Gömörmihályfalva

	Gömörmihályfalva (Gemerské Michalovce)
	Községi hivatal
	; Gömörmihályfalva zászlaja
	; Gömörmihályfalva zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Rimaszombati
Rang	község
Polgármester	Levente Hubay
Irányítószám	982 52 (pošta Kaloša)
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	RS
	Népesség
Teljes népesség	88 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	16 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	211 m
Terület	6,25 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 26′ 13″, k. h. 20° 12′ 45″48.437000°N 20.212400°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 13″, k. h. 20° 12′ 45″48.437000°N 20.212400°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gömörmihályfalva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gömörmihályfalva (szlovákul: Gemerské Michalovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése

Tornaljától 10 km-re, nyugatra fekszik.

Élővilága

A faluban két gólyafészek található. 2014-ben 2 fiókát számoltak össze az egyik fészekben.^[2]

Története

1413-ban „Myhalfalwa" néven említik először, de a falu régebben keletkezett. Nemesi község volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MIHÁLYFA. Magyar falu Gömör várm. földes Urai Bodon, és Forgon Urak, lakosai többnyire reformátusok, fekszik Sankfalvához nem meszsze, és annak filiája, Alsó Vály, és Alsó Kálósótól is 1/2 órányira, gyűmöltsei jelesek, földgye, és réttye középszerű, erdeje meg lehetős, piatzozása 1 1/2 mértföldnyire Rimaszombatban, Jolsván két és Rozsnyón 5 mértföldnyire."^[3]

1828-ban 44 házában 337 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Mihályfalva, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Gömőrhöz nyugotra 2 1/2 órányira: 30 kath., 307 ref. lak. Ref. szentegyház. F. u. több nemesek. Ut. posta Torna."^[4]

Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Mihályfalva, a Kopány patak mellett fekvő magyar kisközség, 49 házzal és 188 ev. ref. vallású lakossal. E községet már a pápai tizedszedők jegyzéke is említi Michela néven. 1427-ben az Eördögh család a földesura, később azután megoszlik a Bodon, Forgon és a Nagy családok közt. A községben levő úrilakot Bodon Ábrahám, a vármegye egykori alispánja építtette és ez most Beélik Iváné. A református templom 1772-ben épült. A községhez tartoznak Loponyi, Ablonczi és Morhó puszták. Az utóbbi már 1427-ben mint a Derencsényiek birtoka szerepel. 1480-on túl már nem találjuk nyomát. A község postája Füge, távírója és vasúti állomása Tornallya."^[5]

A trianoni diktátumig területe Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Földműves szövetkezetét 1952-ben alapították, a lakosság többsége itt dolgozott.

Népessége

1910-ben 167-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 97 lakosából 76 magyar és 21 szlovák.

2011-ben 99 lakosából 78 magyar és 18 szlovák.

Híres emberek

Itt született 1810-ben Bodon Ábrahám ügyvéd, országgyűlési képviselő, Gömör-Kishont vármegye másodalispánja, egyházi és jogi szakíró.
Itt született 1885-ben Forgon Mihály genealógus, történész, jogász.