Ugrás a tartalomhoz

Ucayali (folyó)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ucayali
Az Ucayali létrejötte a Tambo és az Urubamba összefolyásából
Az Ucayali létrejötte a Tambo és az Urubamba összefolyásából
Közigazgatás
Országok Peru
MegyékUcayali, Huánuco, Loreto
Földrajzi adatok
Hossz1460 km
Vízhozam13 500 m³/s
Vízgyűjtő terület375 000 km²
ForrásA Tambo és az Urubamba összefolyása
d. sz. 10° 42′ 03″, ny. h. 73° 45′ 22″10.700833°S 73.756111°W
TorkolatAmazonas
d. sz. 4° 26′ 38″, ny. h. 73° 27′ 03″4.443889°S 73.450833°WKoordináták: d. sz. 4° 26′ 38″, ny. h. 73° 27′ 03″4.443889°S 73.450833°W
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Ucayali témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az Ucayali Peru egyik legjelentősebb folyója.

Leírás

[szerkesztés]

Az Ucayali két másik folyó, a Tambo és az Urubamba összefolyásából keletkezik az Andoktól keletre, Ucayali megye területén, közel Junín megye határához, Atalaya településnél. Fő folyásirányát tekintve ezután végig északra folyik, kezdetben kissé északnyugatra, a vége felé kissé északkeletre, és közben rendkívül kanyargós utat jár be, mialatt körülbelül 1500 km utat tesz meg. Végül a Marañónnal összefolyva egy nagyobb folyót alkot: legtöbben úgy tekintik, hogy e két folyóból alakul ki az Amazonas.[1] Az Ucayali egy rövid szakaszon érinti Huánuco megyét is, a torkolat előtt pedig Loreto megyében folyik. A legnagyobb város a folyó mentén Pucallpa, mellette található a Yarinacocha-tó nevű lefűződött holtág is.

Vízállása szeptembertől márciusig a legnagyobb. Nyáron, amikor alacsonyabb, a partmenti települések könnyen megközelíthetőek csónakokkal, hajókkal: a turisztikai szezon is erre az időszakra esik.[1]

Több endémikus halfaj is él az Ucayaliban, valamint megtalálható itt az óriásvidra, a dél-amerikai manátusz és folyamidelfinek is.[1]

Története

[szerkesztés]

A folyó térségében már i. e. 2000 környékén letelepedtek az indián törzsek, akik a következő évezredekben fontos erőforrásként használták azt. A spanyol hódítás után San Miguel folyónak nevezték el, később több nevet is használtak rá: Ucayare, Poro, Apu-Poro, Cocama, Río de Cuzco valamint Ucayali. Európai részről az első komolyabb felfedezőutat 1806-ban tette meg egy Bosquet nevű ember, majd 1846-ban Francis de Laporte de Castelnau is eljutott ide. Később a perui kormány megbízásából egy Torres nevű ember igyekezett felmérni a folyót: ő ekkor 300 km hosszúnak találta. 1867-ben a Napo nevű kis gőzható indult expedícióra a folyón.[1]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d Rio Ucayali: mapa, y todo lo que desconoce sobre él (spanyol nyelven). Ríos del Planeta. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)