Ugrás a tartalomhoz

Gyöngyöstarján

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a Heves vármegyei községről szól. Hasonló címmel lásd még: Tarján (egyértelműsítő lap).
Gyöngyöstarján
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Gyöngyöstarján címere
Gyöngyöstarján címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásGyöngyösi
Jogállásközség
PolgármesterKiss Viktor (független)[1]
Irányítószám3036
Körzethívószám37
Népesség
Teljes népesség2163 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség51,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 48′, k. h. 19° 52′47.800000°N 19.866667°EKoordináták: é. sz. 47° 48′, k. h. 19° 52′47.800000°N 19.866667°E
Gyöngyöstarján (Heves vármegye)
Gyöngyöstarján
Gyöngyöstarján
Pozíció Heves vármegye térképén
Gyöngyöstarján weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyöstarján témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyöngyöstarján község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

A Mátra déli oldalán, a Tarján-patak völgyében helyezkedik el, Gyöngyöstől 6 km-re északnyugatra, valamint Budapest fővárostól mintegy 90 km-re északkeletre.

A szomszédos települések: északkelet felől Gyöngyösoroszi, kelet felől Gyöngyössolymos, délkelet felől Gyöngyös, dél felől Nagyréde, nyugat felől Gyöngyöspata, északnyugat felől pedig Mátrakeresztes (Pásztó része).

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg, Gyöngyös vagy Gyöngyöspata érintésével, a 2406-os úton. Ez az út pár száz méterre délre halad el a lakott területétől, központján csak az abból kiágazó (és kevéssel arrébb ugyanabba visszatorkolló) 24 138-as számú mellékút vezet keresztül. Határszélét északon érinti még a 24 137-es út is. Legközelebbi vasútállomása Gyöngyösön található.

Története

[szerkesztés]

A település első írásos említése 1275-ben történik kettős, Tharian Maior és Minor néven. 1451 és 1560 között mezőváros. A török hódoltság idején veszítette el ezt a rangját. Nem néptelenedett el a falu, a lakosság sziklába vájt pincékben rejtőzött el a török elől. Egy tűzvész pusztította el 1596-ban. Az 1600-as évek végére indult fejlődésnek újra.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szamosvölgyi Péter (független)[3]
  • 1994–1998: Szamosvölgyi Péter (független)[4]
  • 1998–2002: Szamosvölgyi Péter (független)[5]
  • 2002–2006: Szamosvölgyi Péter (független)[6]
  • 2006–2010: Nagy Károly (független)[7]
  • 2010–2014: Nagy Károly (független)[8]
  • 2014–2019: Nagy Károly Mihály (független)[9]
  • 2019–2024: Kiss Viktor (független)[10]
  • 2024– : Kiss Viktor (független)[1]

Gyöngyöstarján vezetői közül Szamosvölgyi Péter 28 éven állt a község élén, mivel már a rendszerváltás előtti időszakban, 1978-tól 1990-ig is ő vezette a települést, tanácselnökként.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2418
2413
2372
2330
2222
2181
2163
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,5% cigánynak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,2%, református 1,9%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 9,9% (22,3% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% szlováknak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% cigánynak, románnak és lengyelnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,8% volt római katolikus, 2,7% református, 0,7% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1% ortodox, 1,9% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 8,7% felekezeten kívüli (37,1% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Borhy-kastély 1926-ban épült, romantikus stílusú, ma kastélyszállóként működik.
  • Haller-pince. 1736 és 1746 között készült.
  • Római katolikus templom. 1747 és 1753 között épült barokk stílusban. Egyhajós, homlokzati, fehér számlapos órával ellátott tornyos, félköríves szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős keletelt templom. A szentély északi oldalán kétszintes, kontyolt tetős sekrestye, a déli oldalon földszintes, kontyolt tetős bővítmény látható.
  • Világosvár. Elpusztult Árpád-kori vár a közeli Világos-tetőn.
  • Falumúzeum 2008-ban nyitotta meg kapuit az egykori tanítóházban, benne a falu néprajzi tárlatok láthatók. A múzeum udvarán régi használati eszközök mellett, ún. Fészerszínház épülete áll, amely lakossági közadakozásból épült 2011-13 között. A Falumúzeum kertjében az Életfa emlékművet 2019 Húsvét vasárnapján avatták fel. Az emlékmű tábláin az újonnan született gyermekek neve olvasható.
  • A közelmúltban Információs táblákat avattak fel, amelyek Gyöngyöstarján nevezetességeiről, illetve a régi épületek (pl. régi iskola), építmények (pl. Gyümölcsátvevő csarnok) helyéről írnak.
  • Útmenti keresztek Gyöngyöstarján több pontján.
  • Vérszilva fasor a nagy bekötőúton (helyi értelemben Kiscsinált úton) Gyöngyös felől.
  • Népi építkezésekből fennmaradt lakóházak.
  • Almássy-Jean Perry kastély Fajzatpusztán: A földszintes kastély 1773-ban építtette klasszicizáló stílusban az első birtokosa Almássy Pál. Ebben a kastélyban élt a francia származású Jean Perry is, akit "Kis francia" néven említenek a gyöngyöstarjániak.

Hírességek Gyöngyöstarjánból

[szerkesztés]

Rendezvények

[szerkesztés]
  • A Mátra 115 teljesítménytúra célállomása
  • Luca-Nap
  • Szüretkezdő Fesztivál
  • Muzsikál az erdő
  • Nyitott Pincék napja
  • Húsvétolás

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. ↑ Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  6. ↑ Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  7. ↑ Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  8. ↑ Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  9. ↑ Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  10. ↑ Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  12. ↑ Gyöngyöstarján Helységnévtár
  13. ↑ Gyöngyöstarján Helységnévtár
  14. ↑ Gyöngyöstarján. gyongyostarjan.hu. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  15. ↑ Gyöngyöstarján. gyongyostarjan.hu. (Hozzáférés: 2020. március 27.)

További információk

[szerkesztés]
  • Gyöngyöstarján honlapja
  • A Mátra települései
  • Bodnár László: Három falu, egy tsz a Mátraalján; Mezőgazdasági, Bp., 1985
  • Bodnár László: Gyöngyöstarján; Bodnár Geográfus Bt., Eger, 2015
  • A Gyöngyöstarjáni Világos-hegy és Rossz-rétek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUBN20048) Natura 2000 fenntartási terve. Végleges változat; szerk. Gallai Zsófia; Körtáj Tervező Iroda Kft., Pilisszentlászló, 2016
Szurdokpüspöki Galyatető Gyöngyösoroszi
Gyöngyöspata

Észak
Nyugat  Gyöngyöstarján  Kelet
Dél

Gyöngyössolymos
Ecséd Nagyréde Gyöngyös
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyöngyöstarján&oldid=27572015”