III. Frigyes Vilmos porosz király

III. Frigyes Vilmos
Poroszország királya
Uralkodási ideje
1797. november 16. – 1840. június 7.
Elődje	II. Frigyes Vilmos
Utódja	IV. Frigyes Vilmos
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Hohenzollern-ház
Született	1770. augusztus 3. Potsdam
Elhunyt	1840. június 7. (69 évesen) Berlin
Nyughelye	mausoleum of Charlottenburg Park
Édesapja	II. Frigyes Vilmos porosz király
Édesanyja	Hessen-darmstadti Friderka Lujza
Testvére(i)	Princess Frederica Charlotte of Prussia Frigyes Lajos porosz királyi herceg Vilma holland királyné Princess Augusta of Prussia Prince Henry of Prussia Prince Wilhelm of Prussia unnamed daughter von Hohenzollern Ulrike Sophie von Berckholzen Christiane Sophie Friederike von Lützenberg Count Alexander von der Mark Countess Marianne von der Mark Gustav Adolf Wilhelm von Ingenheim Friedrich Wilhelm, Count Brandenburg Countess Julie von Brandenburg
Házastársa	Mecklenburgi Lujza Auguste von Harrach
Gyermekei	IV. Frigyes Vilmos porosz király I. Vilmos német császár Hohenzollern Alekszandra Fjodorovna orosz cárné Károly porosz királyi herceg Alexandrina mecklenburgi nagyhercegné Lujza porosz királyi hercegnő Albert porosz királyi herceg stillborn daughter von Hohenzollern Princess Frederica of Prussia Prince Ferdinand of Prussia
III. Frigyes Vilmos aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Frigyes Vilmos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

III. Frigyes Vilmos (Potsdam, 1770. augusztus 3. – Berlin, 1840. június 7.) 1797-től haláláig Poroszország királya, 1806-ig, a Német-római Birodalom felbomlásáig Brandenburg választófejedelme, a Hohenzollern-ház tagja.

Élete, uralkodása

Frigyes kezdetben mindent megpróbált elkövetni, hogy országa elkerülje a napóleoni háborúkat, azonban 1805-ben mégis belépett a harmadik koalícióba. A tilsiti békében (1807. szeptember 9.) a Porosz Királyság elvesztette a Lengyelország felosztásaikor kapott birtokokat, akárcsak az Elbától nyugatra fekvő tartományokat. Ezek a veszteségek az akkori Porosz Királyság több mint felét tették ki.

Ezek a területi veszteségek, és Poroszország hatalmának kapcsolódó gyengülése tette lehetővé a reformerők fellépését.

1813. március 27-én III. Frigyes Vilmos hadat üzent Franciaországnak. Kiáltványa, melyet Népemhez címmel adott ki, felszabadító mozgalmakat indított, mely az 1813. október 16-19-i, lipcsei népek csatájában bontakozott ki, és amely Napóleon császár vereségét hozta.

Reformok

Poroszországban 1808-ban Heinrich Friedrich Karl vom Stein államminiszter városi rendtartási rendeletet adott ki, amelyben biztosították a municipális önkormányzatokat és megtörtént a jobbágyfelszabadítás. Napóleon nyomására azonban az uralkodónak menesztenie kellett Steint, utódja, Karl August von Hardenberg azonban folytatta a reformpolitikát.

Napóleon legyőzésével és a Szent Szövetség létrehozásával azonban Európában a reakcionizmus lett az uralkodó és ezzel a reformfolyamatok megszakadtak Poroszországban.

Házasságai, utódai

Első házassága

1793. december 24-én-ban Frigyes Vilmos (még mint trónörökös koronaherceg) feleségül vette Lujza mecklenburg-strelitzi hercegnőt (1776–1810), II. Károly mecklenburg–strelitzi nagyherceg (1741–1816) és Friderika Karolina Lujza hessen-darmstadti hercegnő (1752–1782) leányát. Tíz gyermekük született, heten érték meg a felnőttkort:

III. Frigyes családja körében (1806)

• Egy halva született leány (*/† 1794)
• Frigyes Vilmos (1795–1861), 1840-től IV. Frigyes Vilmos király, aki 1823-ban Erzsébet Ludovika bajor királyi hercegnőt (1801–1873) vette feleségül.
• Vilmos Frigyes Lajos (1797–1888), 1861-től I. Vilmos porosz király, 1871-től német császár, aki 1829-ben Auguszta szász–weimar–eisenachi hercegnőt (1811–1890) vette feleségül.
• Sarolta Friderika Lujza (1798–1860), aki 1817-ben Alekszandra Fjodorovna néven I. Miklós orosz cár felesége lett.
• Friderika (1799–1800), kisgyermekként meghalt.
• Károly porosz királyi herceg (1801–1883), aki 1827-ben Mária szász–weimar–eisenachi hercegnőt (1808–1877) vette feleségül.
• Alexandrina (1803–1892), 1822-től Pál Frigyes mecklenburg–schwerini nagyherceg felesége.
• Ferdinánd (1804–1806), kisgyermekként meghalt.
• Lujza (1808–1870), aki 1825-ben Frigyes holland királyi herceg (1797–1881) felesége lett.
• Albert (1809–1872), aki 1830-ban sógornőjét, Marianna holland királyi hercegnőt (1810–1883), Frigyes holland királyi herceg húgát, majd (válása után) 1853-ban Rosalie von Rauch kisasszonyt (1820–1879) vette feleségül.

Második házassága

Frigyes Vilmos 1810-ben megözvegyült, 1824-ben morganatikus házasságot kötött a 24 éves Auguste von Harrach grófnővel (1800–1873), akinek utóbb a Liegnitz hercegnője címet adta. Ez a házasság gyermektelen maradt.

Trónkövetés

• Elődje: II. Frigyes Vilmos (1786–1797)
• Utódja: IV. Frigyes Vilmos (1840–1858)

Lásd még

• Poroszország és Brandenburg uralkodóinak listája

Források

• Európa uralkodói, Maecenas kiadó, Fábián Teréz szerk., 1999, ISBN 963-645-053-6, 78. old.

Előző uralkodó:
II. Frigyes Vilmos

Brandenburg választófejedelme
1797 – 1806
Hohenzollern

Következő uralkodó:
–
(a Német-római Birodalom megszűnt)

Előző uralkodó:
II. Frigyes Vilmos

Poroszország királya
1797 – 1840
Hohenzollern

Következő uralkodó:
IV. Frigyes Vilmos