Lócs
Lócs | |||
A lócsi Kisboldogasszony-templom a 8618-as út településen átvezető szakaszával | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Kőszegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Horváth Ildikó (független)[1] | ||
Irányítószám | 9634 | ||
Körzethívószám | 94 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 145 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 25,34 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 5,13 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Nyugat-magyarországi peremvidék[3] | ||
Földrajzi középtáj | Vas–Soproni-síkság[3] | ||
Földrajzi kistáj | Répce-sík[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 24′ 00″, k. h. 16° 49′ 00″47.400000°N 16.816667°EKoordináták: é. sz. 47° 24′ 00″, k. h. 16° 49′ 00″47.400000°N 16.816667°E | |||
Lócs weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lócs témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lócs (németül: Losing, horvátul: Loča) község Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Büktől 6 kilométerre északkeletre, a Pós-patak mellett fekszik. A szomszéd települések: észak felől Iklanberény, északkelet felől Simaság, dél felől Bő, nyugat felől Bük és Csepreg, északnyugat felől pedig Tormásliget. Kelet felől a legközelebbi település Sajtoskál, de közigazgatási területeik – kevés híján – nem érintkeznek.
Megközelítése
[szerkesztés]A község a legtöbb szomszédja felől könnyen megközelíthető közúton. Főutcája a kelet-nyugati irányban húzódó 8618-as út, ezen érhető el Simaság, illetve Bük-Csepreg irányából is. Bővel a 8633-as, Iklanberénnyel a 8644-es út köti össze, déli határszélét pedig érinti még a Sajtoskál-Bükfürdő közti 8634-es út is.
Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben a 84-es főúton érhető el, simasági letéréssel.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőségeket a Sopron–Szombathely-vasútvonal 5 kilométerre lévő Tormásliget megállóhelye, vagy a 7,5 kilométerre elhelyezkedő Bük vasútállomása kínálja.
Története
[szerkesztés]Lócs területén ősidők óta élnek emberek. A határában fekvő Nagyhalom nevű magaslaton késő bronzkori halomsír és cseréptöredékek kerültek elő, mely itteni település helyét sejteti. A község neve szláv eredetű, a vadászattal kapcsolatos. A szláv lovci jelentése vadászok, fogók.
Feltételezhető, hogy itt már a honfoglalás előtt korai szláv település állt, melynek lakói vadászó, halászó szolgálónépek voltak. A honfoglalást követően a magyarokhoz csatlakozott török nyelvű segédnépek szállták meg ezt a vidéket. A települést 1239-ben Louch alakban említik először. 1355-ben Loch, 1396-ban Looch, 1483-ban Loch néven szerepel.[4] Első ismert birtokosa az Osli nemzetség volt. 1239-ben birtokosa Szathmár fia Miklós itteni birtokrészét a templomosokra hagyta, majd a tőlük 14. század elején a johanniták szerezték meg. A faluban jelentős részt birtokoltak a helyi köznemesek is. Közülük 1355-ben többek között a Lócsi nemzetséget említik. 1483-ban Hunyadi Mátyás felmentette lakóit a vám és a harmincad fizetése alól. A 15. században a falu már két részből, Alsó- és Felsőlócsból állt. A két településrészt valószínűleg birtokosaik szerint választották el egymástól. A két falurész a 18. századig létezett, ezután már újra egységes községként szerepel. A falu a 16. században felvette az evangélikus hitet. 1605-ben a Bocskai-felkelés során császári zsoldosok dúlták fel a falut. 1631-ben a Dukai, a Felsőlócsi Nagy, a Döbrőczy- és a Hetyey-családok voltak a jelentősebb birtokosai.
Vályi András szerint "LOCS. Magyar falu Sopron Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Sajtoskálhoz nem meszzse, és annak filiája, Soprontól 4 3/8 mértföldnyire, határja sovány, más vagyonnyai is hibásak, szőleje, ’s réttye nints, juhok sok van."[5]
Fényes Elek szerint "Lócs, magyar falu, Sopron vmegyében, Csepreghez 3/4 mfld., 328 kath., 120 evang., 30 zsidó lak. Róna termékeny határa 1332 hold, mellyből szántóföld 1000 hold, rét 28 h., erdő 294 h. Birják Kramarics, Kenesey, Lukenich, Józsa, s. m. t."[6]
1910-ben 508 magyar lakosa volt, Sopron vármegye Csepregi járásához tartozott. 1950-ben a járás többi településével együtt Vas megyéhez csatolták. 2012-ig a Csepregi kistérség része volt.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Ifj. Nagy József (független)[7]
- 1994–1998: Ifj. Nagy József (független)[8]
- 1998–2002: Horváth István (független)[9]
- 2002–2006: Horváth István (független)[10]
- 2006–2010: Horváth István (független)[11]
- 2010–2014: Horváth István (független)[12]
- 2014–2019: Horváth István (független)[13]
- 2019–2024: Horváth Ildikó (független)[14]
- 2024– : Horváth Ildikó (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 128 | 122 | 122 | 136 | 117 | 138 | 145 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,7%-a magyarnak, 9% németnek mondta magát (12% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,9%, református 2,3%, evangélikus 3%, felekezet nélküli 6,8% (15% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 75,2%-a vallotta magát magyarnak, 9,4% németnek, 7,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (20,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,9% volt római katolikus, 3,4% református, 3,4% evangélikus, 0,9% ortodox, 6,8% egyéb keresztény, 4,3% felekezeten kívüli (38,5% nem válaszolt).[16]
Nevezetességei
[szerkesztés]Római katolikus templomát a Kisboldogasszony tiszteletére szentelték.
Képgaléria
[szerkesztés]-
Tűzoltó múzeum
-
A tűzoltó múzeum bejárata
-
Játszótér
-
A falu központja
-
A templom bejárati traktusa
-
A 8618-as út Lócs központjában kelet felé nézve
-
Utcarészlet
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Lócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 27.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Lócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Lócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
- ↑ Lócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
- ↑ Lócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
- ↑ Lócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
- ↑ Lócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
- ↑ Lócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
- ↑ Lócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 28.)
- ↑ Lócs Helységnévtár
- ↑ Lócs Helységnévtár