Ugrás a tartalomhoz

Nádasd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nádasd
Nádasd címere
Nádasd címere		 Nádasd zászlaja
Nádasd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásKörmendi
Jogállásközség
PolgármesterKarvalits Zoltán (független)[1]
Irányítószám9915
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség1310 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület35,6 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 58′ 00″, k. h. 16° 37′ 00″46.966667°N 16.616667°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 00″, k. h. 16° 37′ 00″46.966667°N 16.616667°E
Nádasd (Vas vármegye)
Nádasd
Nádasd
Pozíció Vas vármegye térképén
Nádasd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk Vas vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Nádasd (egyértelműsítő lap).

Nádasd község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Nádasd Körmendtől 7 kilométerre délre fekszik, a Vasi-Hegyháton. Központján a közelmúltig keresztülhaladt a 86-os főút, míg a 76-os főút a közigazgatási területének keleti szélén haladt el. A 86-os főútnak néhány évvel ezelőtt készült el a Nádasdot elkerülő szakasza, azóta a község belterületét csak négy és öt számjegyű utak érintik, a két említett főút pedig a település délkeleti szélén találkozik.

A települést érintő, alsóbbrendű utak egyike a Molnaszecsődtől Szarvaskenden át idáig húzódó 7445-ös út, amely a közigazgatási terület keleti részén ér véget, a 86-os főútba csatlakozva. Szintén a 86-osből indul ki, a községtől délre – sőt, több mint egy kilométeren a főút korábbi nyomvonalán halad – a 7446-os út Halogy és Csákánydoroszló felé, utóbbiból pedig a 7447-es út ágazik ki Őrimagyarósd-Felsőjánosfa felé.

Érinti a települést a Körmend–Zalalövő-vasútvonal is, ahol azonban 2009. december 13. óta nincs forgalom.

A környező települések: Körmend, Katafa, Hegyhátsál, Daraboshegy és Halogy.

Története

[szerkesztés]

A falu határában már a római időkben élénk kereskedelmi forgalom volt. A község nyugati határában haladt át az egykori római borostyánút melynek maradványai ma is láthatóak a település területén. Nádasd déli határát érintette az a fontos kereskedelmi út is, amely a középkorban Székesfehérvárt az itáliai városokkal kötötte össze.[3]

A település első okleveles említése Nadast néven 1233-ból való. A királyi országbíró oklevele a Nádasdy család birtokvitájával kapcsolatban rendelkezik. A települést birtokközpontnak használó nemesek a 13. században vették fel családnévnek a Nádasdy nevet. A nemzetség később a magyar történelemben is jelentős szerepet játszott, egykori udvarházuk sajnos a történelem viharában elpusztult. Az uradalom központja az a 11. századi lakótoronnyal megerősített rotunda lehetett, amelynek 2003-ban feltárt és szépen helyreállított alapfalai a templom mellett megtekinthetők. A rotunda a feltárás alapján a Nádasdy család ősi nemzetségi templomát és temetkezőhelyét is rejti. Ez az első erődítmény valószínűleg a tatárjárásnak esett áldozatul, de azt követően újjáépítették és feltehetően csak 1664-ben a szentgotthárdi csatára felvonuló török sereg pusztította el. 1888-ban teljesen lebontották.

A település 1246-ban Nadasd néven szerepel. Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1376-ban említik, az oklevél a templomtól délre még négy nemesi kúriát is felsorol. 1532-ben a Bécs ellen vonuló török sereg égette fel a települést. Ebben a században Nádasd lakói is református hitre tértek. 1600-ban vélhetően egy előző török támadás következtében temploma romokban hevert, ekkor említik először Balázs nevű lutheránus papját is. 1664-ben Köprülü Ahmed nagyvezír vezetésével százezernél nagyobb létszámú török sereg vonult itt végig pusztítva ami útjába került. A Körmend elleni támadás során a csata a község területére is kiterjedt. Az elesett törököket a hagyomány szerint a Töröksír nevű domb alatt temették el. A katolikus egyház 1732-ben III. Károly király rendeletére kapta vissza a templomot.

