Ugrás a tartalomhoz

Tarnalelesz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tarnalelesz
Tarnalelesz címere
Tarnalelesz címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásPétervásárai
Jogállásközség
PolgármesterKovács Béla (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3258
Körzethívószám36
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség1524 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség47,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság277 m
Terület37,13 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 03′ 00″, k. h. 20° 10′ 59″48.050000°N 20.183000°EKoordináták: é. sz. 48° 03′ 00″, k. h. 20° 10′ 59″48.050000°N 20.183000°E
Tarnalelesz (Heves vármegye)
Tarnalelesz
Tarnalelesz
Pozíció Heves vármegye térképén
Tarnalelesz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarnalelesz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tarnalelesz község Heves vármegye Pétervásárai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Heves vármegye északi részén helyezkedik el, a 23-as és 25-ös főút találkozásánál, Bükkszéktől 10 kilométerre, Ózdtól 27, Egertől 28 kilométer távolságra. Tőle nyugatra Bükkszenterzsébet, északkeletre Szentdomonkos fekszik szomszédos településként. Déli szomszédjával, a zsáktelepülésnek tekinthető Fedémessel a 24 124-es számú mellékút köti össze. Déli külterületeit érinti a 2412-es út is.

Története

[szerkesztés]

Lelez néven említik először írásban egy 1280-ban kelt oklevélben. Az 1330-1337. évi pápai tizedjegyzékben is szerepel Lelez néven. A török 1540-ben elpusztította, de néhány évvel később újjáépült. Hódoltsági terület lett. Az 1500-as évek közepétől kezdve 1945-ig többek között az Istenmezei, Nádasdy, Daróczy és Lórántffy családok voltak a birtokosai.

1910-ben 1684 magyar lakosa volt, melyből 1670 római katolikus volt.

A 20. század elején Heves vármegye Pétervásári járásához tartozott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Palkovics Ákos Pál (független)[3]
  • 1994–1998: Palkovics Ákos Pál (független)[4]
  • 1998–2002: Palkovics Ákos Pál (független)[5]
  • 2002–2006: Palkovics Ákos Pál (független)[6]
  • 2006–2010: Palkovics Ákos Pál (független)[7]
  • 2010–2014: Kovács Passza Béla (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Kovács Béla (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019–2024: Kovács Béla (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2024– : Kovács Béla (Fidesz-KDNP)[1]

A településen a 2010. október 3-án megtartott önkormányzati választáson a 34 képviselőjelölt között nem kevesebb, mint kilenc fő viselt Kovács családnevet, ezért a többségük valamilyen megkülönböztető név (második vezetéknév, ragadványnév vagy becenév) feltüntetését is kérte a neve mellett a választási dokumentumokon. Ezért szerepelt a Passza ragadványnév ezen választás esetében a polgármesteri posztért is induló Kovács Béla neve mellett, de a választók olyan megkülönböztető nevekkel is találkozhattak a szavazólapon, mint Anta, Bóska, Matyus, Napocska vagy Sárika.[8] A 2014-es és 2019-es választásokra lecsökkent a képviselői aspiránsok száma, így akkor hasonló megkülönböztető nevek feltüntetésére már nem volt szükség.[10][9]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1789
1777
1785
1562
1543
1532
1524
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 72%-a magyar, 28%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,7%-a magyarnak, 39% cigánynak, 0,4% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74%, református 1,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,6% (13,7% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 93,4%-a vallotta magát magyarnak, 22,1% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% bolgárnak, 0,1-0,1% románnak és szlováknak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 62,2% volt római katolikus, 1,4% református, 0,4% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 5,6% felekezeten kívüli (28,6% nem válaszolt).[13]

Híres személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Tarnalelesz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Tarnalelesz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Tarnalelesz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. Tarnalelesz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. Tarnalelesz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Tarnalelesz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. a b Tarnalelesz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  9. a b Tarnalelesz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  10. a b Tarnalelesz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 12.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  12. Tarnalelesz Helységnévtár
  13. Tornalelesz Helységnévtár
  14. http://epulettar.hu/projekt/romai-katolikus-templom-kisboldogasszony-tarnalelesz[halott link]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]