Ugrás a tartalomhoz

Szűcsi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szűcsi
Madártávlatból
Madártávlatból
Szűcsi címere
Szűcsi címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásHatvani
Jogállásközség
PolgármesterHordósné Kovács Krisztina (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3034
Körzethívószám37
Népesség
Teljes népesség1426 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség88,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 48′ 07″, k. h. 19° 45′ 43″47.802000°N 19.762000°EKoordináták: é. sz. 47° 48′ 07″, k. h. 19° 45′ 43″47.802000°N 19.762000°E
Szűcsi (Heves vármegye)
Szűcsi
Szűcsi
Pozíció Heves vármegye térképén
Szűcsi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szűcsi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szűcsi község Heves vármegye Hatvani járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

A Mátra délnyugati részén fekszik, Gyöngyöstől 14 kilométerre nyugat-északnyugatra. A közvetlenül határos települések: északkelet felől Gyöngyöspata, délkelet felől Nagyréde, dél felől Ecséd, délnyugat felől Rózsaszentmárton, északnyugat felől pedig Jobbágyi.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg, Gyöngyöspata vagy Rózssaszentmárton felől a 2402-es, Hort-Ecséd felől pedig a 24 142-es úton. Érinti még a területét az Ecsédet Rózsaszentmártonnal összekötő 24 141-es út is.

Története

[szerkesztés]

A település határában késő bronzkori szórványleletek és honfoglalás kori régészeti emlékek kerületek elő. Az első okleveles említése 1267-ben Swch alakban történt. A falu plébániája szerepelt az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben. A falu birtokosa a Szücsy család volt 1412-ig, majd a Pálócziaknak adományozta Zsigmond király. E család kihalta után 1527-ben Ráskay Zsigmond lett a birtokosa. A török hűbérbirtoknak használta és a jászberényi nahiéba tartozott, majd 1626-tól Földváry György tulajdonába került, s ettől kezdve ők és a beházasult rokon családok birtokolták két évszázadon keresztül a települést. A 19. század első felében a Wagner, Bajza, Orosz, Sipos, Rutkay és Tóth család birtokolta Szűcsit, a 20. század első felében pedig Schilchter Szidor számított a legnagyobb birtokosnak 1400 hold területtel.

Az első világháborúban 220-an vettek részt és 56-an haltak hősi halált. A második világháború idején a község 2 hétig tartó álló harc után 1944. december 6-án szabadult fel. A községházát találat érte és így az iratok nagy része elpusztult.

1951-ben a község határában nagyarányú bányafeltárási munkálatok kezdődtek meg, amelynek eredményeképpen 1955-től két lignitbánya és egy altáró működött, egészen az 1960-as évek elejéig, a bánya bezárásáig.

1983-ig a Gyöngyösi járáshoz, a járások megszűnése után pedig 1984-1990 között pedig a Gyöngyösi városkörnyékhez tartozott. A tanácsrendszer alatt mindvégig önálló tanácsú község volt. 1990 óta – hasonlóan valamennyi városhoz és községhez – önkormányzattal rendelkezik. A 2019-es önkormányzati választások időpontjával (2019. október 13.) átkerült a Hatvani járásba.[3]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kulcsár Károly (független)[4]
  • 1994–1998: Kulcsár Károly (MSZP)[5]
  • 1998–2002: Szekeres István (független)[6]
  • 2002–2006: Szekeres István (független)[7]
  • 2006–2008: Szekeres István (független)[8]
  • 2008–2010: Berta István (független)[9]
  • 2010–2014: Berta István (független)[10]
  • 2014–2019: Berta István (független)[11]
  • 2019–2024: Hordósné Kovács Krisztina (független)[12]
  • 2024– : Hordósné Kovács Krisztina (Fidesz-KDNP)[1]

Szűcsiben 2008. április 6-án azért kellett időközi polgármester választást tartani, mert Szekeres István addigi polgármester, a harmadik ciklusának második feléhez közeledve lemondott.[9][13]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1600
1581
1569
1462
1452
1421
1426
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,3%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% ukránnak mondta magát (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,8%, református 1,7%, felekezeten kívüli 5,5% (18,2% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% cigánynak, 0,2-0,2% németnek, ukránnak és horvátnak, 0,1-0,1% lengyelnek, örménynek, bolgárnak, ruszinnak és szerbnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,7% volt római katolikus, 1,7% református, 0,3% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 7,8% felekezeten kívüli (37,1% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A községben született Bajza József, a magyar kritikairodalom megteremtője, Kossuth Hírlapjának, a Kritikai Lapok és az Athenaeum szerkesztője, a Pesti Magyar Színház (Nemzeti Színház) első igazgatója. A Bajza-kúriában Emlékmúzeum található. A helység általános iskolája szintén a költőről kapta nevét, akinek mellszobra is megtalálható a faluban.
  • Háborús emlékhelyek: a juhakol, amely 1944 telén a szökött katonáknak adott menedékhelyet. A községben andezittufába vájt pincesor található, ahova a front átvonulásakor a faluból többen menekültek.
  • A településen színvonalas Asszonykórus működik.
  • Klasszicista stílusú templomát 1825-1828 között építette Rábi Károly. Szabadon álló, egyhajós, homlokzattornyos épület. Védőszentje: Szent Kereszt.
  • Nepomuki Szent János szobra a templom előtt baloldalt helyezkedik el. A színes kőből faragott szobrot 1872-ben újították fel.
  • Az I. és II. világháború hőseinek állít emléket a templomkertben lévő hősi emlékmű.
  • A templom kertjében található a község múltja rendkívül szomorú eseményének emléke, egy kopjafa, mely a volt X-es aknában 1959-ben történt bányaszerencsétlenség 31 áldozatának állít emléket.
  • A természeti és környezeti adottságok kedvezők a szőlő termesztésre, a település a mátraaljai történelmi borvidék része. Északi oldalán az idelátogató turista tufába vájt, sajátos hangulatú borospincék sorát találja.
  • A Táncsics Mihály u. 4. sz. alatti magánterület, a hagyomány szerint az egykori Pálos-rendi szerzetes kolostor romja. A terméskőből álló középkori falak részben 15. századiak. A fennmaradt gazdasági épület kétharmad része alatt pince helyezkedik el.
  • A település déli határában festői szépségű tavak vonják magukra az ide látogatók figyelmét. Mindhárom tó hallal telepített, a meghatározó halfajta a ponty, de található itt keszeg, harcsa, csuka, süllő és amur is.

Testvértelepülése

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]
  • Tópart
    Tópart
  • Régi pincesor
    Régi pincesor
  • Katolikus templom
    Katolikus templom

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Szűcsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ 119/2019. (V. 17.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek Szűcsi település másik járási hivatal illetékességi területéhez történő átcsatolásával összefüggő módosításáról
  4. ↑ Szűcsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Szűcsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  6. ↑ Szűcsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. ↑ Szűcsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. ↑ Szűcsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  9. ↑ a b Szűcsi települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. április 6. (Hozzáférés: 2020. június 3.)
  10. ↑ Szűcsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  11. ↑ Szűcsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  12. ↑ Szűcsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
  13. ↑ 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 3.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  15. ↑ Szűcsi Helységnévtár
  16. ↑ Szűcsi Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Szűcsi
A Wikimédia Commons tartalmaz Szűcsi témájú médiaállományokat.
Szurdokpüspöki Tar Gyöngyöspata
Apc

Észak
Nyugat  Szűcsi  Kelet
Dél

Gyöngyöstarján Gyöngyös
Rózsaszentmárton Ecséd Nagyréde

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szűcsi&oldid=27477972”