Fényes Elek szerint "Nádasd, magyar falu, Vas vármegyében, ut. p. Körmendhez délre 1 mfd., 404 kath., 330 evang., 12 ref., 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Ágostai fiók gyülekezet és oskola. Szép szőlőhegy és erdő. Földes ur h. Batthyáni."[4]

Vas vármegye monográfiájában "Nádasd nagy magyar község, 207 házzal és 1403 r. kath., ág. ev. és ev. ref. lakossal. Postája helyben van, távírója Körmend. A körjegyzőség székhelye. A lakosok önsegélyző-szövetkezetet tartanak fenn. Régi plébánia; kath. temploma 1730-ban állíttatott helyre, mig új csinos temploma 1890-ben épült. Kegyura Batthyány – Strattmann Ödön herczeg. Valaha a Nádasdyak voltak a földesurai, azután a Batthyányak ."[5]

Nevének eredete

[szerkesztés]

A falu eredetileg dombhátra települt; az ezt körülvevő mocsaras terület bővelkedett nádban, ez adta a település nevét. A Nádasd szó végén lévő "d" az ómagyar nyelvjárásban elterjedt kicsinyítő, becéző funkciójú.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Dr. Kozmits Zsuzsanna (MDF)[6]
  • 1994–1998: Dr. Müller Sándor (független)[7]
  • 1998–2002: Dr. Müller Sándor Miklós (független)[8]
  • 2002–2006: Dr. Müller Sándor Miklós (független)[9]
  • 2006–2010: Karvalits József Zoltán (független)[10]
  • 2010–2014: Karvalits József Zoltán (független)[11]
  • 2014–2019: Karvalits József Zoltán (független)[12]
  • 2019–2024: Karvalits Zoltán (független)[13]
  • 2024–: Karvalits Zoltán (független)[1]

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1795 lakosa volt.

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1332
1330
1308
1322
1298
1289
1310
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 0,9% németnek, 0,7% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63%, református 2,1%, evangélikus 14,1%, felekezet nélküli 4,7% (15,6% nem nyilatkozott).[14]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1844-ben Sóvári Soós Elemér honvéd ezredes, genealógus, hadtörténész.
  • Itt született 1923-ban Benkő Károly újságíró, több napilap szerkesztője.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Szent Kereszt feltalálása tiszteletére szentelt római katolikus temploma elődje a 11. századi rotunda alapja a templom keleti oldalán található védőépítmény alatt látható. A régi templomot 1737-ben újjáépítették, 1888-ban bontották le. A mai templom Friedriger Frigyes építész tervei szerint 1888-89-ben épült. 1937-ben bővítve átépítették. A régi templomból mára a márvány oltár (mai főoltár alapja), a márvány áldoztató rácsok, a rézbetétes keresztelő medence, a márványkő padozat, és az 1737-es megújításra emlékeztető márvány emlékkő maradt fenn.
  • A templomkertben több emlékmű áll. Az északi oldalon a Magyar Millennium emlékkeresztje, a nádasdi plébánia emlékműve 1991-ből, a Honfoglalás emlékműve 1996-ból. Ciprusok övezte parkban az Ezeréves Magyarország és a Szent Korona emlékműve áll. Az 1000 éves magyar tanítás és a nádasdi iskola emlékműve, előtte hat falu emlékfái sorakoznak 1996-ból. Kőkereszt 1895-ből, a templom előtt két oldalt a Hűség keresztje és az Utolsó remény keresztje. A sekrestye mellett, a gesztenyefák alatt az Árpád-kori temető emlékműve és az ossarium. A temetőbe a 11. századtól 1786-ig temetkeztek. A szentély déli falán napóra látható, melyet Jézus Krisztus születésének 2000. évében készítettek. A rotundát és a mellette lévő tornyit gerendavázzal helyreállították.[15]
A borostyánút Európában

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ TURISZTIKAI PROGRAMCSOMAGOK, KULTURÁLIS UTAK (pdf). Kalócsa Egyesület. (Hozzáférés: 2009. február 27.)
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Budapest, 1898.
  6. ↑ Nádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Nádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  8. ↑ Nádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  9. ↑ Nádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  10. ↑ Nádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  11. ↑ Nádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  12. ↑ Nádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  13. ↑ Nádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  14. ↑ Nádasd Helységnévtár
  15. ↑ Fából ácsolt rotunda Nádasdon. Rejtőzködő Magyarország sorozat. Magyar Nemzet szerző Ludwig Emil, Budapest, 2009, július 18.

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Nádasd
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasd témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nádasd&oldid=27444445”