Vámosgyörk
| Vámosgyörk | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Heves | ||
| Járás | Gyöngyösi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Gedei Zoltán (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3291 | ||
| Körzethívószám | 37 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1867 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 86,25 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 21,82 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 41′ 06″, k. h. 19° 55′ 30″47.685000°N 19.925000°EKoordináták: é. sz. 47° 41′ 06″, k. h. 19° 55′ 30″47.685000°N 19.925000°E | |||
 Vámosgyörk
Pozíció Heves vármegye térképén
| |||
| Vámosgyörk weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vámosgyörk témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Vámosgyörk község az Észak-Magyarországi régióban, Heves vármegye Gyöngyösi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye határán fekszik. Az Alföldön, a Gyöngyösi-síkon található, a Rédei-Nagy-patak és a Gyöngyös-patak mellett. Budapesttől kb. 90 km-re fekszik. Szomszédos települései: dél-délkelet felől Jászárokszállás (kb. 7 km), kelet felől Adács (kb. 5 km), északnyugat felől Atkár (kb. 5 km).
Megközelítése
[szerkesztés]- Vámosgyörk vasútállomás vasúti csomópont. Vonattal a MÁV 80-as számú Budapest–Hatvan–Miskolc–Sátoraljaújhely, a 85-ös számú Vámosgyörk–Gyöngyös és a 86-os számú Vámosgyörk–Újszász–Szolnok-vasútvonalain érhető el.
- Közúton Gyöngyöstől 14 km-re délre fekszik a 3203-as és a 32 103-as utak találkozásánál.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz végzi.
Története
[szerkesztés]A település környéke a régészeti leletek tanúsága szerint az őskor óta lakott.
A honfoglalás után fejedelmi birtok volt, majd az Aba nemzetség szállásterületéhez tartozott. A községet 1273-ban Jurk alakban említette először oklevél. Ekkor IV. (Kun) László az Aba nemzetségbeli Kompolt fiának, Péter étekhordómesternek adományozta.
A község Geurk alakban szerepel az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékben, majd 1394-ben és 1396-ban Gurk, Geurk néven szerepelt azon levelekben.
1325-ben Péter három fia megosztozott a birtokon; Vámosgyörköt Kompolt, a Nánai Kompolthi család őse nyerte.
1446-ban Wamos Gyewrk néven írták, tehát ekkor vámszedőhely is volt.
1468-ban Kompolthi Miklós birtoka volt, de Kompolthi János leányának fiai: Szén György és Péter is részt követeltek belőle.
1489-ben Kompolthi István leányának, Erzsébetnek fiai: az alsólendvai Bánffy családból valók Lendvai Bánffy Miklós és Jakab fiai és Országh Mihály négy fia között kötött kölcsönös örökösödési szerződés értelmében a Kompolthi család kihaltával Országh Mihály fiaira szállott.
1522-ben az Országh család lett a birtokosa.
Az 1549-es összeíráskor 2, 1564-ben 11 portája volt.
A török hódoltság idején Vámosgyörk a hatvani szandzsákba tartozott. 1669-től, a folyamatos hadjáratok miatt a település lakatlanná vált, és csak a Rákóczi-szabadságharc után települt újra.
A 18. század. közepén Haller Sámuel birtokába került.
1567-ben Országh Kristóf fiú örökösök nélkül hunyt el, ezért I. Miksa király 1569-ben Török Ferenczné, született Országh Borbálának adományozta.
A 19. század elején gróf Draskovics, gróf Esterházy, báró Orczy, Nagy, Goszthony, Rakovszky, Dobóczky, Malatinszky és Okolicsányi családoknak voltak földesurai.
A község határában még a 19. század elején is őshalmok voltak láthatók.
1910-ben 2207 lakosából 2204 magyar volt. Ebből 2106 római katolikus, 42 református, 41 izraelita volt.
A 20. század elején Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozott.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Varga D. István (FKgP-MDF)[3]
- 1994–1998: Toma István (MSZP)[4]
- 1998–2002: Toma István (MSZP-Összefogás HME)[5]
- 2002–2006: Toma István (MSZP)[6]
- 2006–2010: Toma István (független)[7]
- 2010–2014: Gedei Zoltán (független)[8]
- 2014–2019: Gedei Zoltán (független)[9]
- 2019–2024: Gedei Zoltán (független)[10]
- 2024– : Gedei Zoltán (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1963 | 1940 | 1909 | 1908 | 1922 | 1884 | 1867 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (15% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,6%, református 4,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 7,6% (26,6% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% görögnek, örménynek, románnak, ruszinnak és szerbnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,8% volt római katolikus, 3% református, 0,5% görög katolikus, 0,2% izraelita, 0,1% evangélikus, 2% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 10,5% felekezeten kívüli (33,5% nem válaszolt).[13]
Híres személyek
[szerkesztés]- Itt hunyt el 1892-ben Gillemot György Lajos kertész.
Egyházi közigazgatás
[szerkesztés]
Az Egri főegyházmegye (Egri Érsekség) Székesegyházi Főesperességének Patai Felső Esperesi Kerületéhez tartozik, mint önálló plébánia. A plébániatemplom titulusa: Mindenszentek.
A Dunamelléki református egyházkerület (püspökség) Északpesti református egyházmegyéjének (esperességének) Gyöngyösi Anyaegyházközségéhez tartozik, mint szórvány.
Önkormányzat
[szerkesztés]- Cím: 3291, Vámosgyörk, Petőfi út 25.
- Tel., fax: 37/361-012
- E-mail: vamosgyork@t-online.hu
- Hivatalos honlap: www.vamosgyork.hu
Természeti értékek
[szerkesztés]- A kastélypark területe védett.
Látnivalók
[szerkesztés]- Római katolikus (Mindenszentek-) templom: 1896-1897-ben épült.
- Kőkereszt: A 19. század elején készült.
- Nepomuki Szent János-szobor: 1864-ben készült.
- Kopjafa: Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére állították.
- Kastély: Visontai Kovách János építtette 1852-ben.
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Heves vármegye
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Vámosgyörk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Ba települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Vámosgyörk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Vámosgyörk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Vámosgyörk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Vámosgyörk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Vámosgyörk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Vámosgyörk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Vámosgyörk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
- ↑ Vámosgyörk Helységnévtár
- ↑ Vámosgyörk Helységnévtár
Külső hivatkozások
[szerkesztés]| Atkár | Gyöngyöshalász | Visonta |
| Hort |
|
Adács |
| Csány, Jászágó | Jászberény | Jászárokszállás |
