Folyó
A folyó egy természetes, nagy térfogatú víztömeget jelent a szárazföldek belsejében, ami az állóvizekkel ellentétben állandó mozgásban van.
A folyók egy forrásból vagy egy tóból erednek és egy másik folyóba, vagy valamely tóba, tengerbe, óceánba ömlenek. Vizük a gravitáció hatására a magasabb területekről az alacsonyabbak felé folyik.
A Föld folyóvizeiben összesen 1230 km³ víz mozog, ami a földi hidroszféra össztömegének mindössze 0,0001%-a (azaz 1 ppm része).
A legbővizűbb folyó az Amazonas.
Fogalmak
[szerkesztés]A víz mozgási iránya a folyásirány. A folyásirányba nézve bal kéz felől a folyó bal partja, jobb kéz felől pedig a jobb partja van.
A folyó medre víz alatt található mélyedés a földben, amelyet víz által szállított hordalék (homok, kavics) borít.
A vízhozam a keresztmetszeten egy másodperc alatt áthaladó vízmennyiség.
A legkisebb folyóvizeket ér, csermely, patak, a legnagyobbakat folyam néven szokták megkülönböztetni. A különböző elnevezések között nincs éles határ, számos szerző akkor nevez folyamnak valamilyen vízfolyást, ha az hajózható. A magyar természetföldrajz beosztása szerint a folyó hossza 100–1000 km, vízgyűjtő területe 1000–150 000 km² – ez alatt patak, e fölött folyam.
Egy-egy folyónak rendszerint több forrása van. Amikor egy kisebb folyó egy nagyobba torkollik, előbbit mellék-, utóbbit főfolyónak nevezzük. Az egymással egyesülő folyók, patakok, egyéb vízfolyások együttes neve a vízrendszer.
A világ tíz leghosszabb folyója
[szerkesztés]
A folyók valódi hosszúságát nehéz meghatározni, nem dönthetjük el pontosan, hogy hol is van az eleje, és sokszor a végét sem lehet pontosan meghatározni. Ugyanis gyakran előfordul, hogy egy folyó egy tóba, mocsárba, vagy egy másik folyóba ömlik. Az alábbi táblázatban szereplő adatok hozzávetőlegesek.
| # | Folyó neve | Hosszúság (km) | Vízgyűjtő terület (km²) | Ország |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Nílus–Kagera | 6 853
|
3 349 000
|
 Burundi,  Ruanda,  Tanzánia,  Uganda,  Dél-Szudán,  Szudán,  Egyiptom
|
| 2 | Amazonas–Ucayali–Apurímac | 6 518
|
6 923 000
|
 Peru,  Kolumbia,  Brazília
|
| 3 | Jangce | 6 300
|
1 808 500
|
 Kína
|
| 4 | Mississippi–Missouri | 6 212
|
3 248 000
|
 USA
|
| 5 | Ob–Irtis | 5 410
|
2 990 000
|
Kína,  Kazahsztán,  Oroszország
|
| 6 | Jenyiszej–Angara–Szelenga | 5 115
|
2 580 000
|
 Mongólia, Oroszország
|
| 7 | Kongó–Luapula | 4 700
|
3 687 000
|
 Zambia,  Kongói Demokratikus Köztársaság,  Kongói Köztársaság,  Angola
|
| 8 | Sárga-folyó | 4 667
|
745 000
|
Kína
|
| 9 | La Plata–Paraná-Paranaiba | 4 498
|
3 104 000
|
Brazília,  Paraguay,  Argentína,  Uruguay
|
| 10 | Léna | 4 472
|
2 490 000
|
Oroszország
|
Vízhozam
[szerkesztés]A vízhozam valamely vízfolyás kijelölt meder-keresztszelvényén (vízrajzi állomásnál) meghatározott időegység alatt átfolyó vízmennyiség.
Jelölése: Q. Jellemző mértékegységei: l/s, m3/s, km3/év.
A középvízhozam (jelölése: KÖQ) a szabályos gyakoriságú vízhozam adatok számtani középértéke egy meghatározott, akár több éves időszakon belül.
Források
[szerkesztés]- Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 132. o. ISBN 963-85773-9-8
- Eberhard Czaya: A Föld folyói (Gondolat, 1988)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
|
Ez a földrajztudományi tárgyú vagy földrajzi fogalommal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
