S. Szabó József

S. Szabó József
Született	1862. augusztus 15. Serke
Elhunyt	1944. október 19. (82 évesen) Cegléd
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	pedagógus, irodalomtörténész, költő
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Sablon • Wikidata • Segítség

S. Szabó József (Szabó József) (Serke, (Gömör vármegye), 1862. augusztus 15. – Cegléd, 1944. október 19.) református lelkész, pedagógus, irodalomtörténész, költő.

Életpályája

Pályájának kezdete

S. Szabó József szülőfalujában, Rimaszombatban, 1880-tól a Sárospataki Kollégiumban tanult, ahol a teológiai tanfolyamot 1886-ban végezte. Ezután egy évig Fügén (Gömör megye) nevelősködött; egy évig a rimaszombati protestáns főgimnáziumban helyettes tanár volt, majd 1889-ben a budapesti egyetemen tanári oklevelet szerzett. 1889-ben Karcagon tanár lett, de már 1890-ben Naprágyra ment lelkésznek, 1892-ben újra tanári állást foglalt el Rimaszombatban, egy év múlva pedig Kisújszálláson. Főleg ebben az időszakában verseket is publikált.

Debreceni évei

1894-től Debrecenben tanított: a Debreceni Református Főgimnáziumban (1894–1926) előbb a görög-latin, aztán a vallástan tanszékén tevékenykedett, végül 1922-től igazgató volt. A tiszántúli református tanáregylet 1897-ben jegyzőjévé választotta. 1929-ben mint címzetes főigazgató ment nyugdíjba. 1902-től az Országos Református Tanáregyesület főtitkára, 1927-től 1931-ig társelnöke, 1930-tól 1944-ig tiszteletbeli elnöke volt. Munkatársa volt A Pallas nagy lexikonának, amibe történelmi tárgyú szócikkeket írt.

Ő pendítette meg a sárospataki ifjúság körében a rimaszombati Tompa-szobor felállításának eszméjét, mely 1902-ben meg is valósult. Összegyűjtötte Tompa Mihály kézíratait, melyek a Gömör megyei múzeumba kerültek.

Szerkesztőként

A Debreczeni Lelkészi Tár I. kötetének címlapja

• Munkatársa volt számos lapnak, folyóiratnak, kalendáriumnak, évkönyvnek
• ismeretterjesztő célból egyháztörténeti életrajzokat tett közzé a Koszorú füzetek sorozatában.
• társszerkesztője volt a Sárospataki Ifj. Közlönynek (1884 – 1886),
• szerkesztette az Őrállót (1895),
• szerkesztette a Debreceni Lelkészi Tárt (1902 – 1904),
• szerkesztette az Országos Református Tanáregylet Évkönyvét (1902 – 1920).

Főbb művei

• Epitaphiumok (Karcag, 1892);
• A mi zsinatunk (ugyanott,. 1892);
• Egyházi dolgozatok (Miskolc, 1894);
• Vége jó, minden jó (népies elbeszélés, Budapest 1894);
• A Lórántffyak (uo. 1896);
• Emlékkönyv a debreceni jótékony nőegylet 25 éves fordulójára (Debrecen 1896);
• Az ó-klasszikai költészet nevelő hatása (Debrecen, 1896);
• Patócsy Zsófia (Bp., 1900);
• Tompa Mihály, a költő-pap (Bp., 1901);
• Műveltségi állapotok, főként az iskolázás Debrecenben a reformáció korában (Bp., 1924);
• A debreceni ref. kollégium tanárai és kiválóbb növendékei. 1549 – 1925 (Debrecen, 1926);
• A protestantizmus Magyarországon (Bp., 1927);
• Zwingli és a magyar reformáció (Bp., 1932).

Források

• Bokor József (szerk.). Szabó (21), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 21. 
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. (Szabó Józsefként)
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.   (Szabó József név alatt)