Ugrás a tartalomhoz

Murányszabadi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Murányszabadi (Muránska Lehota)
A község látképe
A község látképe
Murányszabadi zászlaja
Murányszabadi zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagyrőcei
Rangközség
Első írásos említés1453
PolgármesterMiloslav Marčák
Irányítószám049 01
Körzethívószám058
Forgalmi rendszámRA
Népesség
Teljes népesség199 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság373 m
Terület7,90 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 43′ 40″, k. h. 20° 02′ 50″48.727778°N 20.047222°EKoordináták: é. sz. 48° 43′ 40″, k. h. 20° 02′ 50″48.727778°N 20.047222°E
Murányszabadi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Murányszabadi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Murányszabadi (1899-ig Murány-Lehota, szlovákul: Muránska Lehota) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagyrőcétől 12 km-re északnyugatra, a Szlovák-Érchegység délkeleti részén, a Murányi-fennsíkon, 388 m magasan fekszik.

Története

[szerkesztés]

1453-ban „Lehota” néven említik először. A falut a 15. század közepén a vlach jog alapján telepítették a jolsvai uradalom területén. 1551-ben „Lehota Maior”, 1573-ban „Lehotka, Lehotta Maior et Minor”, 1672-ben „Murany Lehota” alakban szerepel az írott forrásokban. 1553-ban hat adózó portája létezett. A 16. századtól a murányi váruradalom része volt. Lakói főként juhtenyésztéssel foglalkoztak. A 16–17. században sokat szenvedett a török rajtaütésektől. Az 1710-ben pusztító pestisjárvány 137 áldozatot követelt. 1773-ban 16 jobbágy és 15 zsellérportája volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Murány Lehota. Elegyes falu Gömör Várm. földes ura G. Kohári Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Murány Hosszúrétnek szomszédságában, mellynek filiája, határja középszerű, legelője hasznos, fája elég van.”[2]

1828-ban 43 házában 481 lakos élt. Lakói ekkor szénégetéssel, zsindelykészítéssel foglalkoztak, valamint a környékbeli kohókban dolgoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Lehota (Murány), tót f., Gömör és Kis-Honth vmegyében, Murányhoz délre 3/4 órányira a völgyben: 481 kath. lak. Határa nyugotnak rozsra, zabra elég termékeny, de észak és kelet felé olly kősziklás, hogy kecskék alig mászhatják meg. Az itt fakadó vizek meszesek, s soha be nem fagynak, egyébiránt pisztránggal bővölködnek. F. u. h. Coburg. Ut. posta Rosnyó 10 óra.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Muránylehota, a Lehota patak mellett fekvő tót kisközség, 77 házzal és 408 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan a jolsvai, illetőleg a murányi várbirtokok közé tartozott és azoknak sorsában osztozott. Most is a Coburg herczegi családnak van itt nagyobb birtoka. Az e községtől délre eső Polána hegyből fakad az ú. n. Ratkói patak. A falu katholikus temploma 1820-26 között épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Murány.”[4]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 379, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 249 lakosából 233 szlovák volt.

2011-ben 205 lakosából 186 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Római katolikus temploma 1826-ban klasszicista stílusban épült. Benne ismeretlen mester által faragott műemlék szobrok találhatók.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Murányszabadi&oldid=26721233”