Ugrás a tartalomhoz

Kercaszomor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kercaszomor
Református harangláb Szomorócon
Református harangláb Szomorócon
Kercaszomor címere
Kercaszomor címere
Becenév: A legbátrabb falu
(Communitas Fortissima)
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásKörmendi
Jogállásközség
PolgármesterKapornaky Sándor (független)[1]
Irányítószám9945
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség180 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség14,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,87 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 47′ 17″, k. h. 16° 20′ 38″46.788100°N 16.343961°EKoordináták: é. sz. 46° 47′ 17″, k. h. 16° 20′ 38″46.788100°N 16.343961°E
Kercaszomor (Vas vármegye)
Kercaszomor
Kercaszomor
Pozíció Vas vármegye térképén
Kercaszomor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kercaszomor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kercaszomor (szlovénül Krčica-Somorovci) község Vas vármegyében, a Körmendi járásban. 2008. november 20-tól Communitas Fortissima, a „Legbátrabb falu” címet viseli.[3]

1942-ben jött létre Kerca és Szomoróc községek egyesítésével.[4]

Fekvése

[szerkesztés]

Kercaszomor a magyar-szlovén határon fekszik, Körmendtől 40 kilométerre, az Őrségben. A falu határában folyik a Kis-Kerka vagy más néven Kerca-patak. A mai település egy körülbelül 5 kilométer hosszú, egyutcás falu képét mutatja, mely eredetileg két különálló település volt: Kerca a község keletebbi, Szomoróc a nyugatabbi rész. Közös főutcájuk országos közútként a 74 176-os útszámozást viseli, amely a 7451-es útból ágazik ki Kerca keleti szélén. A két legközelebbi település észak felé Bajánsenye, dél felé pedig Magyarszombatfa.

Kerca és Szomoróc története

[szerkesztés]

Mindkét község a történeti Őrség falvai közé tartozik. Az Őrség a kora Árpád-korban (a 10-11. században) a határőrizet ellátásában látott el fontos szerepet. A térségben a legkorábbi ismert védmű a Vasvár térségében ma is látható, 10 kilométer hosszú, úgynevezett „római sánc” volt. Áteresztő pontja a Vaskapu, melytől nyugat felé haladva a Katonák útján, a portyák óta használt hadúton juthatunk el az Őrségbe. A legkülső gyepűvonal a Muraszombat (Murska Sobota , Szlovénia) és Regede (Radkersburg, Ausztria) előtti áteresztő pont a Böröce-hegy és a Maláka közötti szűk lapályon határozható meg, amit szintén Vaskapunak neveztek.

Kercaszomor látképe a magasból
Kercaszomor katolikus templom, légi fotó
A kercaszomori református templom
Az alig kivehető földsánc a Szent Vencel templom romjait rejti

A településtől délre található, Pusztatemető nevű helyen, a Szent Vencel templom fontos határpont volt a Kerca-őrök falujának (villa speculatorum Kurchyte) közelében; az Őrség három fő egyházas helyének egyike (Őriszentpéter és Hodos mellett). Kerca falvát egy okirat 1452-ben Kápolnáskerca néven említi.

A Zala, a Kerka és a Kerca patakok menti őrök kiváltságaikat csak részben tudták megőrizni. Falvaikat 1392-ben Zsigmond király a Sárói családnak adományozta, majd 1524-ben a németújvári uradalom részeként a Batthyány család birtokába került. A 16. században a környéket még elkerülte a török hódítás. A század második felében a teljes lakosság a reformáció svájci irányzatának követője lett. Kerca ekkor is megtartotta központi szerepét. 1600-tól, Kanizsa eleste után közel egy évszázadra az Őrség is a török adófizetőjévé vált. A súlyos adók és a gyakori, fogolyszedéssel is járó török portyázások tovább nehezítették a katonáskodó és földművelő lakosság sorsát. (Az őrségi talaj legfeljebb a belévetett mag 2-3 szorosát adta.) A felszabadító harcok újabb demográfiai katasztrófát hoztak, amit súlyosbított a rekatolizált Batthyányiak és a Habsburgok erőszakos protestánsüldözése. Ebből az időszakból (1705) származik az Őrség egyik korai nyelvemléke. Sanyaházi György kercai református prédikátor kéziratban megmaradt prédikációja így kezdődik: „Elpusztultak az Istennek templomi, úgy annyira, hogy rókák és vadak lakják azokat ..."

