Ugrás a tartalomhoz

Rozsfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rozsfalva (Rochovce)
Rozsfalva zászlaja
Rozsfalva zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásRozsnyói
Rangközség
Első írásos említés1318
PolgármesterStanislav Levrinc
Irányítószám049 36
Körzethívószám058
Forgalmi rendszámRV
Népesség
Teljes népesség324 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság371 m
Terület8,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 42′, k. h. 20° 18′48.700000°N 20.300000°EKoordináták: é. sz. 48° 42′, k. h. 20° 18′48.700000°N 20.300000°E
Rozsfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rozsfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rozsfalva (1899-ig Rochfalva, szlovákul: Rochovce, németül: Rachensdorf) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Rozsnyótól 28 km-re, nyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu a 13. század végén keletkezett. 1318-ban „Rezemch” néven említik először. 1320-ban „Rohfolua”, 1469-ben „Felsewrohfalwa”, 1498-ban „Also Rosalwa”, 1556-ban „Rohowcz”, 1563-ban „Rochowetz” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Neve a régi roh színnévből származó Roh személynévből származik. A csetneki Bebek család birtokolta. 1427-ben 30 adózó portája volt. A 15. században még két részből állt település a 16. század közepén egyesült. 1570-ben a török pusztította el, ezután a krasznahorkai váruradalom részévé vált. Lakói bányászok voltak, később főként állattenyésztéssel foglalkoztak. Az 1709-ben kezdődő pestisjárványnak 180 lakos esett áldozatul. 1773-ban 50 jobbágy és 16 zsellércsalád élt itt. 1774-től papírgyár működött a községben.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Rochfalva, Rochowcze, tót falu, Gömör vmegyében, Csetnekhez északra 1 1/2 órányira: 39 k., 557 ev. lak. Határa szük és sovány; juhot meglehetősen tart; papiros-malma is van. F. u. gr. Andrásy s többen. Ut. p. Rosnyó.”[2]

1828-ban 72 háza és 596 lakosa volt. Vasércbányája a 19. század első felében nyílott.

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Rochfalva, csetnekvölgyi tót kisközség, 64 házzal és 499 ág. h. ev. lakossal. A Rokfalussy család ősi fészke. 1346-ban Rohfalva, majd Rowfalwa néven, s azután Felső és Alsó jelzővel mint két község szerepel. 1427-ben a Csetnekiek voltak a birtokosai, később azután a Szathmáry és a gróf Andrássy család. Most gróf Andrássy Dénesnek van itt nagyobb birtoka. A mult század elején, a mikor Rochovcze tót neve is felmerül, papirmalom volt a községben. Vasérczbányája is volt, most pedig Janovitz Gyulának van itt papiranyag gyára. A község határában ásványvíz-forrás van, melynek vizét azonban nem használják. A községnek van vasúti megállóhelye; postája és távírója pedig Ochtina.”[3]

1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 450-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 322 lakosából 270 szlovák, 26 cigány és 18 magyar.

2011-ben 338 lakosából 313 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rozsfalva&oldid=23576462”