Ugrás a tartalomhoz

Hámosfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hámosfalva (Rozložná)
Hámosfalva zászlaja
Hámosfalva zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásRozsnyói
Rangközség
Első írásos említés1248
PolgármesterViktor Vápeník
Irányítószám049 33
Körzethívószám058
Forgalmi rendszámRV
Népesség
Teljes népesség217 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség15 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság283 m
Terület12,59 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 37′ 04″, k. h. 20° 21′ 00″48.617778°N 20.350000°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 04″, k. h. 20° 21′ 00″48.617778°N 20.350000°E
Hámosfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hámosfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hámosfalva (1897-ig Rozlozsnya, szlovákul: Rozložná) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Rozsnyótól 15 km-re, nyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falut a 13. század közepén alapították. Magyar nevét a köztiszteletben állt Hámos családról kapta. Első említése „Rosusna" alakban 1258-ból származik, ekkor a pelsőci uradalomhoz tartozott. 1318-ban „Rososne" alakban említik. A 16. századig az Ákos nemzetség tulajdona volt. 1427-ben 16 portát számláltak a faluban a Bebek család tulajdonában. 1548-ban Bebek Ferenc gömöri ispán tulajdonában találjuk, később több nemes család birtokolta. A 1617. században lakói pásztorkodással, fuvarozással, bányászattal foglalkoztak. 1787-ben 51 ház állt itt, lakói erdei munkával, szénégetéssel foglalkoztak. 1828-ban 44 házában 382 lakos élt.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Rozlozna, tót falu, Gömör vmegyében, Csetnekhez délre 1 órányira: 31 kath., 348 evang. lak., ev. anyaszentegyházzal. Határa mészköves szirtekből áll, mellyekben számos üveg találtatik. F. u. Gömöry nemzetség. Ut. p. Rosnyó."[2]

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Hámosfalva, s Rozslozsnya patak völgyében fekvő tót kisközség, 51 házzal és 361 ág. ev. h. vallású lakossal. 1258-ban e község már fennállott, mert ekkor már egy határjáró levélben szerepel Rusisna néven. Később Rozslozsnya, majd Rosztocsna lett a neve. Az újabb időben, Hámos László mostani főispán tiszteletére, Hámosfalvának nevezték el. Hajdan a csetneki uradalomhoz tartozott, de onnan kiszakítva, előbb a Gömöry, majd a Hámos és a Radvánszky családé lett. Hámos László főispánnak most is van itt nagyobb birtoka. Ág. h. ev. temploma 1801-ben épült. Postája és távírója Kuntaplócza, vasúti állomása pedig Pelsőcz."[3]

1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 305 lakosából 21 magyar, 271 szlovák és 4 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 295 evangélikus, 5 izraelita, 3 római katolikus és 2 református vallású volt.

1890-ben 308 lakosából 305 magyar és 3 szlovák anyanyelvű volt.[forrás?] Ebből 281 evangélikus, 9 izraelita, 17 római katolikus és 1 református vallású volt.

1900-ban 361 lakosából 37 magyar, 5 német és 319 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 331 evangélikus, 5 izraelita, 22 római katolikus és 3 református vallású volt.

1910-ben 328 lakosából 73 magyar, 1 német, 247 szlovák és 7 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 303 evangélikus, 4 izraelita, 17 római katolikus, 3 református és 1 görög katolikus vallású volt.

1921-ben 306 lakosából 86 magyar és 220 csehszlovák volt. Ebből 302 evangélikus és 4 római katolikus vallású volt.

1930-ban 304 lakosából 9 magyar és 295 csehszlovák volt. Ebből 288 evangélikus és 8-8 római katolikus és református vallású volt.

1970-ben 255 lakosából 1-1 magyar, cseh és német és 252 szlovák volt.

1980-ban 214 lakosából 10 magyar, 2 cseh, 1 német, 200 szlovák és 1 ismeretlen nemzetiségű volt.

1991-ben 145 lakosából 6 magyar, 2 cseh, 26 cigány, 110 szlovák és 1 ismeretlen nemzetiségű volt. Ebből 59 nem vallásos, 40 evangélikus, 12 római katolikus és 34 egyéb vallású volt.

2001-ben 191 lakosából 2 magyar, 1-1 cigány és cseh és 187 szlovák volt. Ebből 106 nem vallásos, 12 ismeretlen, 52 evangélikus, 14 római katolikus és 7 jehovista vallású volt.

2011-ben 191 lakosából 1 magyar, 185 szlovák és 5 ismeretlen nemzetiségű volt. Ebből 89 nem vallásos, 32 ismeretlen, 38 evangélikus, 16 római katolikus, 9 jehovista, 3 metodista, 2 református, 1-1 ókeresztény és szcientológus vallású volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Neves személyek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]