregilo, Luxottica, Mediaset, Mediobanca, Arnoldo Mondadori Editore, Prysmian, Saipem, UniCredit stb.

Az európai pénzpiacon fontos szerepet töltenek be a milánói bankok. Az úgynevezett lombard hitel (kézizáloghitel) elsőként Milánóban honosodott meg.

A város számos divatháznak ad otthont, ezzel Milánó a világ egyik divatközpontjának számít: Armani, CoSTUME NATIONAL, Dolce & Gabbana, Etro, Fiorucci, Geox, La Rinascente, Luxottica, Missoni, Prada, Luciano Soprani, Versace, Ermenegildo Zegna. A divat közel 3%-át adja a város gazdaságának. A milánói divat fő utcája a Via Montenapoleone.

Turizmus

[szerkesztés]

Gazdaságának egyik motorja az idegenforgalom, a régió több mint 7 millió vendéggel dicsekedhet minden esztendőben. A terület turisztikai vonzereje igen sokrétű:

Oktatás

[szerkesztés]

Egyetemek a régióban:

Híres emberek

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Italian National Institute of Statistics
  2. ↑ Savoia o federalismo? La svolta centralista nelle Cinque giornate della Milano insorta (olasz nyelven). ilgiornale, 2017. május 10. (Hozzáférés: 2024. november 21.)
  3. ↑ Fu Milano a tentare la prima secessione dall’Italia. E lo fece la sinistra! (olasz nyelven). lindipendenzanuova, 2017. január 9. (Hozzáférés: 2024. november 21.)
  4. ↑ Italy: how Matteo Salvini sacrificed bid for northern autonomy to save the League (angol nyelven). theconversation, 2018. május 30. (Hozzáférés: 2024. november 21.)
  5. ↑ Autonomia, Regione Lombardia: "Ripartiranno le trattative col nuovo governo" (olasz nyelven). affaritaliani, 2018. április 10. (Hozzáférés: 2024. november 21.)

Források

[szerkesztés]
  • Olasz Wikipédia (Közigazgatás, Települések, Vallás)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Lombardy
A Wikimédia Commons tartalmaz Lombardia témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lombardia&oldid=27843820”