1732-ben az Őrség protestáns templomait erőszakkal elfoglalták és átadták a katolikusoknak. A következő fél évszázad az ún. árvaság kora: a templom kulcsa átadva a hívek nélküli plébánosnak, a hitükhöz és maradék szabadságukhoz ragaszkodó nyakas kálvinisták pedig Kustánszegre járhattak istentiszteletre, egészen II. József türelmi rendeletéig. A 19. század a viszonylagos béke és gyarapodás időszaka volt, leszámítva a földínségből fakadó egykézés átkos hatásait.

Az 1848-as szabadságharcból a lakosság ugyanúgy kivette a részét, mint annak idején a Rákóczi-felkelésbőlis. A kiváltságokért vívott küzdelem ekkor okafogyottá vált.

Az első világháborúban a két községből 108-an vettek részt, közülük 25-en haltak hősi halált.

A szomoróci felkelés

[szerkesztés]

Szomorócot 1919. augusztus 12-én, az antant által meghatározott demarkációs vonalat is megsértve megszállták a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság csapatai (ez a kisantant csapataitól nem számított egyedi esetnek). A falu lakossága ebben az időben színmagyar (és egységesen református vallású) volt.

1920. augusztus 1-jén a helyi lakosság fegyverrel szállt szembe a betolakodókkal. Az akció 23 órakor indult a Kerca községben állomásozó határőr kirendeltség vezetője, Rankay József hadnagy vezetésével; 17 határőr és a hozzájuk csatlakozó kercai és szomoróczi férfi lakosok részvételével. A megszállókat Domonkosfáig (Domanjševci) űzték. A küzdelemhez szükséges fegyvereket Rankay József határőr főhadnagy adta a határőrség készletéből. A Szomoróczról menekülő megszálló katonák eldobálták fegyvereiket, és a szomoróczi felkelők ezeket is összeszedték. A megszállók azonban többszörös túlerőben voltak, ezért a felkelést órákon belül leverték, és Szomorócz ismét idegen uralom alá került. A határőröket és a kercai felkelőket visszaszorították Kercára, ezért a résztvevők közül meghurcoltatásuk irataiból csak a szomorócziak neve ismerjük:

  • Ábrahám Lajos,
  • Császár Antal,
  • Horváth Sándor,
  • Ingiszi Ferenc,
  • Kulcsár Antal,
  • Papp József,
  • Papp Sándor,
  • Pongrácz Sándor,
  • ifj. Pongrácz Antal,
  • Pongrácz Ferenc,
  • Pongrácz Dániel.

Egy korabeli jelentés szerint „a beleegyeledett szomoróczi polgári egyéneket rettenetesen elverték és Muraszombatba kísérték. Muraszombatban az utcára néző községi fogdába zárták el őket s minthogy több napon át nem adtak nekik eledelt az éhségtől ordítottak, úgy hogy az ott járó kelő közönség szerzett tudomást a jugoszlávok barbár viselkedéséről. Muraszombati úri asszonyok panaszt emeltek emiatt az ottani rendőrbiztosnál, hogy kulturállamban még a rablógyilkos élelmezéséről is gondoskodnak, ki erre azt választ adta, hogy ezek nem érdemlik meg és úgy is az a céljuk, hogy éhen pusztuljanak. A közönség a szomoróciakat őrző őrséghez fordult, kik emberbaráti érzéstől indíttatva megengedték, hogy titokban élelmezhetik őket”.[5]

A harcokban ugyancsak részt vett határőrök és kercai férfiak neve sajnos nem maradt fenn, vagy eddig nem sikerült felkutatni. Valószínűleg jelentős mértékben a bátor kiállásnak is köszönhetően a Határmegállapító Bizottság úgy döntött, hogy Szomorócot vissza kell adni Magyarországnak. 1922. február 8-án a megszállók kivonultak, és február 9-én Szomoróc csatlakozott az anyaországhoz.[6]

A falu visszatérésének évfordulóját 1923-tól 1948-ig minden évben megünnepelték a Kerca és Szomoróc határán felállított emlékoszlopnál és a közelében ültetett Tisza István emlékfánál. A megszállók kiűzésére emlékeztet a Szomoróc falurészen álló népi haranglábban elhelyezett harang is, amin a következő felirat olvasható:

„Jugoszláv uralom alóli felszabadulás emlékére szerezte SZOMORÓCZ község lakossága 1922. évében.”

