Felsővály
Felsővály (Vyšné Valice) | |||
Felsővály látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Besztercebányai | ||
Járás | Rimaszombati | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1247 | ||
Polgármester | Ján Záhorský | ||
Irányítószám | 982 52 | ||
Körzethívószám | 047 | ||
Forgalmi rendszám | RS | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 268 fő (2017. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 25 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 232 m | ||
Terület | 13,01 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 27′ 30″, k. h. 20° 11′ 18″48.458333°N 20.188333°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 30″, k. h. 20° 11′ 18″48.458333°N 20.188333°E | |||
Felsővály weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsővály témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Felsővály (1899-ig Felsővály-Bikszög, szlovákul: Vyšné Valice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. A mai település Felsővály és Bikszög egyesülésével jött létre.
Fekvése
[szerkesztés]Tornaljától 16 km-re, északnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A település a 13. században nemesi faluként keletkezett, 1247-ben említik először. A pápai tizedjegyzék 1332-ben „Val", más forrás 1375-ben „Wal" alakban említi. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 18. század elején az adóösszeírások szerint lakói zsellérek voltak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Vály. Magyar faluk Gömör Várm. földes Uraik több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Sankfalvának szomszédságában, mellynek filiáji; földgyeik közép termékenységűek, piatzok 3, és 4 mértföldnyire van."[2]
1828-ban 59 házában 502 lakos élt.
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Felső-Vály, magyar falu, Gömör vmegyében, Bikkszöggel van összekapcsolva. Itt van a Vály völgyi egyesült egyházaknak hihető a csehek idejében épült régi templomjok; mind ennek, mind pedig a paplaknak jó karbani tartása tekintetéből nagy gond szokott fordittatni Bodon Antal főfelügyelő által. A lakosok száma 522-re megy, ezek közül: 500 reformatus, 16 kath., és 6 evang. Mindnyájan tisztán beszélnek magyarul. Ezek, ugy a több Vály völgyi helységbeliek a gyümölcs termesztésnek kedvelői, több helyeken a szántóföldeken is látni jó izü gyümölcscsel rakott fákat. A közbirtok áll 7 4/8 majorsági telekből, 1 házas és 15 házatlan zsellérből, 40 kapás szőlőből, 912 holdat tevő erdeje, a csaknem annyi birtokosok rendetlen pusztitásátóli megóvását egyedül csak Bodon Antal urnak köszönheti. Mindent egyre megtermő 600 köblös szántófölde és 80 hold rétje van. Birják a künlakó birtokosokon kivül Nagy, Bodon, Balajti, Óvári, Szivos, Katona, Vincze, Herényi, Kalas, Beke, Kálmánczi, Vályi családok. Ut. post. Tornalja."[3]
Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Felsőválybikszög, vályvölgyi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 85 házzal és 326 ev. ref. vallású lakossal. Azelőtt két község volt, ú. m. Felső-Vály és Bikszög. Vály községet már a pápai tizedszedők jegyzéke említi Val néven. 1426-ban Valy és Waal alakban olvassuk nevét az egykorú oklevelekben. Bikszög 1427-ban fordul elő Bykzwgh eltorzított alakban. Legrégibb birtokosa 1630-ban a Gotthárd család, 1680-ban a Fuló család. A mult század elején a jászói prépostságnak is van itt birtoka. Később az egyesített községekben a következő birtokosok voltak: Nagy, Bodon, Balajthy, Óváry, Szivós, Lökös, Polyák, Herényi, Katona, Vincze, Kálas, Beke, Kálmánczy és Vályi családok. A csehek idejében a község határában a magyarok és a csehek között harcz volt. A község régi temploma 1619-ben leégett, de 1622-ben újra felépült. Az egyháznak több érdekes edénye van a XVII. századból. E faluhoz tartozik Szirnálla és Emberhegy puszta is. A község postája Felsővály, távírója és vasúti állomása Tornallya."[4]
A trianoni diktátumig területe Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.
A hozzá tartozó Bikszöget 1407-től említik, nemesi község volt. 1828-ban 246-an lakták. A 19. században egyesült Felsővállyal.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 309-en, túlnyomórészt magyarok lakták.
2001-ben 298 lakosából 261 magyar.
2011-ben 331 lakosából 260 magyar, 28 szlovák és 10 cigány.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Református temploma eredetileg 15. századi, mai formájában 1622-ben épült, belsejében fából készült, festéssel díszített empórium, padok és mennyezet látható. Fa haranglába szintén 17. századi.
- A falu a festői szépségű Vály-völgyben fekszik.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1765. szeptember 30-án Vályi Nagy Ferenc református lelkész, egyházi író és költő.
- Itt született 1843-ban és hunyt el 1904-ben Kupai Dénes református lelkész, egyházi író.
Képtár
[szerkesztés]-
Kétnyelvű helységnévtábla
-
Tűzoltószertár
-
Utcakép
-
Községi hivatal
-
Kultúrház
-
1848-as emlékkopjafa
-
Kápolna a temetőben
-
Temető
-
Faragott síremlék a temetőben
-
Felsővály látképe az alsóvályi temetődombról
A református templom
[szerkesztés]-
Templomfal és harangláb
-
Harangláb
-
Az első világháború áldozatainak emléktáblája
-
Bodon Ábrahám emléktáblája
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. március 7.)
Források
[szerkesztés]- B. Kovács István (szerk.) 1991: Vály-völgy. Pozsony-Rimaszombat-Felsővály