Lauro
Megjelenés
Lauro | |||
Lauro látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Campania | ||
Megye | Avellino (AV) | ||
Frazionék | Fontenovella, Ima, Migliano, Pignano | ||
Védőszent | Szent Rókus | ||
Irányítószám | 83023 | ||
Körzethívószám | 081 | ||
Forgalmi rendszám | AV | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3340 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 326,8 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 192 m | ||
Terület | 11,1 km² | ||
Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
Elhelyezkedése Avellino térképén | |||
Lauro weboldala | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Lauro témájú médiaállományokat. | |||
Lauro község (comune) Olaszország Campania régiójában, Avellino megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A megye nyugati részén fekszik. Határai: Carbonara di Nola, Domicella, Moschiano, Pago del Vallo di Lauro, Palma Campania, Quindici és Taurano. A település az avellinói dombvidék és a Nolai-síkság határán fekszik.
Története
[szerkesztés]A település elődjét az ókorban az ausonok alapították. Első említése a normann időkből származik. A következő századokban nemesi birtok volt. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust.
Népessége
[szerkesztés]A népesség számának alakulása:

Főbb látnivalói
[szerkesztés]- Villa Pandola San Felice
- a 10. században épített Lancelotti-vár, amely napjainkban is a névadó család tulajdona
- a 17. századi Santa Maria del Carmine-templom
- az 1383-ban alapított laurói apátság
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Blanchard, Paul. Southern Italy (angol nyelven). London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181
- Comuni-Italiani
- Italy World Club