Communitas Fortissima

[szerkesztés]

A kisantant csapatai által megszállt magyar települések közül csak Balassagyarmaton kelt fel ellenük a szomorócihoz hasonló módon a lakosság. Ennek elismeréseképpen Balassagyarmat ezért megkapta a „Civitas Fortissima” (legbátrabb város) címet. Zsiga Tibor történész kezdeményezésére Kercaszomor képviselőtestülete 2002 februárjában rendeletet alkotott arról, hogy kéri a falunak a „Communitas Fortissima”, a (legbátrabb falu) címet. Kérvényüket a Vas megyei közgyűlés támogatásával terjesztették a Belügyminisztérium elé. Addig is a 2002. augusztus 1-i falunapon felavatták a felkelés Szervátiusz István alkotta emlékművét, a Vas Megyéért Egyesület pedig megítélte a falunak a „Vas Megye Legbátrabb Községe” címet. A magyar országgyűlés 2006-ban még elutasította a választókerület képviselője, V. Németh Zsolt indítványát, de 2008. október 27-én, november 20-i hatályú emléktörvényével odaítélte a községnek a Communitas Fortissima címet.

"... Az Országgyűlés fejet hajt Kercaszomor lakóinak, a falujuk Magyarországhoz tartozása érdekében indított, 1920-as fegyveres felkelésben tanúsított bátor magatartása előtt, azért az alábbi törvényt alkotja:

1. § Az Országgyűlés Kercaszomor védőinek tántoríthatatlan bátorságát – örök emlékezetül – törvénybe iktatja.

2. § Az Országgyűlés Kercaszomor községnek a "Legbátrabb falu"" ("Communitas Fortissima") címet adományozza.

3. § Kercaszomor község címere a "Communitas Fortissima" jelszóval egészül ki. ..."

Egyéb történelmi érdekességek

[szerkesztés]

2011-ben itt mérték az ország legmagasabb éves csapadékösszegét, amely 756 mm volt.[7]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Laczó Boldizsár (független)[8]
  • 1994–1998: Kulcsár Antal (független)[9]
  • 1998–2001: Kulcsár Antal (független)[10]
  • 2001–2002: Kapornaky Sándor (független)[11][12]
  • 2002–2006: Kapornaky Sándor (független)[13]
  • 2006–2010: Kapornaky Sándor (független)[14]
  • 2010–2014: Kapornaky Sándor (független)[15]
  • 2014–2019: Kapornaky Sándor (független)[16]
  • 2019–2024: Kapornaky Sándor (független)[17]
  • 2024– : Kapornaky Sándor (független)[1]

A településen 2001. április 22-én időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[18]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
203
200
198
163
195
176
180
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,9%-a magyarnak, 0,5% cigánynak mondta magát (4,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,5%, református 49,2%, evangélikus 5,2%, felekezet nélküli 3,6% (12,4% nem nyilatkozott).[19]

Nevezetességei

[szerkesztés]
Az 1732-ben a katolikusoknak átadott és ezzel hívek nélkül maradt (a régi temetőben álló) régi kercai templom állapota 1788-ra erősen leromlott. A református egyházközség újraszervezése (1782) után a romos templomot a falu lakosai a plébános tiltakozása ellenére lebontották tégláit az új, református templom építéséhez (1788–1790) használták fel (Pataky, 1990). Az építők közül csak Nist Pál kőszegi ácsmester neve maradt fenn.


