Pusztacsó
| Pusztacsó | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Vármegye | Vas |
| Járás | Kőszegi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Kollarits Kornél (független)[1] |
| Irányítószám | 9739 |
| Körzethívószám | 94 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 165 fő (2024. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 21,63 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 7,26 km² |
| Földrajzi nagytáj | Nyugat-magyarországi peremvidék[3] |
| Földrajzi középtáj | Vas–Soproni-síkság[3] |
| Földrajzi kistáj | Gyöngyös-sík[3] |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 19′ 60″, k. h. 16° 37′ 60″47.333333°N 16.633333°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 60″, k. h. 16° 37′ 60″47.333333°N 16.633333°E | |
 Pusztacsó
Pozíció Vas vármegye térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztacsó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pusztacsó község Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Gyöngyös-sík északi peremén, a Kozár-patak mellett fekszik Szombathelytől 15 kilométerre északra.
Megközelítése
[szerkesztés]Zsáktelepülés, közúton csak a 8636-os út felől közelíthető meg, Kőszegpaty és Nemescsó között letérve, a 86 121-es számú mellékúton.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Szombathely–Kőszeg-vasútvonal Lukácsháza megállóhelye kínálja, légvonalban bő 3, közúton mintegy 5 kilométerre nyugatra.
Története
[szerkesztés]Csó első írásos említése 1248-ból származik Chou alakban.[4] Neve a régi magyar Chu személynévből származik, első ismert birtokosa Csói Márton volt. Pusztacsóként 1532-ben Pwzthacho alakban a török hadjárat okozta pusztításokkal kapcsolatban említik először. Mint nevének előtagja is mutatja a falut Kőszeg ostromakor a portyázó török hadak elpusztították. Feltehetően hosszabb ideig lakatlan volt és csak a 17. században telepítették újra. Ezután földesura a Józsa család volt, melynek kastélya is volt a községben, ez azonban már nincsen meg.
Vályi András szerint „Puszta Csó. Elegyes magyar falu az előbbinek szomszédságában, földes Ura Gróf Niczky Uraság, lakosai katolikusok, réttye jó, fája elég, eladásra is jó módgya, első Osztálybéli.” [5]
1863-ban Benkeházát csatolták hozzá, amely addig a Noszlopy család birtokaként önálló község volt. Vályi így ír a faluról "Benkeháza Elegyes falu Vas Vármegyében, birtokosa Noszlopi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Sárvári járásban. Határja, ’s vagyonnyai is középszerűek." [5]
1910-ben 263 magyar lakosa volt, Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Poór Imre (független)[6]
- 1994–1998: Poór Imre (független)[7]
- 1998–2002: Poór Imre (független)[8]
- 2002–2006: Kollarits Kornél (független)[9]
- 2006–2010: Kollarits Kornél (független)[10]
- 2010–2014: Kollarits Kornél (független)[11]
- 2014–2019: Kollarits Kornél (független)[12]
- 2019–2024: Kollarits Kornél (független)[13]
- 2024– : Kollarits Kornél (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 149 | 146 | 149 | 171 | 159 | 163 | 165 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,3%-a magyarnak, 2% németnek, 0,7% horvátnak mondta magát (2,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 85,1%, evangélikus 6,8%, izraelita 0,7%, felekezet nélküli 3,4% (4,1% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 0,6% horvátnak, 4,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56% volt római katolikus, 7,5% evangélikus, 3,8% egyéb katolikus, 5,7% felekezeten kívüli (27% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
[szerkesztés]A 17. században épített római katolikus templomát Szent István királynak szentelték. Őt ábrázolja a község címere is.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt volt erdész Takács Miklós szociáldemokrata politikus, erdészeti szakíró.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Pusztacsó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.
- ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Pusztacsó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Pusztacsó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ Pusztacsó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
- ↑ Pusztacsó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
- ↑ Pusztacsó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
- ↑ Pusztacsó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Pusztacsó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ Pusztacsó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
- ↑ Pusztacsó Helységnévtár
- ↑ Pusztacsó Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]
