Perjése

	Perjése (Dražice)
	Községi hivatal
	; Perjése zászlaja
	; Perjése zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Rimaszombati
Rang	község
Első írásos említés	1323
Polgármester	Kovács Krisztián
Irányítószám	980 23
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	RS
	Népesség
Teljes népesség	254 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	23 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	275 m
Terület	11,51 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 26′ 14″, k. h. 20° 03′ 59″48.437222°N 20.066389°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 14″, k. h. 20° 03′ 59″48.437222°N 20.066389°E
	Perjése weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Perjése témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Perjése (szlovákul Dražice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Fekvése

Perjése Rimaszombattól 7 km-re északkeletre, 271 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, a Perjései-patak (Dražický potok) völgyében. A község területének nagy részét erdő borítja. Alsópokorágyon át mellékút köti össze Rimaszombattal, Vámosbalog felé 4 km hosszú út teremt összeköttetést.

Délről Zeherje, nyugatról Rimaszombat (felsőpokorágyi kataszter), északról Balogpádár, keletről és délkeletről pedig Vámosbalog községekkel határos.

Története

1323-ban „Peryese” alakban említik először, de a település sokkal régebbi alapítású. 1393-ban „Peryeze” néven Balog várának tartozéka. A 16. században a Széchy család birtoka lett, a 17. században Murány várának uradalmához tartozott. A század végén és a 18. század elején dúlt kuruc háborúkban súlyos károkat szenvedett.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PERJESE. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Dobóczhoz nem meszsze, mellynek filiája, határjának földgye meglehetős termékenységű, piatzozása közel, legelője elég, fája van mind a’ kétféle, szőlei, gyümöltsös kertyei is vannak, malmai közel, második osztálybéli.”^[2]

1828-ban 71 házában 567 lakos élt, akik mezőgazdasággal, gyümölcs- és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Perjes, magyar falu, Gömör vgyében, ut. post. Rimaszombathoz 1 mfdnyire, 6 kath., 561 evang. lak. Van szőlőhegye, sok gyümölcse, cseresznyéje, tölgyes erdeje. F. u. h. Coburg.”^[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Perjése, Rimaszombat közelében fekvő magyar kisközség, 106 házzal és 427 ág. h. evangelikus lakossal. E község 1336-ban Peryese néven, Balogvár tartozéka és később is a balogvári uradalom községeinek a sorsában osztozik. Most a Coburg herczegi család a birtokosa. Az ág. h. ev. templom 1838-ban épült. A község postája Felsőbalog, távírója és vasúti állomása Rimaszombat.”^[4]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.