Ugrás a tartalomhoz

Karancslapujtő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Karancslapujtő
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Karancslapujtő címere
Karancslapujtő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásSalgótarjáni
Jogállásközség
PolgármesterBaksa Sándor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3182
Körzethívószám32
Testvértelepülései
Lista
Bastia Umbra
Népesség
Teljes népesség2419 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség131,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 09′ 14″, k. h. 19° 43′ 54″48.153830°N 19.731680°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 14″, k. h. 19° 43′ 54″48.153830°N 19.731680°E
Karancslapujtő (Nógrád vármegye)
Karancslapujtő
Karancslapujtő
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Karancslapujtő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karancslapujtő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Karancslapujtő község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.

Fekvése és megközelítése

[szerkesztés]

Karancslapujtő a vármegye északi részében, a Dobroda-patak völgyében található. Kizárólag közúton közelíthető meg. A falutól északkeletre emelkedik a 725 méter magas Karancs. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

A megyeszékhelytől, Salgótarjántól légvonalban 9 kilométerre északnyugatra fekszik, ahonnan autóval a Litkére vezető, a Karancs lábánál futó 2206-os úton közelíthető meg. A szomszédos települések északon Karancsberény, nyugaton Karancskeszi, délen Etes, délkeleten pedig Karancsalja, rajtuk kívül Karancslapujtő közigazgatási területe keleten határos Salgótarjánnal is.

Az említett települések közül Karancsberény csak innen érhető el, a 2206-os útból (Litke felől számítva) annak 12+800-as kilométerszelvényénél kiágazó 22 111-es úton (települési neve Petőfi út).

Története

[szerkesztés]

Karancslapujtő (Lapujtő) és környéke már a honfoglalás korában is lakott volt, ezt bizonyítják az itt talált régészeti leletek is.

Nevét 1303-ban említették először az oklevelekben Bocsár néven.

Karancslapujtő több település egyesülésével jött létre. Előbb Mikófalva, Lapujtő és Bocsár vált egy községgé Lapujtő néven, majd 1927-ben Karancsapátfalva csatlakozásával létrejött Bocsárlapujtő, melynek nevét 1956-ban Karancslapujtőre változtatták. A település 1990-ig viselte a nagyközségi címet. A községhez tartozik Baksaháza, Kisbaksaháza, Bobonyér, Vízvölgy és Zsodánypuszta.

Az első írásos emlék a községről 1303-ból származik, de a falu határában talált honfoglalás kori sírleletek régebbi letelepedésre engednek következtetni. A X. századból származó, nemzetségfői rangra utaló fémveretek és fegyverek mellett a legértékesebb lelet egy férfi díszöv volt. A Magyar Nemzeti Bank a honfoglalás millenniuma alkalmából emlékérmet bocsátott ki a „Karancslapujtőn talált övveret” motívummal. A település jelentős műemléki épületei a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére 1899-ben emelt új neoromán stílusú katolikus templom, illetve az 1820-ban felszentelt evangélikus templom. Ez utóbbi mellett áll egy négyzet alaprajzú, sátortetővel fedett, fából készült harangláb.

Rendkívüli történelmi és vallási emlék a Karancshegyi Szt. (Boldog) Margit – kápolna, melynek keletkezését titok fedi. Maga a Kápolna-hegy a bronzkorban erődítményként szolgált. A hagyományok szerint a kápolnát IV. Béla király lánya építtette, mert itt talált menedéket a tatárok elől. A kápolna búcsújáró hely volt és remete is lakott itt. Az épület romjainak helyén 1990-91-ben Szőllős Géza karancsaljai lakos kezdeményezésére épült újjá a kápolna, majd 2007-ben került sor a felújítására. A megújult kápolnát Dr. Beer Miklós váci megyés püspök szentelte fel július 1-jén. A községben sok kisebb egyházi jellegű műemlék is található.

A község sokáig a Mocsáry nemzetség tulajdona volt, ennek emlékét őrzi a településen fennmaradt két kúria. A 19. század elején (1820) épült a klasszicista Mocsáry-Papp Szász-kúria, melyben ma a 60 éves fennállását ünneplő Kastélykert Óvoda található. A szomszéd telken áll az 1749 körül, eredetileg barokk stílusban épült Mocsáry-kastély, melyet a 19. század elején klasszicista stílusban átépítettek. Ebben a műemlékké nyilvánított épületben élt és dolgozott Mocsáry Antal, Nógrád vármegye első, magyar nyelven írt monográfiájának szerzője. A jeles polihisztor nevét viseli a községben működő Körzeti Általános Iskola, amely 2006-ban ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját. Az intézményben, melyben jelenleg közel 600 gyermek tanul, 1989-től az Értékközvetítő és képességfejlesztő (ÉKP) program szerint folyik a tanítás.

1930-ban szervezték meg a községben a tűzoltó egyesületet, 1934-ben gyűjtést kezdtek az I. világháborúban elesettek emlékművére, de felépítésére nem került sor. A község kulturális fejlődését dokumentálja több társadalmi és kultúrszervezet megalakítása – 1935-ben alakult meg a Női Egylet, katolikus leánykör, az evangélikus leánycsoport, a „Hangya” asszonycsoport.

