Gömörfalva
| Gömörfalva (Gemerská Ves) | |||
 | |||
| Katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Nagyrőcei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1266 | ||
| Polgármester | Lévai Mónika | ||
| Irányítószám | 982 62 | ||
| Körzethívószám | 047 | ||
| Forgalmi rendszám | RA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1001 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 54 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 196 m | ||
| Terület | 17,71 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 28′ 59″, k. h. 20° 16′ 24″48.483056°N 20.273333°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 59″, k. h. 20° 16′ 24″48.483056°N 20.273333°E | |||
| Gömörfalva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gömörfalva témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Gömörfalva (más néven Harkácssánkfalva, szlovákul Gemerská Ves) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában. 1960-ban alakult Harkács és Sánkfalva egyesítésével.
Fekvése
[szerkesztés]Tornaljától 8 km-re északnyugatra fekszik, a Turóc-patak két partján.
Története
[szerkesztés]Harkács
[szerkesztés]Harkácsot 1274-ben „Harkach" alakban említik először. Azon a területen keletkezett, melyet előzőleg V. István király adományozott az otrokocsi váruradalomnak. 1427-ben 10 adózó porta volt a településen. A 16. században lakói elmenekültek a török támadások elől. 1773-ban 14 zsellér lakta.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HARKÁCS. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai a’ Religyiói Kintstár, és Dráskótzy Uraság, lakosai katolikusok, ’s különös szorgalmatosságú kereskedők, fekszik Turótz vize partyánál, Gömör Városától 3/4 órányira, ’s az Uraságnak kastéllyával is diszesittetik: határja három nyomásbéli, legelő, és erdő nélkül szűkölködik, piatza Jolsván két, Rósnyon pedig négy mértföldnyire van."[2]
1828-ban 53 házában 431 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek.
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Harkács, magyar falu, Gömör vmegyében, Lökösháza és Sánkfalva szomszédságában, ut. p. Tornaljától, valamint Pelsőcztől 1 mfd. Nyugoti oldalán a Jolsva felé vivő országut megy, keleti oldalát pedig a Turócz vize mossa. Lakja 519 r. kath., 22 ágostai, kath. templom; 4 3/8 urbéri 19 2/8 majorsági telek, 658 hold erdő. Szántóföldje mindent megterem, rétjeit kétszer kaszálja; a lakosok fazekat készitnek. Diszesiti e falut Draskóczy Sámuel ur kastélya, és csinos gazdasági épületei; van pálinkaháza, s a jászói prépostságnak emeletes háza. Bir továbbá két vendégfogadóval, mellynek egyike Draskóczy uré, másika a prépostságé."[3]
Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Harkács, túróczvölgyi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 61 házzal és 303 róm. kath. vallású lakossal. E község 1427-ben a Sántha család birtoka. 1468-ban a Hős és a Sánkfalvi család kap rá adományt. Későbbi földesurai a jászói prépostság, a Draskóczy és a báró Vay család. A jászói prépostságnak és báró Vay Alojziának a községben csinos úrilakjuk van. A XVIII. század közepén a községben már vaskohó is volt. A róm. kath. templom 1784-ben épült. A községben van posta, távírója és vasúti állomása pedig Tornallya. Ide tartozik Juka puszta is."[4]
1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott, majd Csehszlovákia része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. Termelőszövetkezetét 1952-ben alapították.
Sánkfalva
[szerkesztés]Sánkfalvát 1266-ban „Raas" néven említik először, 1294-ben „Sank", 1421-ben „Sankfalua" alakban említik. 1427-ben a Sánkfalvy és Husz családok a község birtokosai. A 15. században Alsó- és Felsősánk néven a jászói premontrei apátság birtoka. A 16. században lakói elmenekültek a török támadások elől és újra be kellett telepíteni. A 18. században a Steinicher és Draskóczy családok birtoka.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SANKFALVA. Magy. falu Gömör Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Harkácshoz közel, határja közép termésű, juhai, méhei hasznosak."[2]
1828-ban 61 házában 474 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sánkfalu, helység, Gömör vmegyében, Harkács tőszomszédságában, a Jolsva és Kövi völgyéről lejövő, s itt összevágó országút mentiben a Thurócz vize mellett lapos helyen fekszik. A lakosok száma 458 megy, kik főleg r. kath., és mindnyájan magyarok. A közbirtok áll 12 urbéri, 10 5/8 majorsági telekből, 26 zsellérből és 7 lakóból; 1096 hold erdőből; a Thúrócz vizén van Dráskoczi Sámuel urnak malma. E helységet Dráskoczi Sámuel ur birja, – a lakosok fazekasok, mindamellett mindent megtermő szántóföldjeiket is jól mivelik."[3]
Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Sánkfalva, a Túrócz-völgyben fekvő magyar kisközség, 75 házzal és 428 róm. kath. vallású lakossal. Körjegyzőségi székhely. 1421-ben a Hős és a Sánkfalvy család birtoka. Később a jászói prépostság és a Draskóczy család lett a földesura és most is ennek és br. Vay Aloiziának van itt nagyobb birtoka. A községhez tartoznak Bércz, Hőserdő és Perpes puszták, melyek közül Perpes puszta 1384-ben Perpes és Perbesháza néven merül fel. A Hőserdő elnevezés is a Hős család nevét tartja fenn. Sánkfalva katholikus temploma 1784-ben épült. Postája Harkács, távírója és vasúti állomása Tornallya."[4]
1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott, majd Csehszlovákia része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. Termelőszövetkezetét 1952-ben alapították.
Harkácsot és Sánkfalvát 1960-ban egyesítették.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 368 magyar lakta Harkácsot, Sánkfalvát pedig 353 magyar lakta.
2001-ben 916 lakosából 618 magyar, 175 szlovák és 119 cigány.
2011-ben 952 lakosából 543 magyar, 256 szlovák és 102 cigány.
Neves személyek
[szerkesztés]- Harkácson született Nagy Gyula (1849–1924) levéltáros, történész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1892).
Nevezetességei
[szerkesztés]- Műemlék kastélya 1768-ban későbarokk stílusban épült, 1826-ban klasszicista stílusban építették át.
- Másik kastélya 1778-ban épült, a 19. század első felében építették át.
- Római katolikus temploma 1784-ben készült későbarokk stílusban.
- A Palóc Tájházat 2010 novemberében adták át.
- A Túroc néptánccsoportot és a Harkácsi Asszonykórust 2009-ben alapították.[5]
Képtár
[szerkesztés]-
Községi hivatal -
Alapiskola -
Katolikus templom -
Feszület a katolikus templom előtt -
Katolikus templom -
Katolikus templom -
Plébánia -
Posta -
Emlékmű Harkácson -
Tasnádi Nagy Gyula emléktáblája -
A kitelepítettek emléktáblája -
A Draskóczyak emléktáblája -
Kastély -
Kétnyelvű helységnévtábla -
Sánkfalvi utcakép -
A község látképe (előtérben Sánkfalva, háttérben Harkács) -
Nagykereszt a sánkfalvi temetőben -
-
Óvoda -
Könyvtár -
A jászóvári apátság egykori kastélyának romjai
Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 28.)
- ↑ Értékmentés Gömörfalván[halott link]
További információk
[szerkesztés]
A Nagyrőcei járás települései | ||
|---|---|---|
Nagyrőce (Revúca) | ||
|  | |