Képek

[szerkesztés]
  • A református templom hátulról
    A református templom hátulról
  • Istentisztelet a református templomban
    Istentisztelet a református templomban
  • A református templom orgonája
    A református templom orgonája
A falu katolikus temploma 1834-ben épült.
  • Pusztatemető a Szent Vencel templom romjaival
  • Kódisállásos porta (Kerca, 1909)
  • 2007-ben a magyar-szlovén határon emlékoszlopot állítottak és körülötte „Hello, szomszéd” emlékparkot alakítottak ki.
  • Kerca és Szomoróc határán az emlékoszlopot 2008-ban újraállították, a Tisza István emlékfát újraültetették.

Szomoróci sökfás temető

[szerkesztés]

A lakott területet elhagyva a szomoróci temetőhöz érkezünk, melynek északi részén még látható néhány „sökfa” (süvegfa – őrségi reformátusoknak állított fejfa). A temető keleti, részén a „millenniumi hársfák” állnak 1896-ból, középen ötven évvel idősebb társuk. 2010-ben a ráesett hó súlyától az ágai széttörtek, a fa elpusztult.

Fürge cselle tanösvény

[szerkesztés]

A tanösvény Kercaszomorról indulva a Kerca-patak és környékének élővilágát mutatja be. Hossza 3,2 km; csak gyalogosan járható.

A múlt század 60-as éveiben a patak új medret kapott, élővilága pusztulásnak indult. A meder rehabilitációját 2006-ban kezdték elt. A tanösvény nemcsak közvetlenül a patak, hanem a rétek és az erdők növényzetét és gazdag lepkefaunáját is bemutatja.

A tanösvény állomásai:

1. A Kerca-patak élővilága 2. Bükkös-gyertyános tölgyes 3. Magaskórós 4. A Kerca menti rétek élővilága 5. Cserjések 6. Őshonos és telepített fafajok 7. Meder-rehabilitáció 8. A Kerca menti rétek lepkefaunája

Képek:

Szomoróczi tanösvény

[szerkesztés]

A tanösvényt bejárva Szomoróc jelenét és múltját tekinthetjük át. A tanösvény Kercaszomor főutcáján halad egy kiágazással a Pusztatemetőhöz és a Szent Vencel templom romjaihoz. A 3 km hosszú tanösvény Kerca és Szomoróc határáról indul; végpontja a falu szélén túl, a szlovén határon van. Autóval, kerékpárral, gyalog egyaránt járható; a Fürge cselle tanösvénnyel kombinálva körtúrára nyújt lehetőséget.

Állomásai:

  1. a tanösvényt bemutató, térképes tábla;
  2. Kercaszomor, „A legbátrabb község”;
  3. a Szent Vencel templom és Szentviszló falu maradványai;
  4. református harangláb;
  5. tűzoltókocsi;
  6. sökfás temető.

Képek:

Regionális és nemzetközi túraútvonalak a falu határában

[szerkesztés]

A falu határában több nemzetközi gyalogtúra útvonala halad át. Itt vezet a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra egyik szakasza is.

Via Sancti Martini – Szent Márton Út

[szerkesztés]

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal gyalogtúrázók számára kijelölt, Kercaszomort érintő útszakasza: Kerkáskápolna – Magyarföld – Berki-hegy – Haricsa – Szent Vencel-templom – Kercaszomor – országhatár (11 km) – Domonkosfa (Domanjševci), Szent Márton-templom (3 km) – Szerdahely (Središce) – Pártosfalva (Prosenjakovci)(6 km)

Vasfüggöny turistaút

[szerkesztés]

A Vasfüggöny turistaút (Iron Curtain Trail) kercaszomori szakasza Bajánsenye (Kotormány) felől érkezve a trianoni határ mentén vezet a Kerca patak hídjáig. Onnan a Fürge cselle tanösvényt és a Pusztatemetőt érintve visz tovább Magyarszombatfa felé.

Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra

[szerkesztés]

A túra útvonala Bajánsenye felől érkezik a falu határába, a Kis-hegyen át ér el annak belterületére, majd a Pusztatemetőt érintve halad tovább Magyarszombatfa felé.