A község lakosai közül sokan dolgoztak az iparban, főleg a bányászatban. 1938-ban a község bányász szakszervezetei csoportot alakítottak, s még ebben az évben felszentelték a községi leventezászlót. 1939-ben felépítették az egészségház épületét. 1945-től működik a sportegyesület a községben.

1956-ban elkezdték a kultúrotthon építését, melyben helyet kapott a községi könyvtár is. 1960-ban Karancslapujtő újra központi község lett. Az 1964-68-as években gimnázium működött a településen. 1967-ben átépítették és kibővítették az óvoda épületét, 1969-ben megalakult a Kaláris asszonykórus népi együttes. Ugyanebben az évben épült fel a községi hivatal épülete, 1975-ben pedig az ABC áruház és az új gyógyszertár. Ekkor alapították meg a Karancs MGTSZ-t, 1976-ban pedig a Karancskeszi és Vidéke Takarékszövetkezet helyi kirendeltségét. Az 1979-81-es években fektették le a községi vízvezeték-hálózatot. 1980-ban kezdte meg működését a Ropi-üzem.

1992-ben épült fel az orvosi rendelő, 1993-ban a ROOL benzinkút. 1996-ban átadták a digitális telefonközpontot. Ettől az évtől kezdte meg működését a Karancsföld Kht., mely a szociálisan hátrányos helyzetű lakosság részére biztosítja a mezőgazdasági munkavégzés kedvezményes feltételeit.

1997-ben megtörtént a gázvezetékek üzembehelyezése, majd 1998-ban a szennyvízcsatorna-hálózat is átadásra került.

A falu központi részében, a két kúria között csaknem két hektárnyi park terül el, amely természetvédelmi terület volt. Itt áll a „Hősök és áldozatok emlékműve”, melyet az 1960-ban állított eredeti emlékműből alakítottak ki. 2007-ben megújult a szökőkút is. A Művelődési Ház melletti teret, ahonnan a Községi Könyvtár is nyílik, egy – a kezében földgömböt tartó ülő női – szobor díszíti.

A Községháza előtt füves, kerek dombon áll a Szabó Noémi által készített millenniumi emlékmű, melyet a „Karancslapujtőért” Alapítvány és az önkormányzat állíttatott 2000-ben.

A 20. század elején Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott.

Az 1910-ben végzett népszámláláskor Lapujtő-nek 1395 lakosa volt, melyből 1386 magyar volt. Ebből 1168 római katolikus, 198 evangélikus, 25 izraelita volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Morgenstern Ferenc (SZDSZ-FKgP-VP)[3]
  • 1994–1998: Morgenstern Ferenc (független)[4]
  • 1998–2002: Morgenstern Ferenc (független)[5]
  • 2002–2006: Morgenstern Ferenc (független)[6]
  • 2006–2010: Morgenstern Ferenc (független)[7]
  • 2010–2014: Somoskői Tibor (független)[8]
  • 2014–2016: Somoskői Tibor (független)[9]
  • 2016–2019: Baksa Sándor (független)[10]
  • 2019–2024: Baksa Sándor (független)[11]
  • 2024– : Baksa Sándor (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2016. május 8-án időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[12]

Népesség

[szerkesztés]

A településen 2930 ember él. A lakosság közel 30%-a cigány származású. A lakosok közül sokan dolgoztak az iparban, főleg a bányászatban. Bár a térségben nem a legmegfelelőbb a termőföld minősége, a falu a mai napig megőrizte mezőgazdasági jellegét. A keresőképes lakosság 30%-a munkanélkülivé vált, és 200 fő részesül aktív korú nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélyében. A községben korlátozott a munkavállalási lehetőség, a lakosság nagy része ma is ingázó életmódot folytat.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2651
2595
2599
2362
2371
2400
2419
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 5,4% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,9%, református 0,6%, evangélikus 2,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 16,7% (22,5% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% szlováknak és románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,9% volt római katolikus, 1,6% evangélikus, 0,8% református, 0,1% görög katolikus, 2,1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 11,9% felekezeten kívüli (34,7% nem válaszolt).[15]

Híres emberek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Mocsáry-kastély, 1740-ben épült klasszicista épület[18]
  • Mocsáry-kastély parkja
  • Mocsáry-Papp-Szász-kúria
  • Millenniumi emlékjel
  • Római katolikus templom (Magyarok Nagyasszonya)
  • Tájház

Kultúra

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Karancslapujtő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 8.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Karancslapujtő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Karancslapujtő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  5. ↑ Karancslapujtő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  6. ↑ Karancslapujtő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  7. ↑ Karancslapujtő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  8. ↑ Karancslapujtő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  9. ↑ Karancslapujtő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  10. ↑ a b Karancslapujtő települési időközi választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2016. május 8. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  11. ↑ Karancslapujtő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 31.)
  12. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Karancslapujtő Helységnévtár
  15. ↑ Karancslapujtő Helységnévtár
  16. ↑ Oláh Gergő nyerte az X-Faktort!. [2012. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 16.)
  17. ↑ Cigány diáklány tette fel az oktatási térképre a nógrádi falut Archiválva 2016. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, romasajtokozpont.hu
  18. ↑ Mocsáry-kúria, muemlekem.hu

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Karancslapujtő&oldid=27433324”