Foggia
Foggia | |||
A katedrális | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Olaszország | ||
Régió | Puglia | ||
Megye | Foggia (FG) | ||
Frazionék | Arpinova, L'Incoronata, Cervaro, Duanera La Rocca, Tavernola, Segezia | ||
Irányítószám | 71100 .529 | ||
Körzethívószám | 0881 | ||
Forgalmi rendszám | FG | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 145 348 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 303,4 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 76 m | ||
Terület | 507 km² | ||
Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 41° 27′ 30″, k. h. 15° 33′ 07″41.458450°N 15.551880°EKoordináták: é. sz. 41° 27′ 30″, k. h. 15° 33′ 07″41.458450°N 15.551880°E | |||
Elhelyezkedése Foggia térképén | |||
Foggia weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Foggia témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Foggia város (közigazgatásilag comune) Olaszország Puglia régiójában, Foggia megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Puglia északi részén fekszik a Cervaro és Celone folyók között. A Tavoliere delle Puglie központja.
Története
[szerkesztés]A város neve a latin fovea szóból ered, amelynek jelentése gödör, de valószínűleg a felszín alatti gabonatárolókra utal.
A város vidékét már a neolitikumban lakták. Az első települést a Magna Graeciába érkező görög telepesek alapították Argos Hippium név alatt (latin nevén Arpi). Első írásos említése azonban 1000-ből származik. A legendák szerint a várost a vidékre érkező parasztok (telepesek) alapították, akik egy három csóvával lángoló Szűzanya ikont találtak. A város címerében is található utalás erre a csodára. A település igazi fejlődésnek akkor indult, amikor Robert Guiscard parancsára a környező mocsarakat lecsapolták. A 12. században épült fel II. Vilmos szicíliai király parancsára a város katedrálisa. 1223-ban II. Frigyes egy palotát építtetett a városban, amelyben többször is megfordult. Néhány évig a szicíliai királyi udvar székhelye volt.
1447-ben V. Aragóniai Alfonz, nápolyi király felépítette a vámházat a helyi pásztorok megsarcoltatására, ami a helyi gazdaság hanyatlásához vezetett. Az elhanyagolt földek a terület elmocsarasodásához vezettek. A középkorban három erős földrengés rázta meg a várost (1534-ben, 1627-ben, 1731-ben), amelyek során az épületek nagy része elpusztult. A Bourbonok trónrakerülésével a Nápolyi Királyságban, a 18. századtól kezdődően a gazdaság ismét fejlődésnek indult. A 19. században megépült a város vasútállomása is, amely szintén hozzájárult a város fejlődéséhez. Foggia 1861-ben a Nápolyi Királyság részeként csatlakozott az újonnan alapított Olasz Királysághoz.
1924-ben, az apuliai vízvezeték megépítésével rendeződött a vidék vízellátásának a problémája, ami a mezőgazdasági területek további kiterjesztését segítette elő.
A második világháborúban, 1943. július 22 és augusztus 19 között a szövetségesek porig bombázták a város vasútállomás körüli negyedét, majd később dél-olaszországi hadjárataik egyik fő bázisává tették.
Népessége
[szerkesztés]A lakosság számának alakulása:
Nyelve
[szerkesztés]A városban a foggiai dialektust beszélik, amely eltér az irodalmi olasztól. A délolasz nyelvjárások közé tartozik, inkább a nápolyi és szicíliai nyelvekhez áll közel.
Főbb látnivalói
[szerkesztés]- a Santa Maria de Fovea-katedrális
- a Palazzo Dogana, az egykori vámház épülete
- II. Frigyes diadalíve
- a Passo di Corvo régészeti park
Híres foggiaiak
[szerkesztés]- Umberto Giordano – zeneszerző
- Salvatore Basile – színész, rendező, producer
Testvérvárosok
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Nyerges László: Puglia tartomány. Budapest: Dekameron Könyvkiadó. 2004. = Dekameron Útikönyvek, ISBN 963933156-2
- Blanchard, Paul. Southern Italy (angol nyelven). London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181
- Comuni-Italiani
- Italy World Club
További információk
[szerkesztés]- A Wikimédia Commons tartalmaz Foggia témájú kategóriát.