Harmóniában a tájjal projekt

[szerkesztés]

A projekt keretében a természetbarát gyepgazdálkodást megismertető interaktív tanösvénytáblákat helyeztek ki az Őrségben és Szlovéniában. A táblák közül kettővel Kercaszomor területén találkozhatunk. A többi tábla helyszíne: Velemér, Szalafő-Felsőszer, Őriszentpéter-Keserűszer, Kondorfa, Bukovnica, Kobilje (2 helyszín), Gibina, Selo, Gornji Petrovci, Dolenci

Rendezvények

[szerkesztés]
  • Kercaszomori Falunapok minden év augusztus második hétvégéjén.
  • Communitas Fortissima emlékünnep[20][21]
  • Uccu Neki – Fiatalok kezdeményezése, 2019-től minden évben[22]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Sanyaházi Csipán György – az 1700-as évek elején néhány évig itt prédikátor, később – több évtizedig – a Pest megyei Tök község lelkipásztora[23]
  • Horváth Ferenc (1842, Szombathely – 1932, Szombathely) 1871 és 1922 között – több, mint ötven éven át – kercai plébános. Az elsők között hívta fel a figyelmet az őrségi régi templomok értékeire. Több újságban is publikált. Elkészítette a Hodos – Kerca – Velemér plébániák történetét, ami kéziratban maradt.
  • Hodossy Béla (1864, Kerca – 1943, Sárospatak) 1889-től a Sárospataki Tanítóképző Intézet tanára, 1905 és 1923 között igazgatója. Több református egyházzenei szakkönyv szerzője. Néprajzi és pedagógia tanulmányokat is publikált.
  • Rankay József (1899, Visk – 1961, Budapest) katona, jogász. A végeredményét tekintve Szomoróc visszatéréséhez vezető 1920-as megmozdulás katonai vezetője. Később (1945 előtt) katonai jogász volt. Szakkönyvei is megjelentek. Kercaszomor díszpolgára.[24]
  • Pataky László (1905, Magyaratád – 1997, Győr) református lelkész, egyháztörténész. 1931 és 1954 között Kercán szolgált, ahol Őrség címmel lapot is adott ki. Sírja a kercai református temetőben van. Jelentősebb őrségi vonatkozású művei: Az Őrség a kercaszomori református egyházközség történetének tükrében – 1990, Az őrségi református egyházmegye története – 1992
  • Kapornaky Gyula (1914, Szomoróc – 2001, Szombathely) Az "Őrség költője". Verseskötetei: Vadvirágok Őrség rögén – 1937, Ahogy én írok – 1945, Ének az Őrségről – 1984, Szerelmes dal a szülőföldről – 1996

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kercaszomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 9.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ A 2008. évi LXIV. törvény a Magyar Közlöny 2008. évi 159. számában. [2008. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 12.)
  4. ↑ Kercaszomor története a KSH online helységnévtárában[halott link]
  5. ↑ A két bekezdés forrása: Dr. Zsiga Tibor történész írásai és nyilatkozatai.
  6. ↑ Kercaszomor értéktára Kercaszomor mint a „Legbátrabb falu” történelmi öröksége, kercaszomor.hu
  7. ↑ Elmúlt évek időjárása. met.hu. (Hozzáférés: 2015. január 17.)
  8. ↑ Kercaszomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. ↑ Kercaszomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  10. ↑ Kercaszomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  11. ↑ a b A 2001. április 22-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. április 22. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  12. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg; ráadásul ugyanott a győztes jelölt családneve, feltehetőleg tévesen Kopornaky formában szerepel.
  13. ↑ Kercaszomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  14. ↑ Kercaszomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  15. ↑ Kercaszomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  16. ↑ Kercaszomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  17. ↑ Kercaszomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
  18. ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  19. ↑ Kercaszomor Helységnévtár
  20. ↑ 2008. évi LXIV. törvény„Communitas Fortissima”- Kercaszomor a legbátrabbfaluról, net.jogtar.hu
  21. ↑ Kapornaky Gyula versmondó verseny eredményhirdetése Archiválva 2019. május 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, kercaszomor.hu
  22. ↑ Uccu Neki Túra 2019 (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
  23. ↑ Jegyzetlapok az Őrség történetéhez, eorsegh.blogspot.com
  24. ↑ Archivált másolat. [2013. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 6.)

Források

[szerkesztés]

További információ

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kercaszomor&oldid=27434400”