Hasznos
Hasznos | |
A hasznosi vár falmaradványai. Háttérben az Óvár csúcsa (754 m) | |
Közigazgatás | |
Település | |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 55′ 56″, k. h. 19° 43′ 57″47.932222°N 19.732500°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 56″, k. h. 19° 43′ 57″47.932222°N 19.732500°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hasznos témájú médiaállományokat. |
Hasznos egykori önálló község, 1984 óta Pásztó városrésze. Kelet–nyugat fekvésű településrész Pásztótól keletre a Kövecses-patak mellett a Nyugati-Mátra lábánál. Pásztóval nyugat felől már szinte összeépült. A keresztülvezet rajta a Pásztó-Galyatető-Mátra-nyereg közút, a Mátra egyik fő közlekedési útvonala. Ezen az úton közelíthető meg az egykor hozzá tartozó Mátrakeresztes is.
A falunak Mátraszőlőssel közös vasúti megállóhelye (Mátraszőlős-Hasznos megállóhely) is van; a Tar közigazgatási területén található megállóhely a 21-es főút (Mátraszőlős) és a 2408-as közút (Pásztó) felől egyaránt a 24 303-as számú mellékúton érhető el.
Története
[szerkesztés]1265-ben az addig Ágasvárhoz tartozó birtokot a Rátót nemzetséghez tartozó Proch István kapta meg királyi adományként. 1349 körül már hasznosi Nagy Domokos a falu birtokosa, akinek fia, István lett a Pásztói család őse. Közelében található a Hasznosi-víztározó, mely fölött a hasznosi vár maradványai találhatóak.
1983 végéig önálló község volt, Pásztóhoz 1984. január 1-jével csatolták, amikor az városi címet is kapott.