Ugrás a tartalomhoz

Serke

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Serke (Širkovce)
Református temploma
Református temploma
Serke zászlaja
Serke zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rangközség
Első írásos említés1264
PolgármesterKisfaludi Nándor
Irányítószám980 02
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRS
Népesség
Teljes népesség957 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság183 m
Terület17,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 17′ 30″, k. h. 20° 05′ 04″48.291667°N 20.084444°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 30″, k. h. 20° 05′ 04″48.291667°N 20.084444°E
Serke weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Serke témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Serke (szlovákul Širkovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Rimaszombattól 12 km-re délkeletre, a Rima jobb partján található.

Élővilága

[szerkesztés]

2023-ban a kastély kéményéről áthelyezték a gólyafészket különálló oszlopra.[2]

Története

[szerkesztés]

A falu melletti 378 m magas hegyen állott egykor vára. A várat 1274 után valószínűleg a Rátót nemzetségbeli Dezső, a Kaplai család őse építtette, eredeti neve Kapla. 1443-ban Giskra huszitái foglalták el, majd Mátyás szabadította fel. Valószínűleg a török harcokban pusztult el.

A települést 1264-ben "Sirque" alakban említik először. 1274-ben "Cherke", 1427-ben "Serke" néven szerepel a korabeli forrásokban. 1427-ben 64 portája adózott. A 16-17. században a Rákóczi és más nemes családok birtoka volt. A 18. században ismét elnéptelenedett. 1828-ban 131 házában 969 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint: "SERKE. Sirkovcze. Magy. falu Gömör Várm. Urai több Urak, lakosai többen reformátusok, fekszik Feledhez nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű, legelője szoros, fája nints."[3]

Fényes Elek szerint: "Serke, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Rimaszombathoz délre 1 1/2 mfdnyire, a Rima mellett, 96 kath., 873 ref. lak. Ref. anyatemplom. Határa nagyobbrészt róna s első osztálybeli. Nyugotra egy dombon fekszik az a vár, mellyet hajdan a Lorándfyak birtak, s melly most romokban hever. Bonfinius ezt Castrum Zirziethun-nak nevezi. F. u. többen."[4]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Serke, rimamenti magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 203 házzal és 1017 református vallású lakossal. E község a Lórántffiak ősi birtoka, kiknek itt váruk is volt, melynek nyomai ma is látszanak. Az 1244-iki adománylevélben Sisque néven van említve. Lóránt mester 1324-ben már a serkei vár ura, 1443-ban, a mikor Lorántffy György gömöri alispán volt a birtokosa, Giskra hadai foglalták el a várat. 1460-ban Mátyás király kiűzte innen a cseheket és a várat és tartozékait visszaadta a Lórántffiaknak. 1427-ben már jelentékeny helység lehetett, mert földesurának 64 jobbágyportája volt itt. 1424-ben a Felediek szerepelnek mint földesurak, akik a Lórántffiakkal vérrokonok voltak. A 17. században a Vay, Czegey, Vass, Szilassy, Toldalagi és a Kemény családok az urai, majd a Rákóczy-féle csetneki uradalomhoz tartozik, utána pedig a Kornis, Vécsey, Rédey, Inczédy, Kemény, Bánffy és Szilassy családok a birtokosai, most pedig Gömöry Jánosnak, Draskóczy Lászlónak és Fáy István országgyűlési képviselőnek van itt nagyobb birtoka. A 18. században a serkei járás székhelye volt. Vára a 15. században Kappla néven is szerepelt, akkor, mikor a serkei Lórántffiakkal rokon Kapplay család volt az ura. 1786-ban a községet Sikovcze tót néven is említik. A község a török világban és a Rákóczy-féle szabadságharcok idején több izben volt ütközet színhelye. A faluban két úrilak van. Az egyiket a Szilassyak építtették, ez most a Gömöry Jánosé, a másikat a báró Kemény család emeltette, később Fáy Istváné lett. A református templom 1718-ban épült. Az egyház birtokában több érdekes szent-edény van, melyek a18. századból valók. Serkéhez tartozott Sastelek puszta, amelyet már a 15. században említettek. Serke és Détér között feküdt Czéncz, vagy Chyncz község is, mely 1481-ben merül fel s azután nyoma veszett. Serke község postája, távírója és vasúti állomása Feled."[5]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 955-en, túlnyomórészt magyar anyanyelvűek lakták.

2011-ben 936 lakosából 495 magyar, 319 cigány és 89 szlovák.

2021-ben 957 lakosából 822 (+25) magyar (88%), 82 (+11) szlovák, 26 (+341) cigány, (+1) ruszin, 2 (+1) egyéb és 25 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]

Híres személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Egykori várának nyoma alig maradt.
  • A faluban parkkal övezett Gömöry-Maróthy kastély áll.
  • Református temploma gótikus alapokon épült.
  • Mezőgazdasági gépek múzeuma.

Jegyzetek

[szerkesztés]