Szútor
| Szútor (Sútor) | |||
 | |||
| Szútori Önkormányzati hivatal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Rimaszombati | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1410 | ||
| Polgármester | Balog Tibor | ||
| Irányítószám | 980 01 | ||
| Körzethívószám | 047 | ||
| Forgalmi rendszám | RS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 649 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 39 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 205 m | ||
| Terület | 13,26 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 21′ 06″, k. h. 20° 07′ 19″48.351700°N 20.122000°EKoordináták: é. sz. 48° 21′ 06″, k. h. 20° 07′ 19″48.351700°N 20.122000°E | |||
| Szútor weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szútor témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szútor (szlovákul Sútor) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Rimaszombattól 15 km-re, délkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]1410-ben "Zutor" alakban említik először, de valószínűleg már sokkal korábban keletkezett. Balog várának tartozéka volt, majd a murányi váruradalomhoz tartozott. 1566-ban és 1567-ben elpusztította a török. 1828-ban 58 házában 428 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A Coburg hercegi család tulajdonában állt. Lakói egykor pipaszár és seprőkészítéssel is foglalkoztak. A falunak kénes forrásai voltak.
Vályi András szerint "SZÚTOR. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura Gr. Koháry Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Dobótzhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű, erdője van."[2]
Fényes Elek szerint "Szutor, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vármegyékben, Rimaszombathoz keletre 1 mfd. 32 kath., 459 ref. lak., ref. anya templommal, derék erdővel, s jó szántóföldekkel. F. u. h. Coburg."[3]
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Szutor, a feled–miskolczi vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség, 82 házzal és 346 ev. ref. vallású lakossal. Hajdan Balogvár tartozéka volt és e vár többi birtokainak sorsában osztozott. Most a Coburg herczegi családnak van itt nagyobb birtoka. Említésre méltó a község határában lévő kénes forrás. A lakosok a pipaszár- és seprőkészítést háziiparként űzik. Református temploma 1810-ben épült. Ide tartozik Tehány puszta, mely 1411-ben a Bátkay család birtoka. 1460-ban a balogvári birtokok közé kerül. A község postája Jánosi, távírója Rimaszombat, vasúti állomása Dobócza."[4]
A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 321-en, túlnyomórészt magyarok lakták.
2011-ben 514 lakosából 420 cigány, 65 magyar és 18 szlovák.
2021-ben 649 lakosából 39 szlovák, 535 (+21) magyar, 57 (+508) cigány, 2 egyéb és 16 ismeretlen nemzetiségű.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés]Református temploma 1810-ben épült.
-
Református templom
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye.
- ↑ ma7.sk
A Rimaszombati járás települései  | |
|---|---|
| Központ |
|
| Települések |
|
