Avellino
| Avellino | |||
 | |||
| Avellino katedrálisa | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Olaszország | ||
| Régió | Campania | ||
| Megye | Avellino (AV) | ||
| Frazionék | Bellizzi Irpino, Pianodardine, Picarelli | ||
| Védőszent | Modestinus, Florentinus and Flavianus | ||
| Irányítószám | 83100 | ||
| Körzethívószám | 0825 | ||
| Forgalmi rendszám | AV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 52 198 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1 752 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 348 m | ||
| Terület | 30 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 40° 54′ 55″, k. h. 14° 47′ 23″40.915278°N 14.789722°EKoordináták: é. sz. 40° 54′ 55″, k. h. 14° 47′ 23″40.915278°N 14.789722°E | |||
 | |||
| Elhelyezkedése Avellino térképén | |||
| Avellino weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Avellino témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Avellino város (közigazgatásilag comune) Olaszország Campania régiójában, az azonos nevű megyéjének központja.
Fekvése
[szerkesztés]Nápolytól északkeletre fekszik, síkvidéken, hegyek által közrefogva, a salernói és beneventói utak találkozásánál. Határai: Aiello del Sabato, Atripalda, Capriglia Irpina, Cesinali, Contrada, Grottolella, Mercogliano, Monteforte Irpino, Montefredane, Ospedaletto d’Alpinolo és Summonte.
Történelem
[szerkesztés]A római hódítások előtt az ősi Abellinum a szamniszok egyik törzsének, a hirpinusoknak volt központja.
Lakosai a 4. században tértek át a keresztény hitre és püspöki székhely lett. A gót és vandál inváziók után Avellino longobárd központ lett. Ekkor épült fel a vára a Terra nevű dombon. A középkorban először a Beneventói Hercegség majd a Salernói Hercegség része lett.
1100-ban, a normannok dél-itáliai uralkodása idején Riccardo dell’Aquila nemes szerezte meg. Később, I. Anjou Károly jóvoltából a birtokot a Montfort család szerezte meg, őket a Del Balzo majd Filangeri családok követték.
A birtok feletti jogokat 1581-ben megvásárolta Don Marino I Caracciolo, Atripalda hercege, gazdag nápolyi patrícius család sarja, aki először használta az Avellino hercege címet (1589). Avellino így a Caracciolo család székhelye lett. Don Marino fia, illetve unokája a Nápolyi Királyság főkancellárjai voltak, illetve az aranygyapjas rend lovagjai. Az unoka, Don Marino II (1587–1630) Giambattista Basile, a Pentamerone írójának támogatója volt.
1861-ben Avellino az Olaszország egyesítéséért küzdő felkelők központja volt. Az egyesítés ennek ellenére nem járt haszonnal a város számára, ugyanis Nápoly-Benevento-Foggia vasút elkerülte. Nem segített fejlődésén a tengertől való távolsága sem.
1943-ban a várost szövetséges repülők bombázták, hogy elvágják a német harckocsik visszavonulási útvonalát a Ferriera hídon keresztül.
Avellinót történelme során gyakran érték földrengések: legutóbb 1980. november 23-án és 1981. február 14-én.
Népessége
[szerkesztés]A népesség számának alakulása:
Főbb látnivalói
[szerkesztés]- Az ősi Abellinum romjai megtekinthetők Atripalda mellett, 4 km-re keletre a mai Avellinótól.
- A román katedrális és kripta, amely egy gazdag és híres római villa helyén épült, és amely a Vezúv 346-os kitörése után néptelenedett el.
- A Piazza Castellón még láthatók a longobárd kastély maradványai.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Monos János: Puglia tartomány, Dekameron Könyvkiadó, Budapest, ISBN 963-9331-56-2
- Blanchard, Paul - Southern Italy, Somerset Books Company, London, 2007 ISBN 978-1-905131-18-1
- Comuni-Italiani
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Hivatalos weboldal
- Avellino magazin
- Giuseppe Stefanachi oldala
- A Caracciolo család története (regisztráció szükséges)
További információk
[szerkesztés]
