1527
| 1527 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1527 |
| Ab urbe condita | 2280 |
| Bahái naptár | -317 – -316 |
| Berber naptár | 2477 |
| Bizánci naptár | 7035 – 7036 |
| Buddhista naptár | 2071 |
| Burmai naptár | 889 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1519 – 1520 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1582 – 1583 |
| Shaka Samvat | 1449 – 1450 |
| Holocén naptár | 11527 |
| Iráni naptár | 905 – 906 |
| Japán naptár | 2187 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4223–4224 |
| Kopt naptár | 1243 – 1244 |
| Koreai naptár | 3860 |
| Muszlim naptár | 933 – 934 |
| Szeleukida naptár | 1838–1839 |
| Örmény naptár | 976 ԹՎ ՋՀԶ |
| Thai szoláris naptár | 2070 |
| Zsidó naptár | 5287 – 5288 |
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század
Évtizedek: 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek
Évek: 1522 – 1523 – 1524 – 1525 – 1526 – 1527 – 1528 – 1529 – 1530 – 1531 – 1532
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- január 21. – Békés vármegye küldötteket meneszt Szapolyai Jánoshoz Cserni Jován rablásai miatt.[1]
- május 6. – Miután VII. Kelemen pápa a francia király oldalára állt, V. Károly serege rohammal elfoglalja Róma városát.[2]
- június 15. – A szerbek a szőlősi csatában legyőzik az ellenük küldött Perényi Pétert.[3]
- július 8. – Ferdinánd választott magyar király cseh és német hadai átlépik a magyar határt.[4]
- július 25. – A szerbek a szőlősi győzelem után a sződfalvi ütközetben döntő vereséget szenvednek és legtöbbjük kiszorul az Oszmán Birodalomba.[3]
- július 31. – A Magyarországra bevonuló I. Ferdinánd a köpcsényi esküben ígéretet tesz a magyar törvények és az Aranybulla megtartására.[5]
- augusztus 20. – Ferdinánd hadai bevonulnak a kiürített Budára.[6]
- szeptember 27. – Ferdinánd hadvezére – 10 000 fős spanyol és német zsoldos csapattal – Tokaj mellett szétszórja János király seregét.[4]
- október 28. – Szapolyai János rendeletével Kolozsvár arany- és ezüstpénz-veretési jogot kap.[6]
- november 3. – Ferdinánd osztrák főherceget magyar királlyá koronázzák Székesfehérváron.[7]
- november 4. – Jagelló Annát, Ferdinánd feleségét magyar királynévá koronázzák.[7]
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- június 4. vagy június 20. – Cserni Jován a fönlaki ütközetben legyőzi Szapolyai Jánost.[forrás?]
- az év folyamán –
- Cserni Jován felkelése a Délvidéken.[3]
- I. Gusztáv svéd király a Riksdag, a svéd parlament összetételét megváltoztatva a társadalom mind a négy rétegét (nemesség, egyház, városiak és a parasztság) meghívta a parlamentbe. Ez a forma, a Ständestaat 1865, a modern kétkamarás parlament létrejöttéig megmaradt.
- Marburgban megalakítják az első protestáns egyetemet.[8]
- ősz – I. Ferdinánd kancellárjává Szalaházi Tamás egri püspököt nevezi ki. (Szalaházi 1535-ben bekövetkezett haláláig Ferdinánd uralmának egyik legfontosabb támasza maradt.)[9]
- december vége – Jajca elfoglalása. (Gházi Huszrev visszaszerzi az 1463-ban Mátyás király által elfoglalt Jajcát.)
Az év témái
[szerkesztés]- Krakkóban Megjelenik Brodarics István De conflictu hungarorum cum turcis ad Mohatz verissima descriptio (Igaz leírás a magyaroknak a törökökkel Mohácsnál vívott csatájáról).[10]
Születések
[szerkesztés]- július 31. – Miksa magyar király († 1576)
- május 21. – II. Fülöp spanyol király († 1598)
- október 21. – Louis de Guise lotaringiai bíboros, a Sensi főegyházmegye érseke, később a Metzi egyházmegye püspöke († 1578)
- az év folyamán – Giuseppe Arcimboldo († 1593) olasz manierista festő
Halálozások
[szerkesztés]- május 6. – III. Charles de Bourbon-Montpensier francia herceg, főparancsnok, később V. Károly német-római császár hadvezére (* 1490)
- június 21. – Niccolò Machiavelli (* 1469) olasz író, filozófus, politikus, korának egyik legnagyobb hatású gondolkodója
- július 25. – Cserni Jován szerb felkelővezér (* 1492)
- október – Bornemissza János egykori királyi kincstartó, II. Lajos nevelője
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Karácsonyi János: Békésvármegye története. [Gyula]: Békésvármegye közönsége. 1896. 88. o.
- ↑ Bessenyei József: Agricola Oratio de bello adversus turcam suscipiendo című röpirata és a 16. század első felének törökellenes publicisztikájaloc=Miskolc. In Agricola évszázada: Georgius Agricola születésének 500. évfordulója alkalmából tartott ülésszak előadásai. Szerk. Zsámboki László. (hely nélkül): Miskolci Egyetem. 1994. ISBN 963 661 241 2
- ↑ a b c Bánlaky : Csernoevics Iván fölkelése és leverése 1526–1527-ben. Ferdinánd bevezető hadműveletei Szapolyai János ellen
- ↑ a b B. Szabó János: A mohácsi vész. [Budapest]: Kossuth. 2016. 45. o. = A magyar történelem rejtélyei, ISBN 978-963-09-8460-7
- ↑ Kővári László: Erdély történelme: Harmadik kötet. pest: Ráth Mór. 1860. 15. o.
- ↑ a b Buskó András: Ezeréves kapcsolatok: Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Budapest: Lengyel-Magyar Baráti Kör. 2002. 214. o.
- ↑ a b Bánlaky : Ferdinánd 1527–1528. évi támadása Szapolyay János ellen
- ↑ Németh István: Luther-kronológia. Rubicon, XXVIII. évf. 314. sz. (2017) 19. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Fazekas István: A magyar udvari kancellária. Rubicon, (2013) 46. o.
- ↑ A magyar irodalom története. Főszerk. Sőtér István. Budapest: Akadémiai. 1964–1966. I 280. o. ISBN 963 05 1639 X
A Wikimédia Commons tartalmaz 1527 témájú médiaállományokat.
Források
[szerkesztés]- ↑ Bánlaky: Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. Budapest: Arcanum. 2001. ISBN 963 86118 7 1